A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A diódás demodulátor egy olyan demodulátor típus, ami amplitúdómodulált jelek demodulálására alkalmas.[1]
Felépítését tekintve a legegyszerűbb demodulátorkapcsolás. Egy dióda egyenirányítja a nagyfrekvenciás modulált jelet, és egy kondenzátor kiszűri a megmaradó, nagyfrekvenciás komponenst.
A dióda lehet:
- Valamilyen kristályos fém-oxid. Detektoros rádióknál galenit (PbS) vagy pirit (FeS) kristályt használtak.[2]
- Elektroncső
- Germánium- vagy szilíciumdióda, mikrohullámon gallium-arzenid.
Egyszerűsége ellenére kifejezetten hatékony kapcsolás, napjainkban is elterjedten használják amplitúdómodulált jel demodulálására.
A legegyszerűbb, kristálydetektoros rádiókészülékekben is ezt a kapcsolást használták. Az antennajelet közvetlenül demodulálták, majd a megjelenő hangfrekvenciás jelet közvetlenül, egy nagy ellenállású fejhallgatóba vezették.
Az elektroncsövek megjelenésével eleinte a demodulátorból kijövő hangfrekvenciás jelet, majd további fejlődésével a demodulátor előtt az antennajelet is tudták erősíteni. A diódás demodulátorból és erősítő áramkörökből úgynevezett egyenes vevőt készítettek.[3]
Napjainkban a középfrekvenciás erősítőből kijövő középfrekvenciás jel demodulálására használják ezt a kapcsolást. Közvetlenül nagyfrekvenciás jel demodulálására mérőműszerekben fordul elő.
Felépítése
- P1 – P3 kapocs a bemenete, a P1 kapocsra az amplitúdómodulált jelet vezetjük, a P3 kapocs a földpotenciál.
- C1: Leválasztókondenzátor, értéke nem kritikus, a vivőhullám frekvenciáján minél kisebb reaktanciája legyen. Jó nagyfrekvenciás tulajdonságokkal kell rendelkeznie, ezért leginkább kerámiakondenzátort kell használni.
- D1: Dióda, ami egyenirányítja a nagyfrekvenciás jelet, ezáltal burkológörbét képez. Jó nagyfrekvenciás tulajdonságokkal kell rendelkeznie. Leginkább germánium-diódát használnak.
- C2: Az egyenirányított nagyfrekvenciás jelből kiszűri a nagyfrekvenciás komponenst. A kapacitása olyan értékű, hogy a vivőfrekvenciáján kis reaktanciája legyen, rövidzárt képezzen, viszont az információt tartalmazó jelre minél kisebb hatást gyakoroljon. A C2 kondenzátor hatással van a demodulátor sávszélességére. Elterjedt megoldás, hogy egy kapcsolón keresztül még egy kondenzátort párhuzamosan be lehet iktatni, a sávszélesség csökkentésére. Ez akkor hasznos megoldás, ha gyenge jelet kell feldolgozni, a plusz kapacitás hatására a leválasztott hangjel tompább lesz ugyan, viszont erősebb, zajmentesebb.
- R1: A dióda munkaellenállása
- C3: Leválasztókondenzátor, értéke nem kritikus, a demodulált jel frekvenciatartományában kis reaktanciát képezzen.
- P2 – P4 kapcson jelenik meg a demodulált jel. A P2 kapocson mérhető a jelfeszültség, a P4 kapocs a földpotenciál.
Előfeszített diódás demodulátor
A gyakorlatban a diódák átviteli karakterisztikája nem lineáris, csak egy szűk tartományban, ezért szükséges előfeszítést alkalmazni, vagyis a 0V-os szintet meg kell emelni arra a szintre, ahol a diódának lineáris szakasza kezdődik.
- P5: Stabilizált egyenfeszültség, általában a készülék tápfeszültségéről táplálva.
- R4: Kellően nagy értékűnek kell lennie ahhoz, hogy a beérkező modulált jelet ne csillapítsa le. Értéke függ a dióda típusától, általában a katódon 0.1V körüli értéknek kell lennie.
A diódás demodulátor hatásfoka tovább javítható 2 dióda alkalmazásával:[4]
A diódás demodulátor összeépíthető egy erősítőfokozattal, így az előfeszítés megoldható a tranzisztor bázisáram-táplálásán keresztül[5]:
Gyakorlati megvalósítása
A diódás demodulátor legfontosabb eleme a dióda. Olyan diódát kell választani, amely a készülék frekvenciatartományában megfelelően működik, vagyis kicsi a belső kapacitása.
A tűérintkezős germániumdiódák megfelelnek a modulátorépítéshez, viszont napjainkban egyre nehezebben beszerezhetők. Továbbá, a germániumdiódák lineáris tartománya olyan kis feszültségen kezdődik, hogy önmagában is alkalmasak demodulációra.
Ha szilícium diódából építünk demodulátort, akkor gondoskodni kell a megfelelő előfeszítésről. Típustól függően, 0.1-0.5V lehet ez a feszültség, ezt a katódjára kell vezetni.
Az alábbi ábrán az előfeszítés megvalósításáról az R4-R5 feszültségosztó gondoskodik.
