A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A földfémek (más néven bórcsoport) a periódusos rendszer III. A főcsoportjának elemei. Közéjük tartozik a bór (B), alumínium (Al), gallium (Ga), indium (In), tallium (Tl) és nihónium (Nh). Közös jellemzőjük, hogy a külső elektronhéjukon három elektron van.[1] Bár a periódusos rendszer p-mezőjében helyezkedik el, a csoportra jellemző az oktettszabály megsértése, főképp a bór és az alumínium esetében. Ezek az elemek a vegyértékhéjukon 8 helyett 6 elektronnal is elérhetik az ideális energiaállapotot. A földfémek – a bór kivételével – puhák, reakcióképesek, jól vezetik az áramot és a hőt szobahőmérsékleten.
A bór kivételével, ami félfém, mind fémek. A bór ritkán fordul elő a természetben. Az alumínium a harmadik leggyakoribb elem a földkéregben, a földkéreg 8,3%-a alumínium.[2] Az indium a földkéregben a 61. leggyakoribb elem. A gallium ritkán található meg a földben. A tallium szintén. A nihónium nem fordul elő a természetben, mivel radioaktív.
A bór nyomelemként az emberi és a növényi szervezetekben is megtalálható. Ha a növények nem jutnak elég bórhoz, akkor a száraik vékonyabbak, a leveleik kisebbek lesznek. Túl sok bór viszont akadályozza a növekedésüket. Az alumíniumnak nincs biológiai szerepe, és jelentősebb mérgező hatása sincs. Az indium és a gallium serkentő hatással is lehet az anyagcserére. A tallium erősen mérgező vegyület, gátolja számos fontos enzim működését, növényvédőszerként használják.[3]
Elektronszerkezetük
Mint az összes elemnél, a földfémeknél is elsősorban a külső elektronhéj határozza meg a kémiai tulajdonságaikat. Elektronszerkezetük a következő:
Rendszám | Elem | Elektronok héjanként |
---|---|---|
5 | bór | 2, 3 |
13 | alumínium | 2, 8, 3 |
31 | gallium | 2, 8, 18, 3 |
49 | indium | 2, 8, 18, 18, 3 |
81 | tallium | 2, 8, 18, 32, 18, 3 |
113 | nihónium | 2, 8, 18, 32, 32, 18, 3 |
A bór a többi földfémtől eltérően vegyületeiben kovalens kötéssel kapcsolódik a többi atomhoz, kationjának polarizáló hatása miatt. Továbbá keménysége és törésmutatója is eltér a többi földfémétől. Sok hidridje ismert, amelyeket boránoknak is hívnak.[4] A bór elektromos és hőszigetelő tulajdonságokat mutat szobahőmérsékleten, de jó vezetővé válik magas hőmérsékleten.[5]
Hidrogénvegyületeik
A bórnak sok hidrogénvegyülete ismert, pl. B2H6 és B10H14. Az alumíniumnak és a galliumnak kevesebb hidridje ismert. Az indium nem képez hidrideket, csak komplexeket, ilyen például a H3InP(Cy)3 foszfin komplex.[6] A talliumnak nem ismert stabil hidridje.
Jegyzetek
- ↑ Kotz, John C.; Treichel, Paul and Townsend, John Raymond. Chemistry and chemical reactivity. Belmont, Ca, USA: Thomson Books, 351. o. (2009). ISBN 0-495-38712-6
- ↑ (1960) „Soviet Aluminium from Clay”. The New Scientist 8 (191), 89. o, Kiadó: One Shilling Weekly. [halott link]
- ↑ Dobbs, Michael. Clinical neurotoxicology: syndromes, substances, environments. Philadelphia, Pa: Saunders, 276–278. o. (2009). ISBN 978-0-323-05260-3
- ↑ Raghavan, P. S.. Concepts And Problems In Inorganic Chemistry. New Delhi, India: Discovery Publishing House, 43. o. (1998). ISBN 81-7141-418-4
- ↑ Anthony John Downs. Chemistry of aluminium, gallium, indium, and thallium. Chapman and Hall Inc. (1993). ISBN 978-0-7514-0103-5
- ↑ (2000) „Phosphine and phosphido indium hydride complexes and their use in inorganic synthesis”. Journal of the Chemical Society, Dalton Transactions (4), 545. o. DOI:10.1039/A908418E.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Boron group című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.