A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Germán-alföld | |
Közigazgatás | |
Ország | Németország |
Legnagyobb település | Berlin |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Berlin népessége | 3 442 194 fő (2010. ápr 30.)[1] +/- |
Földrajzi adatok | |
é. sz. 53° 36′, k. h. 10° 24′Koordináták: é. sz. 53° 36′, k. h. 10° 24′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Germán-alföld témájú médiaállományokat. |
A Germán-alföld, más néven Germán-lengyel alföld vagy Német-lengyel síkság (németül Norddeutsches Tiefland) egy nagytáj, az Észak-európai-alföld tagja. A Germán-alföld maga Németország északi részén terül el. Ezzel egyike Európa legnagyobb nagytájainak, teljes területe alföldi jellegű, jelentős része síkság. Egyes értelmezések szerint a Germán-alföld (vagy Északnémet-alföld) egy Belgiumtól Hollandián át Lengyelországig tartó táj. Szócikkünkben a szűkebb értelmezést követjük, tehát csak Németország területén belül. Területét vastag üledéktakaró (lösz) fedi.
Keletkezése
Alapját mélybe süllyedt variszkuszi eredetű kristályos rögök képezik, amelynek a felszínét vastag középidei üledék fedi, ezen pedig glaciális (jégkorszaki) eredetű üledékek találhatók. A jégkorszaki jégtakaró formálta a felszínét, amelynek pereme északnyugat-délkeleti irányú volt, így a végmoréna-sáncok és az ősfolyamvölgyek is ilyen irányultságúak. A végmoréna-sáncok a jégtakaró peremén felhalmozódott morénaanyagból alakultak ki, az ősfolyamvölgyek pedig a jégtakaró peremén, a végmoréna-sáncok mögött az olvadékvizeket összegyűjtő és elvezető széles völgyek, amelyek később folyóvölgyekké alakulhattak. A Germán-alföldön az olvadékvizek által lerakott homokhátságok északabbra, a lösszel borított területek délebbre találhatók. Északkeleten tőzegmohalápok, északnyugaton pedig a jégtakaró által kimélyített tóhátságok (Mecklenburgi- és Brandenburgi-tóhátság) terülnek el.
Éghajlata
A nagytáj nyugati és északi része döntő részben óceáni éghajlatú, de keletebbre és délebbre haladva egyre erősödnek a kontintentális vonások. Az évi csapadékösszeg 1000 mm alá esik, egészen 500 mm-ig csökkenve. Az évi középhőmérséklet nagyjából 10 °C körül van, de dél és kelet felé haladva az évi hőingás egyre nő, a telek hidegebbek, a nyarak melegebbek.
Növényzet
Az eredeti erdős-ligetes táj mára már nagy részben a múlté, szinte mindenhol intenzív mezőgazdasági művelés folyik. A csapadékosabb, hűvösebb tájakon még találhatók összefüggő erdőségek.
Jegyzetek
- ↑ Berlin népessége. Amt für Statistik Berlin-Brandenburg. (Hozzáférés: 2010. szeptember 15.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Norddeutsches Tiefland című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
Külső hivatkozások
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Németország
Berlin
Fájl:Relief Map of Germany.svg
Földrajzi koordináta-rendszer
Wikimédia Commons
Category:Norddeutsches Tiefland
Fájl:Deutschland Naturraeumliche Grossregionen.png
Német nyelv
Németország
Európa
Síkság
Belgium
Hollandia
Lengyelország
Mezozoikum
Kainozoikumi eljegesedés
Moréna
Óceáni éghajlat
Norddeutsches Tiefland
Norddeutsches Tiefland?oldid=71483537
Category:Norddeutsches Tiefland
Wikimédia Commons
Category:Norddeutsches Tiefland
Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc
Integrált katalógustár
Fájl:Portal DE 2.svg
Portál:Németország
Fájl:P geography.png
Portál:Földrajz
Updating...x
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.