Ez a szócikk a színről szól. Hasonló címmel lásd még: Kék (település).

A kék egy szín, melyet az emberi szem képes megkülönböztetni a fény látható hullámhossz tartományában.

A kék alapszín. Kiegészítő színe a fények esetén a sárga, festékek esetén narancssárga.

A szemünkben lévő kék fényt érzékelő csapsejtek fényelnyelése a 370–530 nm-es tartományt fogja át, az érzékenység maximuma 420 nm-nél van.

A kék égbolt látványában a Rayleigh-szórás játszik kulcsszerepet, amely alapján apró szemcsék (finom por és molekulák) a semleges fehér napfény összetevőit eltérő mértékben szórják: a szóródás mértéke a fény hullámhosszával (pontosabban annak negyedik hatványával) fordított arányban áll, azaz minél rövidebb a hullámhossz (a látható tartományban minél kékebb a fénysugár), annál több szóródik belőle. Az eredetileg fehérként indult fényből a kék nagyobb része elszóródik a légkörben, ezért kék az ég.

Árnyalatok

• Acélkék
• Akvamarinkék
• Azúrkék
• Babiloni kék
• Bilikék
• Bogyókék
• Brit kék
• Búzavirágkék
• Égszínkék
• Indigókék
• Tengerészkék
• Tengerkék
• Türkizkék
• Ultramarinkék
• Világoskék
• Zafírkék

Előfordulása, szimbolizmusa, átvitt értelem

A kék szó eredete szerint ótörök jövevényszó,^[1] gyakorlatilag az összes török nyelvben megvan. Eredeti jelentése ’ég’, ebből fejlődött a ’kék’. A magyarban földrajzi névben a 11. századtól, tisztán színnévként a 14. századtól maradt fenn.

Réz-szulfát kristály

• a kékvérű kifejezés arisztokrata származásra utal
• néha kékharisnyának nevezik az olvasott, intellektuális beállítottságú, irodalmi érdeklődésű nőket
• a kékszalag balatoni vitorlásverseny
• a közlekedésben a kék villogó a rendőrség, tűzoltók és a mentők megkülönböztető jelzése
• a kék kereszt (a Vöröskereszt mintájára) a Kékkereszt és az állatorvosok szimbóluma
• anatómiai ábrákon a kék a véna színe, szemben az artéria pirosával
• a meteorológiában többnyire alacsony légnyomást vagy alacsony hőmérsékletet jelöl
• Magyarország legmagasabban fekvő pontja a Kékes tető
• Magyarországot átszelő, egybefüggő turistaút az Országos Kék túraút. Nevét a kék turistajelzésről kapta.
• a MÁV járműveinek nagy része kék színtervvel készült
• a budapesti közlekedésben a kék az autóbuszok, illetve az M3-as metróvonal színjelzése
• Miskolc közlekedési vállalata buszainak színe volt
• a világhálón a kék hagyományosan a (még nem látogatott) hiperhivatkozások színe
• a kékhalál az informatikai szlengben a számítógép lefagyását jelenti. A képernyőn kék háttérrel jelenik meg a hibakód.

A politikában:

• az 1990-től 2010-ig parlamenti párt SZDSZ logójának háttérszíne.

A zenében:

• Kék Duna keringő (ifj. Johann Strauss)
• A kékszakállú herceg vára (Bartók Béla)
• Az a szép, akinek a szeme kék (magyar nóta)
• Blue Moon („Kék hold”), dal
• Kék asszony (LGT)
• Kék a szeme

A festészetben:

• Pablo Picasso kék korszaka 1901-től 1904-ig tartott
• Szűz Mária az ábrázolásokon szinte mindig kék palástot visel
• Der Blaue Reiter volt a 20. század elején egy németországi expresszionista művészcsoport elnevezése

A sportban:

