Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A mobilinternet hozzáférést biztosít a világhálóhoz (s ekként a böngésző alapú szolgáltatásokhoz) úgy, hogy egy hordozható eszköz kapcsolódik közvetlenül a vezeték nélküli hálózathoz. Ez az eszköz mobiltelefon vagy mobilinternet modem lehet. A mobilinternet jelenleg még gyerekcipőben jár, ezért gyakoriak az inkompatibilitási és használhatósági hibák. A használhatósági problémák középpontjában elsősorban az eszközök kis fizikai mérete és az üzemeltetési korlátok állnak. A jövőben azonban a mobilinternet és a vezetékes kapcsolat közötti különbségek egyre inkább elmosódnak, a hordozhatósága miatt egyre inkább előtérbe fog kerülni.

Mobilinternet Magyarországon

Magyarországon jelenleg a Telenor, a Vodafone a Telekom és a DIGI nyújt közvetlen mobilinternet szolgáltatást, de erre több úgynevezett virtuális szolgáltató is kapcsolódik (pl. Invitel,Externet, Enternet, Drávanet, Tarr). A virtuális mobilinternet szolgáltatás lényegében annyit tesz, hogy a szolgáltatónak nincs saját hálózata, ezért a meglévő infrastruktúrára kapcsolódva értékesíti csomagjait. A virtuális szolgáltatók általában vezetékes net mellé nyújtanak mobilinternetet.

A mobilinternet technológiái

CSD (Circuit Switched Data)

A CSD a mobilinternet első adatátviteli technológiája. Magyarul vonalkapcsolt mobilinternetnek is hívják, mivel egy telefonszámot kell betárcsázni a használatához. A névleges adatátviteli sebessége 9,6 kbit/s. Ma már az alacsony sebessége és a folyamatos hálózatterhelése miatt nem alkalmazzák. Valamikor mobiltelefonról történő böngészéshez (WAP) használták. 1G adatátvitelként is szokták emlegetni.

GPRS (General Packet Radio Service)

A CSD-vel szemben a csomagkapcsolt GPRS már nem terheli folyamatosan a hálózatot, csak a tényleges adatforgalom alatt. Az elméleti adatátviteli sebessége 53 kbit/s. Bár ma már egyre inkább kezd kiszorulni, de még a WAP-nál a mai napig alkalmazzák. 2,5G adatátvitelként is szokták emlegetni.

EDGE (Enhanced Data Rates for GSM Evolution)

Az EDGE a GPRS hálózatok megerősítése, akár 236 kbit/s-os adatátviteli sebességre is képes. Ma főként kisebb településeken és mobiltelefonon alkalmazzák a 3G alternatívájaként. 2,75G adatátvitelként is szokták emlegetni.

3G

A harmadik generációs mobilhálózat a mobilinternet mellett már a videóhívást is lehetővé teszi. A névleges adatátviteli sebessége 384 kbit/s.

HSDPA (High-Speed Downlink Packet Access)

A HSDPA elméleti adatátviteli sebessége az eszköztől és a lefedettségtől függően akár 14,4 Mbit/s is lehet. A nagy sebességének köszönhetően ma már széleskörűen elterjedt, főképp városokban és a nagyobb falvakban alkalmazzák.

HSPA+

A HSPA+ elméleti adatátviteli sebessége 21 Mbit/s is lehet. Azonban átlagos sebessége 13 Mbit/s re tehető. Gyorsasága miatt népszerű a nagyvárosokban és a környező falvakban.

LTE (Long Term Evolution) (4G)

Az LTE, azaz a negyedik generációs mobilinternet maximális sebessége akár 300 Mbit/s is lehet. Ez nagyon nagy sebesség, ugyanis a vezetékes internet átlagos sebessége kb. 200-300 Mbit/s-ra tehető. Eleinte csak nagyvárosokban volt gazdaságos az alkalmazása, de a 800 MHz-et használó B20 (Band 20) LTE kisvárosokban is elterjedt.^[1]

Jegyzetek

Ez a számítógépes hálózatokkal, protokollokkal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!