A bemenetére egy szignálgenerátor jelét kapcsoljuk, 1V-os 927 kHz-es vivőt (V1) modulálunk 1 kHz-es 0.5V-os modulálófeszültséggel (V2). A moduláció mértéke tehát 50%. A szignálgenerátor kimeneti impedanciája 50Ω (R2). A kimeneti jelét a Pr2 feszültségmérőn keresztül monitorozzuk.
A modulátor kimenetét 50 kΩ ellenállással (R3) terheljük, ami megfelel egy hangfrekvenciás előerősítő bemeneti impedanciájának.
Egy 3 ms időtartamú tranziens szimulációt végzünk az áramkörön, a mérés eredményét két driagramon ábrázoljuk, az egyiken a bemeneti jelet (Pr2V/t), a másikon a kimeneti jelet (Pr1V/t).
Az ábra jól mutatja, hogy a kapcsolás az alsó burkológörbe jelét hasznosítja.
Megjegyzés
Az áramköri szemléltető ábrák és szimulációk készítéséhez a nyílt forrású, QUCS (Quite Universal Circuit Simulator) áramkör-szimulációs program volt használva. A QUCS honlapja: https://qucs.sourceforge.net/
Jegyzetek
- ↑ AM demodulátorok. (Hozzáférés: 2023. december 11.)
- ↑ Kristály detektor ásványok anyagok listája használható rádiótechnológia 1925-böl. (Hozzáférés: 2023. december 12.)
- ↑ Rádióvevő logikai felépítése. (Hozzáférés: 2023. december 11.)
- ↑ Vevőkészülékek kezdőknek. (Hozzáférés: 2023. december 12.)
- ↑ Rádiótechnika. (Hozzáférés: 2023. december 12.)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Órajel
Óriás mágneses ellenállás
Összeadó (elektronika)
Üvegtörés-érzékelő
555-ös időzítő IC
Abszorpciós hullámmérő
Aktív ciklusidő
Aktív szűrő
Alkalmazásspecifikus integrált áramkör
Alkalmazásspecifikus standard termék
Amplitúdódiszkriminátor
Anód
Analóg-digitális átalakító
Analógia
Analóg elektromechanikus műszerek
Analóg műszerek közös szerkezeti elemei
Antennapolarizáció
Aránydetektor
Arduinome
ATmega328
ATmega88
Atmel AVR
Automatikus erősítésszabályozás
Automatikus frekvenciaszabályozás
Automatikus optikai vizsgálat
Bifiláris tekercs
Bionika
Bitszelet technika
Bode-diagram
CB-rádió
Dekatron
Demodulátor
Diódás demodulátor
Dielektromos abszorpció
Digital signage
Egyenáramú teljesítmény mérése
Egyfázisú váltakozó áramú teljesítmény mérése
Egylapkás rendszer
Elektródaszárító
Elektromos penetrációs görbe
Elektronika
Elemméretek listája
Elhangolt rezgőkörös demodulátor
Ellenállás–tranzisztor logika
Ellenütemű demodulátor
Erősítés
Erősítő
Erősítő áramkör
Fényorgona
Földelés
Fantomtáp
Felületszerelési technológia
Flip-flop (elektronika)
Flipflop (elektronika)
Fotoellenállás
Fotolitográfia
Glimmlámpa
GPS-vezérelt oszcillátor
Gyengeáram
Háromfázisú váltakozó áramú teljesítmény mérése
Hővezető lap
Hall-effektus
HP200A
HP200CD
Hullámvezető
IPS panel
Jósági tényező
Jitter
Közös módusú elnyomás
Kapacitás-feszültség mérés
Kapcsoló
Kapcsolóüzemű tápegység
Kaszkádgyorsító
Kibocsátókapcsolt logika
Kirchhoff-törvények
Koronakisülés
Kristálykályha
Kristályoszcillátor
Kvantálási zaj
Kvantálás (jelfeldolgozás)
Lítiumion-akkumulátor
Lokátor
Műveleti erősítő
Maradékfeszültség
Mechatronika
MEMS
Mikrochip (állatmegjelölés)
Mikroelektronika
Mikromat építőkészlet
Négypólusok
Negatív ellenállás
Nikkel-metál-hidrid akkumulátor
No Instruction Set Computing
Nyitásérzékelő
OLED-televízió
Oszcillátor
Package on package
PMR-rádió
PMR rádió
Programozható logikai mátrix
Rádió-vevőkészülék
Rövidre zárás
RAM
RC oszcillátorok
Rezgőkör
ROM
Sörétzaj
SAE800
SDR (Software-defined radio)
Shift regiszter
Sinc-szűrő
SINPO
SLAR
Sugárzott teljesítmény
Szabályozás
Szaggató
Szekvenciális logika
Szent Elmo tüze
Szerelőlap
Szerkesztő:Pegy22/Alkalmi
SZESAT
Szilárdtest relé
Szimmetrikus audiovonal
Szinkronizálás (elektrotechnika)
Tápvonal
Távirányító
Távközlési Kutató Intézet
Túlfeszültség
Tekercselt huzalkötés
Teljesítményelektronika
Tranzisztor–tranzisztor logika
Tranzisztoros demodulátor
Tranzisztoros rádió
Ultrakapacitás
V-chip
Varázsszem
Versenyhelyzet
Villamosmérnök
Volksempfänger
Walkman
Ward Leonard-rendszer
Wien-hidas oszcillátor
Zener-effektus
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.