• az olimpiai zászlón a kék karika (egyes értelmezések szerint ez jelképezi Európát)
• az olasz labdarúgó-válogatott színe azúrkék, becenevük „squadra azzurra”
• a magyar labdarúgó-bajnokságban kék-fehér az MTK és a ZTE FC színe, a Vasas, a Videoton FC és a Nyíregyháza Spartacus piros-kék
• az autósportban a Gordon Bennett-kupa nyomán a kék lett a francia csapatok hagyományos színe. Később a szponzorok reklámjai kiszorították, legutóbb a 2001-ig működő Prost csapat, előtte a Ligier használta.
• autóversenyeken kék zászló jelzi, hogy a gyorsabb autót el kell engedni. A bokszutca kijáratánál kék lámpa jelzi, hogy a pályaszakaszon forgalomra kell számítani.
• vízilabdában a vendégcsapat szokott kék sapkában játszani

Kék festékek

• Egyiptomi kék, az első ismert kék színezőanyag (kalcium-réz-szilikát)
• Indigó: eredetileg Indiából származó növényi festék, a festő csülleng (Isatis tinctoria) nevű növényből nyerték ki, Európába a 16. században került. A préselt indigótömbként szállított festéket őrlőmozsarakban, vasgolyó segítségével törték porrá. 1880-ban szintetizálták először, azóta harmincnál több eljárás létezik, a 21. században már génmódosított Escherichia coli baktériumokkal is elő tudják állítani. A kékfestő anyag és a farmernadrág színezőanyaga, a Brit Királyi Haditengerészet a 18. század közepén kezdte egyenruháihoz használni, innen származik a tengerészkék elnevezés.
• Azúrkék (égszínkék): alapja a kemény azurit, ez a rézben gazdag kőzet, mely Európa több országában előfordult. Víz felvételével megzöldül, ezért látható egyes régi freskókon zöld színű égbolt
• Voroneți kék: a középkori moldvai kolostorok és templomok festésénél használt speciális színű kék festék, amelynek alapja az azurit, de organikus anyaggal keverték, így megőrizte eredeti színét^[2]
• Ultramarin: régebben az Afganisztánból származó lazurit (lapis lazuli) köveket őrölték meg a festékhez, ára az aranyéval vetekedett. 1826-ban felfedezték a szintetikus változatát (francia ultramarin, francia kék, Guimet-kék), amely lehetővé tette az olcsó előállítását.
• Kobaltkék (Thénard-kék): nagyon tartós kék festék, kobalt-aluminát, CoAl₂O₄. A 8–9. században már használták Kínában porcelánokhoz, a festészetben csak a 19. század közepén vált elérhetővé először coeruleum néven.
• Berlini kék, poroszkék, párizsi kék: egy vas-ciano komplex (ferro-ferri-cianid, vas-cián-kék), Fe₄₃. A 18. században, Poroszország fővárosában fejlesztették ki vegyészek, gyorsan elterjedt a művészvilágban, Picasso is ezt használta a kék korszakában.
• Ftalokék: szerves pigment, az 1930-as években fedezték fel, a modern festékiparban a legáltalánosabban használt színezőanyag, liláskéktől türkizkékig mindenféle árnyalatot elő lehet állítani belőle. Nitrogénatomok által összekapcsolt 4 izondol egységből áll (H₂Pc). (Az angol Winsor&Newton gyártócég után ismert a Winsor-kék elnevezés is.)
• YInMn kék: ittrium, indium, mangán (Yin Min kék, Oregon kék, Mas-kék), 2016 óta elérhető, Mas Subramanian és Andrew E. Smith fedezték fel az Oregoni Állami Egyetemen (Corvallis (Oregon)|Corvallisban) 2009-ben, amikor új anyagokkal kísérleteztek az elektronikai ipar számára^[3]

Jegyzetek

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Kék témájú médiaállományokat.

• https://web.archive.org/web/20050310150907/http://www.ceu.hu/medstud/manual/MMMhu/pigments.html
• http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/eloado/kemia/festek2.html
• http://www.terra.hu/haznov/htm/Gentiana.pneumonanthe.html
• Kék óra

Kapcsolódó szócikkek

• HTML-színkódok