A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A defibrillátor egy elektromos áram keltésére alkalmas orvosi készülék. A defibrillátorral rövid ideig tartó, néhány amper erősségű áramot lehet előállítani. A szív elektromos ritmuszavarait csaknem pillanatszerűen megszüntetheti.[1]
A HELP program keretében ma már Magyarországon is mind több helyen bárki számára elérhetők az AED-k (automata külső defibrillátorok). Ezek képesek - elektródákkal a beteghez csatlakoztatva - a szívritmus elemzésére, kommunikálnak az elsősegélynyújtóval, kamrafibrilláció észlelése esetén pedig figyelmeztetnek az elektrosokk szükségességére.[2]
Kifejlesztésének története
Az első defibrillálás
A defibrillációt mint jelenséget először Jean Louis Prevost és Frederic Batelli figyelte meg 1899-ben a Genfi Egyetemen. Azt tapasztalták, hogy a kisebb áramütések kutyáknál kamrafibrillációt okoznak, míg a nagyobbak rendezik azt.
Az első olyan eszközt, amely közvetlenül a szívbe fecskendezett gyógyszereket helyettesíteni volt képes, 1933-ban Dr. Albert Hyman kardiológus és C. Henry Hyman villamosmérnök fejlesztette ki. Az áramütésnél alkalmazott ún. Hyman Otor egy üreges tű volt, amelynek a belsejében levő szigetelt vezeték juttatta a szívbe az elektromos áramot.
Claude Beck sebészprofesszor 1947-ben alkalmazta először sikeresen a defibrillációt egy 14 éves fiún. A műtét a mellkas felnyitását igényelte.
Zárt mellkasi módszer
Bár az 1950-es évek elején a defibrillációt csak nyílt mellkasnál lehetett alkalmazni, a 300 V vagy annál nagyobb feszültség és a „lapát” elektródák megjelenése rövidesen lehetővé tette a mellkas megnyitása nélküli defibrillációt is. Az első ilyen sikeres műtétet az egykori Szovjetunió, a mai Kirgizisztán területén élő orvos, dr. V. Eskin, valamint asszisztense, A. Klimov végezte.
Egyenáram
Először Bernard Lown alkalmazta 1959-ben.
A hordozható egységek megjelenése
Az 1960-as években a belfasti Frank Pantridge professzor játszott fontos szerepet a hordozható defibrillátorok kifejlesztésében. (Ma a hordozható defibrillátorok a mentőautók legfontosabb felszerelései között szerepelnek.)
Váltás a kétfázisú hullámformára
Beültethető eszközök
A beültethető egység feltalálása felbecsülhetetlen értékű az állandó szívproblémákban szenvedőknek, bár beültetést általában csak az infarktust átélteknél alkalmaznak.[3]
A cardioverter
Az implantálható (beültethető) cardioverter-defibrillátor egy miniatűr, elemmel működő eszköz, amelyet a páciens mellkasának bőre alá ültetnek be. A szerkezet észleli a szív ritmuszavarait és elkülöníti az életveszélyes kamrai ritmuszavarokat, amelyeket speciális sorozatingerléssel (ATP) vagy elektromos áramütéssel megszüntet, így szükség esetén újraindíthatja a megállt szívet. A működése a pacemakerhez hasonló, annyi különbséggel, hogy állandó védelmet nyújthat a hirtelen szívmegállás illetve a ritmuszavar következtében fellépő szívelégtelenség ellen.
Alkalmazása, hatása
A kórházon kívüli hirtelen szívmegállás (out-of-hospital cardiac arrest; OHCA) rosszabb túlélési arányt mutat (2–8% az elbocsátás és 8–22% a felvétel után), mint a kórházon belül történő szívmegállás (15% elbocsátás után). A fő meghatározó tényező a kezdetkor észlelt szívritmus. A kamrafibrillációt vagy kamrai eredetű szapora szívverést mutató egyének túlélési esélye 10-15-ször jobb, mint azoké, akiknél pulzusnélküli elektromos aktivitás, vagy aszisztólia áll fenn. Mivel a kórházon kívüli szívmegállás (OHCA) esetekben a halálozási arány magas, több programot is kifejlesztettek a túlélési arány javításának érdekében. Jóllehet a kamrai (ventricularis) fibrilláció esetében a halálozási arány magas, a defibrillátorral történő gyors beavatkozás javítja a túlélési arányt.[4]
Magyarországon
Magyarországon a 2000-es évek elején néhány neves sportoló (pl. Kolonics György olimpiai bajnok, Ocskay Gábor jégkorongozó) halála megrázta a közvéleményt, mivel ezeknek a sportolóknak az életét megmenthette volna, ha defibrillátor lett volna a közelükben a döntő pillanatban. (Az orvosok évek óta hangoztatják, hogy automata defibrillátorokat kellene kihelyezni az edzések helyszínére, sőt a nagyobb üzemekbe, hivatalokba, áruházakba és közlekedési állomásokra is.) Először lajstromba vették az országban fellelhető életmentő készülékeket.[5]
Jegyzetek
- ↑ MNL 6. kötet 380. old.
- ↑ https://www.webbeteg.hu/cikkek/elsosegely/6757/defibrillator
- ↑ https://elsosegely.hu/cikk.566.a_defibrillator_tortenete
- ↑ Bunch TJ, White RD, Gersh BJ, et al. (2003. June). „Long-term outcomes of out-of-hospital cardiac arrest after successful early defibrillation”. N. Engl. J. Med. 348 (26), 2626–33. o. DOI:10.1056/NEJMoa023053. PMID 12826637.
- ↑ https://infostart.hu/belfold/2008/07/18/mozdulnak-az-eletmento-szervezetek-kolonics-gyorgy-halala-utan-213265
Kapcsolódó szócikkek
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.