Ajkait -

Az ajkait (névváltozatban: ajkit) különleges borostyán (ásvány) féleség, nem kristályos (amorf) megjelenésű szerves ásványegyüttesek közé tartozó fosszilis ásvány.

Kémiai és fizikai tulajdonságai.

Képlete:C₁₀H₁₆O.
Szimmetriája: alaktalan, szimmetria nélküli.
Sűrűsége: 1,05-1,06 g/cm³.
Keménysége: 2,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
Hasadása: nincs.
Törése: kagylósan törik, könnyen szétesik, porlad.
Színe: világos mézsárga, sárga, sötétsárga. vörösesbarna.
Fénye: gyantafényű.
Átlátszósága: vékony lemezei áttetszőek, csiszolatban a fényt megtörik.
Pora: halványsárga, porítva fehér.
Különleges tulajdonsága: alkoholban vagy savakban különböző mértékben oldódik.

Keletkezése

Különleges borostyánnak sorolják be. Kéntartalma a szokásos borostyánokénál magasabb. A hazai felső kréta korú kőszéntelepek keletkezése során síklápi erdőségekben tenyésző fenyőfélék gyantájából keletkezett. A sötétebb változat oxidációs folyamat eredményeként keletkezett, amire ezen példányok magasabb oxigéntartalma is utal.

Az ajkait elemi összetétele.

Tartalom megnevezése.	Világos sárga.	Sötét sárga.	Vöröses barna.
Szén (C) %	81,59	80,38	79,01
Hidrogén (H) %	10,20	11,00	9,89
Oxigén (O)%	6,34	7,20	9,61
Kén (S) %	1,87	1,42	1,49

Előfordulásai

Az ajkai kréta-kori barnakőszén telepes rétegsora összességében 120 méter vastag. A termelésbevont három telepből a középső telep tartalmazza a legnagyobb mennyiségben. Ezt a telepet I. sz. telepnek, Borostyántelepnek régebben Gyantás-telepnek nevezik, de kisebb mértékben a többi széntelepben is megtalálható. A legalsó úgynevezett fekü telepben gyakran rovarmaradvány fosszíliákkal található. Az Ajka melletti Csingervölgyben 1865-ben kezdték el a bányászatot. 1866-ban Hantken Miksa és Szabó József ismertették a "borostyánkő szerű gyanta" ásványt. Az ásványt apró lencsékben, gyakran borsószerű behintésben, ritkábban diónyi darabokban találták meg. Színe a világos mézsárgától a kénsárga árnyalaton át a vörösesbarna színekben is előfordul. A csingervölgyi bányákon kívül (Ármin akna, Kossuth akna, Jókai bánya) az azonos földtani keletkezésű és korú padragi bányákban is megtalálható (Táncsics akna, Hunyadi akna).

Kísérő ásványok

A kőszéntelepek jellemző ásványai.

Források

Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó, 1985
Papp Gábor: A Kárpát-övezetben felfedezett ásványok, kőzetek és fosszilis gyanták története. Magyar Természettudományi Múzeum. Budapest, 2002

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ajkait
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.