A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Gilbert Newton Lewis | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1875. október 23. Weymouth, Massachusetts |
Elhunyt | 1946. március 23. (70 évesen) Berkeley, Kalifornia |
Ismeretes mint | |
Nemzetiség | amerikai |
Iskolái | |
Pályafutása | |
Szakterület | fizikai kémikus |
Tudományos fokozat | fizikai kémikus |
Szakmai kitüntetések | |
| |
Hatással voltak rá | Irving Langmuir Merle Randall |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gilbert Newton Lewis témájú médiaállományokat. |
Gilbert Newton Lewis (Weymouth, Massachusetts, 1875. október 23. – Berkeley, Kalifornia, 1946. március 23.) amerikai fizikus, kémikus. Neve összeforrt a róla elnevezett sav-bázis elmélettel (Lewis–Pearson-elmélet) és a kovalens kötésről alkotott elméletével, valamint az oktettszabály is az ő nevéhez fűződik.[1]
Felfedezései
- Lewis–Pearson-féle sav-bázis elmélet:
A savak olyan anyagok, mely elektronpár leadására képesek, azaz elektronpár-donorok. A bázisok pedig elektronpár-akceptorok, tehát elektronpár felvevők. Az 1938-ban felfedezett elméletet, 1963-ban Ralph G. Pearson továbbfejlesztette, és mind a savak, mind a bázisok esetén megkülönböztet úgynevezett hard (kemény) és soft (lágy) változatokat.
- Kovalenskötés-elmélet (Valence bond /VB/ theory):
Ezen elmélet szerint a pontszerű atomokat egyszerű kötés köti össze, és ez minden anyagra egyformán igaz. Lewis ekkor még nem ismerte sem az ionos kötést (Coulomb-erő), sem a másodlagos kötő erőket (van der Waals-erők).
További információk
- Hildebrand, Joel H.: Gilbert Newton Lewis 1875–1946 (angol nyelven) (PDF). Biographical Memoirs pp. 210–235. National Academy of Sciences, Washington D.C., 1958. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
Jegyzetek
- ↑ Leroy G. Wade, Jan William Simek. 1, Organic Chemistry, 9th edition, Pearson Education, 7. o. (2016). ISBN 978-0-3219-7137-1
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.