A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A bauxit heterogén üledékes kőzet, az alumíniumkohászat legfontosabb érce, ezen belül a timföld gyártásának alapanyaga, a timföld pedig az alumíniumgyártás kiinduló anyaga. A bauxitot felhasználják még a vaskohászatban salakképző adalékként, a (tűzálló) téglagyártásban, a korundgyártásban stb., de a világ bauxittermelésének körülbelül 95%-a alumíniumgyártásra fordítódik.
Összetétele
A bauxit főleg alumíniumásványok (gibbsit , böhmit , diaszpor ), vasércek (hematit és goethit) valamint titánérc (anatáz) és kvarc keveréke, szilikátos agyagkőzetek átalakulásával keletkezik. Sűrűsége 2,9–3,3 kg/dm³. Két főtípusban fordul elő, az egyik a laterit- vagy szilikátbauxit, amelynek telepei trópusi-szubtrópusi klímaviszonyok között képződtek, a másik a karszt- vagy karbonátbauxit. Színe általában vöröses, a vastartalomtól függően a halvány rózsaszíntől a sötét téglavörösig terjed, de akár barna is lehet.
A két főtípus hozzávetőleges összetételét az alábbi táblázat mutatja:
Összetétel | Karszt bauxit |
Laterit bauxit |
---|---|---|
% vízmentes alapon | ||
Al2O3 | 48–60 | 54–61 |
SiO2 | 3–7 | 1–6 |
Fe2O3 | 15–23 | 2–10 |
TiO2 | 2–3 | 2–4 |
CaO | 1–3 | 0–4 |
H2O (összevéve) | 10–14 | 20–28 |
Zn, V, C szerves | nyomelemekként | – |
Előfordulása és bányászata
Mivel a bauxit leggyakrabban a földkéreg alkotórészeként található, világszerte a gazdaságilag legkedvezőbb, könnyen gépesíthető, nagy termelékenységű külszíni bányászatot alkalmazzák. Ha a bauxitréteg még nincs közvetlenül a felszínen, a földkéreg felső szintjét (a meddőt) letakarítják, hogy a bauxitréteg a felszínre kerüljön, majd külszíni fejtéssel kitermelik. A kitermelés után a bányaterületet rekultiválják, leggyakrabban az eltávolított fedőkőzetek és talajréteg visszatöltésével. Nagyobb mélység esetén mélyművelést alkalmaznak.
2017
Kitermelés 2017-ben [1]
No. | ország | bauxit (ezer tonna) |
---|---|---|
1 | Ausztrália | 83000 |
2 | Kína | 68000 |
3 | Guinea | 45000 |
4 | Brazília | 36000 |
5 | India | 19000 |
6 | Jamaica | 9800 |
7 | Kazahsztán | 5500 |
8 | Oroszország | 5300 |
9 | Suriname | 2700 |
10 | Venezuela | 2200 |
11 | Görögország | 2100 |
12 | Guyana | 1800 |
13 | Vietnam | 1000 |
14 | Indonézia | 500 |
egyéb országok | 4762 |
2003
Ország | Éves termelés (millió tonna) |
Ország | Éves termelés (millió tonna) | ||
---|---|---|---|---|---|
1 | Ausztrália | 56,3 | 11 | Guyana | 1,8 |
2 | Brazília | 20 | 12 | Kazahsztán | 1,2 |
3 | Guinea | 16,8 | 13 | Ghána | 0,7 |
4 | Jamaica | 13,4 | 14 | Indonézia | 0,6 |
5 | India | 10 | 15 | Irán | 0,4 |
6 | Kína | 8 | 16 | Magyarország | 0,3 |
7 | Oroszország | 5,4 | 17 | Törökország | 0,2 |
8 | Suriname | 3,5 | 18 | Franciaország | 0,2 |
9 | Venezuela | 2,7 | 19 | Szerbia és Montenegró | 0,2 |
10 | Görögország | 2,4 | 20 | Románia | 0,1 |
A világ fő bauxitlelőhelye Ausztrália, ahol Queenslandben a világ egyik legnagyobb bányavállalatához, a Rio Tinto csoporthoz tartozó Comalco foglalkozik a bauxit kinyerésével, a Rio Tinto más részlegei pedig annak feldolgozásával, valamint hasznosításával.
