A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A varázsszem vagy hangolásjelző, egy elektroncső, amely vizuálisan jelzi egy elektronikus jel amplitúdóját, például hangkimenetet, rádiófrekvenciás jelerősséget vagy egyéb funkciókat. A varázsszem az ilyen cső egy sajátos típusa, amelynek kör alakú kijelzője az ábrázolt EM34-hez hasonló. Első széleskörű alkalmazása a rádióvevők hangolásjelzője volt. Ez jelezte a vett rádiójel relatív erősségét, vagyis ha egy rádióállomás megfelelően van behangolva.
A varázsszem volt az első a katódsugár típusú hangolás indikátorok sorában, amelyet a mutatós mérők olcsóbb alternatívájaként fejlesztettek ki. Japánban csak az 1960-as években gyártották a tűmérőket elég gazdaságosan ahhoz, hogy kiszorítsák a jelzőcsöveket. A hangolásjelző csöveket elektroncsöves vevőkészülékekben használták 1936 és 1980 között, mielőtt az elektroncsöveket tranzisztorok váltották fel a rádiókban. Egy még korábbi hangolási segédeszköz amelyet a varázsszem helyettesített, a glimmlámpa volt.
Története
A rádióvevők hangolására szolgáló varázsszemet 1932-ben Allen B. DuMont találta fel (aki az 1930-as évek nagy részét a katódsugárcsövek élettartamának javításával töltötte, és végül megalakította a DuMont Televízió Hálózatot). Az 1935-ös RCA 6E5 volt az első kereskedelemben kapható cső.
A korábbi típusok végnézetűek voltak (lásd az EM34-et), általában oktális vagy oldalsó érintkező alappal. A későbbi fejlesztések egy kisebb oldalnézetű, újszerű B9A alapú, teljesen üvegből készült típust mutattak be legyezőszerű vagy sávos kijelzővel (lásd az EM84-et). A végnézetű változatnak kerek kúp alakú fluoreszkáló kijelzője volt fekete kupakkal együtt, amely eltekarta a katód vörös fényét. Ezen kinézete késztette a kortárs hirdetőket a varázsszem kifejezés megalkotására, amely kifejezés még ma is használatos.
Volt egy szubminiatűr, vezetékvégű változat is (Mullard DM70/DM71, Mazda 1M1/1M3, GEC/Marconi Y25) akkumulátoros üzemmódra, egy Ever Ready AM/FM akkumulátoros vevőegységben, push-pull kimenettel is. Egy kis számú AM/FM hálózati vevő is használta, amelyek a varázsszemet a 6,3 V-os fűtőbetáplálásról 220 ohmos ellenálláson keresztül vagy az audiókimeneti katód előfeszültségén keresztül világították meg. Egyes tekercses magnók is alkalmazták a DM70/DM71-et a felvételi szint jelzésére, beleértve a tranzisztoros modelleket is, amelyeknél a varázsszem az előfeszítő oszcillátor feszültségétől világított.
A hangolásjelző funkció modern félvezető áramkörökkel és optoelektronikus kijelzőkkel érhető el. A varázsszemhez szükséges magas feszültség (100 voltos vagy több) a modern eszközökben nincs meg, így az mára elavult.
Működése
A varázsszem egy miniatűr katódsugárcső, általában beépített trióda jelerősítővel. Általában élénkzölden világít (alkalmanként sárgán egyes nagyon régi típusokban, pl. EM4), és az izzó végek középen találkoznak, ahogy a vezérlőhálózat feszültsége nő. Olyan áramkörben használják, amely a jelerősséggel változó feszültséget juttat a rácsra; a hangológomb elforgatásával a szem rés a legszűkebb lesz, ha egy állomást megfelelően hangol.
Az készülék egy vákuumcső, amely két lemezelektródából áll, az egyik trióda erősítőt képezi, a másik pedig egy cink-szilikáttal vagy hasonló anyaggal bevont kúpos alakú célanódból álló kijelzőrészt. A kijelző rész anódja általában közvetlenül a vevő teljes pozitív feszültségéhez, míg a trióda-anód általában (belül) a katód és a célanód közé szerelt vezérlőelektródához, kívülről pedig a pozitívhoz csatlakozik egy nagy értékű (általában 1 MΩ) ellenálláson keresztül.
Ha a vevő be van kapcsolva, de nincs állomásra hangolva, a célanód zölden világít a becsapódó elektronok miatt, kivéve a belső vezérlőelektródánál lévő területet. Ezen elektróda feszültség 150–200V negatív a célanódhoz képest és ebben a tartományban eltaszítja az elektronokat a célponttól, ami egy sötét szektor megjelenését okozza a kijelzőn.
A trióda-erősítő szakasz vezérlőrácsa egy olyan pontra csatlakozik, ahol a jelerősségtől függő negatív vezérlőfeszültség áll rendelkezésre, pl. az AGC vonal egy AM szuperheterodin vevőben. Ahogy egy állomást behangolnak a trióda rács negatívabbá válik a közös katódhoz képest.
Használata rádiókban
A rádiókészülékekben található varázsszem célja az állomás pontos hangolása. A cső láthatóbbá teszi a jelerősség csúcsait azáltal, hogy vizuális jelzést ad, ami jobb, mint egyedül a fül használata. A szem azért különösen hasznos, mert az automatikus erősítésszabályozás (AGC) általában növeli a félrehangolt állomás hangerejét, így a hangerő viszonylag kis mértékben változik a hangológomb elforgatásával. A varázsszemet nem az audiójel, hanem az AGC feszültség működteti.
