A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A virtuális magánhálózat (angolul: virtual private network, röviden: VPN) egy nyilvános hálózaton keresztül kiterjeszti a helyi hálózatot.
Bemutatása
A virtuális magánhálózat lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy egy megosztott vagy nyilvános hálózaton keresztül úgy küldjenek és fogadjanak adatokat, mintha számítógépeik közvetlenül kapcsolódnának a helyi hálózathoz.[1]
A kapcsolat „magán”-jellegét az adja, hogy a VPN-en keresztül menő adatok a titkosítás miatt nem láthatók az eredeti hálózaton. A titkosítás általánosan használt szolgáltatása a VPN-nek, de titkosítás nélkül is használható a különböző adatfolyamok elkülönítésére vagy a hálózat logikai felépítésének egyszerűsítésére.
A VPN-funkciót gyakran beépítik a routerekbe, de sok esetben szoftveresen valósítják meg.
Gyakorlati alkalmazásai
Céges hálózat elérése
A VPN egy gyakori alkalmazása, amikor a munkatársak a cég belső hálózatához távolról biztonságosan férhetnek hozzá: az interneten keresztül titkosított csatorna hozható létre a dolgozó számítógépe és a vállalat szervere között.
Internethasználat
Számos cég kínálja nyilvános szolgáltatásként, hogy VPN-szerveren keresztül böngészhetünk a világhálón.[2] Ilyen szolgáltatás igénybevétele esetén a saját gépünk és a VPN-szolgáltató szervere között egy titkosított kapcsolatot építünk ki, és a publikus internetre a szolgáltató szerverének nevében lépünk ki.[3]
Előnyei a közvetlen internethasználathoz képest:[3]
- a webhelyek számára az adatforgalom a VPN-szerver országából érkezőnek látszik;
- a saját internetszolgáltató nem látja az adatforgalom részleteit;
- nyilvános hálózat használata esetén nehezíti az adathalászok dolgát.
Hátrányai:[3]
- lassabb internetelérés;
- az adatforgalom részleteit a VPN-szolgáltató látja.
Jegyzetek
- ↑ Mason, Andrew G.. Cisco Secure Virtual Private Network. Cisco Press, 7. o. (2002. december 16.)
- ↑ The Best VPN Service Providers Archiválva 2014. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- ↑ a b c Szigetvári Zoltán: A VPN-röl. IT-Kommando, 2014. október 6. (Hozzáférés: 2018. június 18.)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Épületirányító rendszer
Útválasztás
Útválasztó
Ütközési tartomány
100Base-FX
100Base-T4
100Base-TX
Arcnet hálózatok
ARPANET
Avaya
Az adatáteresztő képesség mérése
C3 Kulturális és Kommunikációs Központ
CAN-busz
ChatFlow
Cheeger-állandó
Cisco IOS
Common Object Request Broker Architecture
Csomagtovábbítás
Csomag (informatika)
Dataizmus
Dinamikus DNS
Ethernet
Fordított proxy
Forgalomgeneráló modell
Gazdagép
Gyűrűs kocka
Gyors Ethernet
Hálózati címfordítás
Hálózati híd
Hálózati szegmens
Helyi hálózat
Hub (hálózat)
IEEE 802
Intranet
Iperf
Kábelmodem
Kliens
Kvantumhálózat
Localhost
LogMeIn Hamachi
MAC-cím
Magánhálózat
Manchesteri kódolás
Megjelenítési réteg
Modem
Munkamenet
Nagy kiterjedésű hálózat
OSI-modell
Pleziokron digitális hierarchia
Porttovábbítás
Repeater
Squid
Switch (informatika)
System Fault Tolerant
Számítógép-hálózat
Számítógépfürt
Szórási tartomány
Személyi hálózat
Szerver
Szinkron digitális hierarchia
Tűzfal (számítástechnika)
Time to Live
Token-Ring
Tokenbusz
Token busz
Unicast
UTP
Válogatás nélküli üzemmód
Városi hálózat
Varnish
Virtuális helyi hálózat
Virtuális magánhálózat
Windows Internet Name Service
X.25
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.