A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A csont (latinul os, többes számban ossa) a gerincesekben megtalálható kemény szerv. A csontokat magasan mineralizált csontszövet alkotja. A csontváz a test alakját adja meg és védi azt a külső behatásokkal szemben. A csontrendszer (systema skeletale) az élő emberi test súlyának hozzávetőlegesen 10%-át kitevő része.
A csontváz
Az emberi csontváz felépítésében a járulékos csontokat leszámítva mintegy 206 csont vesz részt. A csontokat a szervezetben az ízületeken keresztül szalagok és egyéb járulékos elemek egyesítik csontvázzá. A csontok kemény, szilárd és egyúttal rugalmas képletek. A csontok külső felszínét csonthártya (periosteum) borítja, a csontok belső üregét csontbelhártya (endosteum) béleli.
Alapvető funkciói
- meghatározza a test alakját és méreteit, annak belső szilárd vázát, az endoskeletont alkotja
- védelem – elhatárolja a különböző testüregeket (koponyaüreg, orrüreg, szájüreg, szemüreg, mellüreg, gerinccsatorna, kismedence), és a bennük lévő szerveket védi a külső hatásokkal szemben. Például a koponya csontjai védik az agyat
- vérképzés – a szivacsos csontvelőüregben található a vörös csontvelő, amely a vér sejtes elemeit képezi (a sárga csontvelő energiatároló zsírszövet)
- az emberi test mozgásának passzív szerve
- ásványi anyagok raktára – a csontban raktározódik a kalcium és a foszfor, ahonnan szükség esetén mobilizálódnak
- sav-bázis egyensúly – a csont képes különböző bázisok megkötésére vagy felszabadítására
- méregtelenítés – a nehézfémek gyors megkötésére képes, kivédve ezáltal káros hatásukat. Később kis, ártalmatlan mennyiségekben adja le.
A csontszövet összetétele
A gerincesek csontjait a támasztószövetek csoportjába tartozó csontszövet építi fel. A csontok, illetve a csontszövet 40%-a víz, a száraz anyagban szervetlen (anorganikus) és a szerves (organikus) alkotórészek egyaránt szerepelnek:
- 35% a szerves rész:
- osteokollagén rostok (I-es típusú kollagén),
- osteocalcin (glikoprotein) és
- sialoprotein.
- 65% a szervetlen rész:
- ennek mintegy 85%-a hidroxilapatit (Ca10(PO4)6(OH)2)
- kalcium-karbonát,
- magnézium-karbonát,
- kova (szilícium-dioxid),
- alkáli sók stb.
A csont sejtes alkotórészei
- Csontképző sejtek (osteoblastok), a csont növekedésének és átépülésének a helyén fordulnak elő. Megfelelően szétágazó nyúlványrendszerük van, nagy mennyiségben állítják elő az ún. I-es típusú kollagént.
- Csontsejtek (osteocyták), tulajdonképpen a csontszövet belsejében rekedt osteoblastok. Tápanyagforgalmukat minden irányba kinyúló nyúlványrendszerük biztosítja, ezek biztosítják a csontok ásványi anyagforgalmát is.
- Csontfaló sejtek (osteoclastok), a csontfelszívódás helyén fordulnak elő. Működésük következtében a csont felszínén (kimaródás) bemélyedés (Howship-féle lacuna) jön létre.
-
Tömött csontszövet keresztmetszete (Havers-rendszer). A lemezek között szilvamag alakú csontsejtek
-
Tömött csontállományt képző csontépítő sejtek
-
Csontfaló sejt (osteoclast): többmagvú óriássejt
A csontok típusai
- Hosszú csöves csontok
- Lapos csontok
- Légtartalmú (pneumatikus) csontok
- Köbös vagy szabálytalan csontok
-
Emberi falcsont belső felszíne (lapos csont)
-
Emberi felső állcsont (légtartalmú; pneumatikus csont) légtartalmú ürege, az arcüreg (sinus maxillaris) feltárva
-
Emberi köbcsont (szabálytalan vagy köbös csont)
A csont alkalmazása
Ősidőktől fogva használ az ember csonteszközöket. Viszonylag könnyű megmunkálhatóságának köszönhetően gyakran díszíti is. Mára a műanyagnak köszönhetően sokat vesztett funkcionális jelentőségéből, de dísztárgyként napjainkban is kedvelik. Legértékesebbek az elefántcsontból készült tárgyak. Csontból készítenek enyvet is, ezt csontenyvnek nevezik.
Galéria
-
Emberi csontváz áttekintő ábrája a fő részek nevének feltüntetésével
-
Vörös csontvelő metszete
Kapcsolódó szócikkek
Források
- Tóth Mária, Dobosi Gábor, Bajnóczi Bernadett: Vértesszőlősi égett csontok analitikai vizsgálata
- Donáth Tibor: Anatómiai nevek: anatómiai, szövet- és fejlődéstani terminológia (Medicina Kiadó 2005) (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-243-178-7
- Kiss Ferenc: Rendszeres bonctan (Medicina Kiadó 1967)
- Kiss Ferenc - Szentágothai János: Az ember anatómiájának atlasza (Medicina Kiadó 1959)
- Lenhossék Mihály: Az ember anatomiája (Pantheon Irodalmi Intézet Rt.) (Budapest 1924)
- Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó 1989) ISBN 963-241-789-5.)
Kiegészítő irodalom
- Mende Balázs: Általános csonttan, Részletes csonttan, Paleoantropológiai metodikák, Történeti járványtani ismeretek, Paleopatológia. Régészeti csonttan. . (Hozzáférés: 2010. március 11.)
- Pásztor Emil. „A koponya”, Magyar Tudomány. (Hozzáférés: 2010. március 11.)
- Csont, A Pallas nagy lexikona. Arcanum (1998). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2010. március 11.
Külső hivatkozások
- Embertan: Az ember mozgása: A csontok felépítése és betegségei. termtud.akg.hu. . (Hozzáférés: 2010. március 11.)
- Egészség - Ismerettár: A mozgásszervekről I. rész: 3. A mozgásrendszer anatómiai felépítése és működése: A csontrendszer. Vitalitas.hu. . (Hozzáférés: 2010. március 11.)
- A csontrendszer. Testmester.net. . (Hozzáférés: 2010. március 11.)
- Tóth Gábor: A csontrendszer. Tóth Gábor egészség és életmód. . (Hozzáférés: 2010. március 11.)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.