Amikor az 1950-es évek elején az FM rádiókészülékek elérhetővé váltak, sokféle varázsszemet tettek elérhetővé, különböző kijelzőkkel, de mindegyik ugyanúgy működött. Néhányuknak külön kis kijelzője volt, amely az FM sztereó jelét jelezte.
A brit Leak cég a Troughline FM tuner sorozatában egy EM84 indikátort használt nagyon precíz hangolásjelzőként, a két korlátozó szeleprács AGC feszültségének keverésével az indikátor érzékelő rácsánál. Ezáltal a pontos hangolást egy teljesen nyitott éles árnyék jelezte, míg az off-tune jelző részben zárt árnyékot produkált.
Egyéb felhasználása
Varázsszemet használtak a magnetofonok felvételi szintjelzőjeként és egyszerűbb alternatívaként (egy speciálisan adaptált áramkörben) a durva frekvencia-összehasonlítás eszközeként a Lissajous-görbék helyett.
A varázsszem olcsó, kalibrálatlan (és nem feltétlenül lineáris) feszültségjelzőként működik és bárhol használható ahol a feszültség jelzésére van szükség. Így megtakarítható a pontosabb, de drágább kalibrált mérő költsége.
A kapacitás híd legalább egy kialakítása ilyen típusú csövet használ annak jelzésére, hogy a híd kiegyensúlyozott.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Magic eye tube című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Kapcsolódó szocikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Órajel
Óriás mágneses ellenállás
Összeadó (elektronika)
Üvegtörés-érzékelő
555-ös időzítő IC
Abszorpciós hullámmérő
Aktív ciklusidő
Aktív szűrő
Alkalmazásspecifikus integrált áramkör
Alkalmazásspecifikus standard termék
Amplitúdódiszkriminátor
Anód
Analóg-digitális átalakító
Analógia
Analóg elektromechanikus műszerek
Analóg műszerek közös szerkezeti elemei
Antennapolarizáció
Aránydetektor
Arduinome
ATmega328
ATmega88
Atmel AVR
Automatikus erősítésszabályozás
Automatikus frekvenciaszabályozás
Automatikus optikai vizsgálat
Bifiláris tekercs
Bionika
Bitszelet technika
Bode-diagram
CB-rádió
Dekatron
Demodulátor
Diódás demodulátor
Dielektromos abszorpció
Digital signage
Egyenáramú teljesítmény mérése
Egyfázisú váltakozó áramú teljesítmény mérése
Egylapkás rendszer
Elektródaszárító
Elektromos penetrációs görbe
Elektronika
Elemméretek listája
Elhangolt rezgőkörös demodulátor
Ellenállás–tranzisztor logika
Ellenütemű demodulátor
Erősítés
Erősítő
Erősítő áramkör
Fényorgona
Földelés
Fantomtáp
Felületszerelési technológia
Flip-flop (elektronika)
Flipflop (elektronika)
Fotoellenállás
Fotolitográfia
Glimmlámpa
GPS-vezérelt oszcillátor
Gyengeáram
Háromfázisú váltakozó áramú teljesítmény mérése
Hővezető lap
Hall-effektus
HP200A
HP200CD
Hullámvezető
IPS panel
Jósági tényező
Jitter
Közös módusú elnyomás
Kapacitás-feszültség mérés
Kapcsoló
Kapcsolóüzemű tápegység
Kaszkádgyorsító
Kibocsátókapcsolt logika
Kirchhoff-törvények
Koronakisülés
Kristálykályha
Kristályoszcillátor
Kvantálási zaj
Kvantálás (jelfeldolgozás)
Lítiumion-akkumulátor
Lokátor
Műveleti erősítő
Maradékfeszültség
Mechatronika
MEMS
Mikrochip (állatmegjelölés)
Mikroelektronika
Mikromat építőkészlet
Négypólusok
Negatív ellenállás
Nikkel-metál-hidrid akkumulátor
No Instruction Set Computing
Nyitásérzékelő
OLED-televízió
Oszcillátor
Package on package
PMR-rádió
PMR rádió
Programozható logikai mátrix
Rádió-vevőkészülék
Rövidre zárás
RAM
RC oszcillátorok
Rezgőkör
ROM
Sörétzaj
SAE800
SDR (Software-defined radio)
Shift regiszter
Sinc-szűrő
SINPO
SLAR
Sugárzott teljesítmény
Szabályozás
Szaggató
Szekvenciális logika
Szent Elmo tüze
Szerelőlap
Szerkesztő:Pegy22/Alkalmi
SZESAT
Szilárdtest relé
Szimmetrikus audiovonal
Szinkronizálás (elektrotechnika)
Tápvonal
Távirányító
Távközlési Kutató Intézet
Túlfeszültség
Tekercselt huzalkötés
Teljesítményelektronika
Tranzisztor–tranzisztor logika
Tranzisztoros demodulátor
Tranzisztoros rádió
Ultrakapacitás
V-chip
Varázsszem
Versenyhelyzet
Villamosmérnök
Volksempfänger
Walkman
Ward Leonard-rendszer
Wien-hidas oszcillátor
Zener-effektus
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.