Az alumínium előállítása
A bauxitot először tiszta timfölddé alakítják Bayer-eljárással. Ennek lényege, hogy magas hőmérsékleten nátrium-hidroxiddal oldják ki az alumíniumvegyületeket. A keletkezett aluminátlúgot ülepítéssel szétválasztják a fel nem oldott vörösiszaptól (ez utóbbi színét a vas-oxidtól kapja). Ezután az oldatból hűtéssel kiválasztják az alumínium-hidroxidot. Ezt szűrik, majd csőkemencében timfölddé alakítják. Ezután a timföldet az olvadáspont csökkentése céljából kriolit (nátrium-alumínium hexafluorid) ásvánnyal keverve elektrolízissel tiszta alumíniummá redukálják. A folyamat neve: Hall–Héroult-eljárás.
Története
A bauxitot 1821-ben Pierre Berthier francia geológus fedezte fel a dél-franciaországi Les Baux, ma Les Baux-de-Provence település közelében, neve innen ered. Miután a francia bauxitbányák úgyszólván kimerültek, az ország 1991-ben szinte teljesen beszüntette bányászatát. Jelenleg a világ vezető bauxittermelője Ausztrália, Guinea és Brazília. A világ éves össztermelése kb. 140 millió tonna. Világpiaci ára 130–170 $/tonna.
A bauxit Magyarországon
Magyarországon karsztbauxit-telepek fordulnak elő. A magyarországi bauxitbányászat Gánt külszíni bányájában 1925-ben kezdődött meg, az első bauxitkitermelő vállalatok megjelenésével.
A magyarországi bauxitbányászat kedvezőtlen adottságokkal bír. Az aránylag kis földrajzi területen talált előfordulások geológiai, hidrogeológiai sajátosságai jelentősen eltérnek egymástól. A hazai ásványvagyon minősége – melyet az Al2O3- és SiO2-tartalom hányadosában szoktak kifejezni – közepes. 1962-ben létrejött a Magyar–Szovjet Timföld-Alumínium Egyezmény, ami jelentősen elősegítette az alumíniumtermelés fejlődését. Magyarország az 1980-as években a világ 8. számú bauxittermelője volt. A magyar bauxitbányászat visszafejlesztése 1989-ben kezdődött. A hanyatlásban külső és belső okok (a bauxit és timföldigények csökkenése, a KGST összeomlása, a szigorúbb környezetvédelmi követelmények és a világpiaci válság) egyaránt szerepet játszottak. Mára egyetlen bauxittermelő vállalat maradt hazánkban, a Bakonyi Bauxitbánya Kft., amely a kis vállalatok összevonásával jött létre. 1996-ban privatizálták és 2017-ben felszámolás alá került.[3]
A bauxitfeldolgozás környezeti következményei
A bauxit Bayer-eljárás alapú feldolgozása során nátronlúgot, azaz nátrium-hidroxidot alkalmaznak. Ennek során egy erősen lúgos közeg, vörösiszap (11–12 pH) keletkezik. A lúg bázisos hatása révén közismert tisztítószerként használható fel a háztartásokban, viszont környezeti hatásait tekintve a vörösiszap erősen romboló hatást fejthet ki az őt körülvevő környezetre. Mivel Magyarországon a vörösiszapot nem dolgozzák fel, csupán hatalmas lerakókban raktározzák, így e lúgos melléktermék újrafelhasználása itthon egyáltalán nem megoldott. A bauxit feldolgozása során keletkező vörösiszap lerakók problémája világszerte sem nyert teljes feloldozást, bár sok helyütt újrafeldolgozás révén értékes fémeket és más termékeket vonnak ki belőle. Az ajkai vörösiszap-katasztrófa a hazai alumínium-, ezzel együtt a hazai bauxitfeldolgozás igen rossz emlékű tragédiája, ezzel együtt a legnagyobb eddig ismeretes hazai ipari katasztrófa, amely igencsak beárnyékolja Magyarország rendszerváltást követő ipari pályafutását, valamint felvet nem kevés itthoni természetvédelmi és környezetvédelmi kérdést is.
Jegyzetek
- ↑ U.S. Geological Survey Mineral Commodity Summaries January 2018. U.S. Geological Survey, 30-31. o. (2018)
- ↑ A Gánt környéki bauxit külfejtések földtana , kazmer.web.elte.hu
- ↑ Bakonyi Bauxitbánya Korlátolt Felelősségű Társaság "felszámolás alatt", ceginformacio.hu
Források
- Hatala Pál főszerk.: Fémkohászat. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992. ISBN 9630562421
- Magyar nagylexikon 3. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994. ISBN 9630568225
További információk
- Az alumínium - muszakiak.hu
- A Bakonyi Bauxitbánya Kft. honlapja (megszűnt)
- Darvas-tói volt bauxit külfejtés - bemutató hely
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.