A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Független Államok Közössége (Содружество Независимых Государств) | |
A FÁK zászlaja | |
Egyéb nevek | FÁK |
Alapítva | 1991. december 21. |
Székhely | Minszk |
Tagság | 9 állandó, 2 támogató |
Nyelvek | orosz |
Főtitkár | Szergej Nyikolajevics Lebegyev |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 60° 30′, k. h. 102° 48′Koordináták: é. sz. 60° 30′, k. h. 102° 48′ | |
A Független Államok Közössége weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Független Államok Közössége témájú médiaállományokat. |
A Független Államok Közössége, rövidítve: FÁK (oroszul: Содружество Независимых Государств (СНГ), Szodruzsesztvo Nyezaviszimih Goszudarsztv) a volt Szovjetunió 15 tagállama (az ún. szovjet utódállamok) közül 11-nek a laza együttműködése, konföderációja.
A szerződést 11 ország kötötte: Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Oroszország, Örményország, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna és Üzbegisztán. A polgárháború sújtotta Grúzia később csatlakozott, a volt Szovjetunió három további állama (Észtország, Lettország és Litvánia) pedig nem csatlakozott a közösséghez.[1]
A Független Államok Közösségének 1991. december 21-i megalakulása egyben a Szovjetunió felbomlását is jelentette. Az orosz vezetők akkori véleménye szerint a szövetség megalakulása lehetővé tette a „civilizált szétválást” a Szovjetunió tagjai között. Megalakulása óta a tagországok számos – az integrációt és az együttműködést célzó – gazdasági, katonai és külpolitikai egyezményt írtak alá.
Moldova, Ukrajna és Türkmenisztán nem ratifikálta azonnal a szervezet alapokmányát. Moldova csak 1994-ben, Türkmenisztán pedig 2000-ben tette meg, Ukrajna később sem. Türkmenisztán 2005. augusztus 26-ától megszüntette állandó tagságát, jelenleg megfigyelői státusszal társult tag. Grúzia 2009. augusztus 18-án kilépett a közösségből. Ukrajna 2014-ben jelentette be kilépési szándékát.[2] Ukrajna ezután nem vett részt a szervezet tevékenységében és végül 2018-ban kilépett.
Kollektív Biztonsági Szerződés
A Kollektív Biztonsági Szerződést[3] (DKB) 1992. május 15-én Taskent városában írta alá Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország, Tádzsikisztán és Üzbegisztán. 1993. szeptember 24-én Azerbajdzsán, 1993. december 9-én Grúzia, 1993. december 31-én Fehéroroszország csatlakozott. A szövetség garantálta tagállamainak országuk biztonságát, szuverenitását és területi egységét. Az orosz rakétaerő garanciájában látták kollektív biztonságukat. Különböző államközi szerveket hoztak létre. Létrejött a Kollektív Biztonsági Tanács, a Védelmi Miniszterek Tanácsa és a Külügyminiszterek Tanácsa. Céljuk az „egységes védelmi térség” megteremtése volt.
Ahogy a Szovjetunió felbomlott, a létrejött államok közül Fehéroroszország „örökölte” a leggazdagabb hadászati felszerelést. 72 interkontinentális ballisztikus rakéta, tíz összfegyvernemi hadosztály, és egy teljes légierő maradt rá. Hadseregük létszámát le kellett csökkenteniük, a rakétákat átszállították Oroszországba. Kazahsztánra is szép számmal maradt hadianyag. SZ–75-ös, majd SZ–200-as és SZ–300-as rakétakomplexumok voltak országuk különböző területein. Atomfegyvermentes országként megváltak rakétaerőiktől.
Kirgizisztán is maradt az „elégséges önvédelem”-nél. Tádzsikisztán területén a kirgizek ENSZ békefenntartó „kéksisakosokat” tartottak. Tádzsikisztánban polgárháború dúlt. Hadiereje az orosz fegyveres erőkbe olvadt, így saját hadsereget kellett felállítaniuk. Tádzsikisztánban a rend és a béke nehezen szilárdult meg orosz, FÁK-, EBESZ- és ENSZ csapatok révén 1997 júniusában. Azerbajdzsánban és Örményországban már a Szovjetunió felbomlása előtt kialakultak a saját védelmi erők a Hegyi-Karabah környéki fegyveres konfliktusok miatt.
1993 decemberéig az összes új államnak saját hadserege volt. Innentől kezdve beszélhetünk egy úgynevezett „katonai együttműködési törzs”-ről. Melynek vezetője nem lehetett moldovai, türkmenisztáni és ukrajnai hadászati főnök, hiszen ezek az országok nem voltak részesei a KBSZ-nek.
A FÁK és az ODKB aktuálisan egy 2006–2010-es kollektív biztonsági–katonai együttműködési programot hajt végre.
A FÁK tíz állama 1995. február 10-én megalkotta a kollektív Egyesített Légvédelmi Rendszert. 1997-ben Grúzia és Türkmenisztán felfüggesztette részvételét a kollektív légvédelmi programban. 1997. december 17-én lépett életbe egy rendelet, mely kihirdette az Oroszországi Föderáció Nemzeti Biztonsági Koncepcióját, melynek lényege, hogy az oroszok a FÁK tagállamaiban állomásozhatnak.
A KBSZ-ből nőtt ki a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB), melyet 2002. október 7-én hoztak létre Chişinău városban és 2003. szeptember 18-án lépett életbe. 2006. június 23-án Üzbegisztán újra csatlakozott az ODKB-hez. Az ODKB tagja az Oroszországi Föderáció mellett Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Örményország, Tádzsikisztán. 2006. augusztus 16-án csatlakozott Üzbegisztán is.
A KBSZ együttműködik az ENSZ Antiterrorista Bizottságával. 2004-ben a NATO felé is nyitott.
2005. májusában a FÁK csúcsértekezletén a tagállamok közötti együttműködést hangsúlyozták. Az ODKB 2005-ben hajtotta végre a Rubezs–2005 nevű nagyszabású hadgyakorlatát Tádzsikisztánban.
A orosz–grúz háború következményeként 2008. augusztus 12-én Grúzia bejelentette kilépési szándékát a FÁK-ból.[4] Az alapszabály szerint a procedúra egy évig tartott.[5][6]
Tagok
- Állandó tagok:
- Azerbajdzsán (1993)
- Fehéroroszország (1991)
- Kazahsztán (1991)
- Kirgizisztán (1991)
- Moldova (1994)
- Oroszország (1991)
- Örményország (1991)
- Tádzsikisztán (1991)
- Üzbegisztán (2000)
- Megfigyelői státusszal rendelkező országok:
- Türkmenisztán (2005)
- Volt tagok:
Jegyzetek
- ↑ Soviet republics proclaim the Commonwealth of Independent States (History.com). . (Hozzáférés: 2015. május 17.)
- ↑ У Раді зареєстрували проект постанови про вихід України з СНД. www.unian.ua. (Hozzáférés: 2016. március 18.)
- ↑ Gyakran Taskenti Szerződés néven hivatkoznak rá.
- ↑ Grúzia kilépett a FÁK-ból (hirszerzo.hu). . (Hozzáférés: 2008. augusztus 12.)
- ↑ Népszabadság, 2009. augusztus 19., 9. oldal
- ↑ Grúzia hivatalosan is kilépett a FÁK-ból
További információk
Kapcsolódó szócikkek
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.