Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja (extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek) részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!

Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve, vagy egyes megfogalmazásai reklámízűek (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | Ha nincs indoklás sem itt a sablonban, sem a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont!

Clemens Arvay
Született	1980. július 22. (42 éves) Graz
Állampolgársága	osztrák
Foglalkozása	biológus szakíró videoblogger youtuber újságíró író
Iskolái	University of Natural Resources and Life Sciences, Vienna Grazi Egyetem
weboldal Facebook IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Clemens Arvay témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Clemens G. Arvay (Graz, 1980. július 22. –) osztrák biológus, szakíró. Kiemelt figyelmet fordít az ezoterikus egészségökológiára és a COVID-19 pandémiás összeesküvés elméletekre.

Életrajz

Arvay 1980-ban született a stájerországi Grazban. Miután eredetileg könyvkötőként tanult, és közben elvégezte a középiskolát, Arvay 2005-ig tájgazdálkodási képesítést szerzett a grazi egyetemen (alapképzés). 2007-ben a bécsi Természettudományi és Élettudományi Egyetemen alkalmazott növénytudományi mesterképzését is elvégezte. Arvay ezt követően különböző pozíciókat töltött be, köztük a Hofer szupermarketlánc „Zurück zum Ursprung” (Vissza az eredethez) biomárka minőségi vezetőjét. Később Arvay ideiglenesen beosztást kapott az osztrák környezetvédelmi szervezetnél, a Global 2000. 2012 óta kizárólag szabadúszó szerzőként dolgozik.

Publikációk

Arvay 2011-ben kiadta első nem szépirodalmi könyvét az elfelejtett zöldségfajokról. A szerző a Der Große Bio-Schmäh című második könyvével széles olvasóközönséget ért el: A 2012-ben megjelent szerző a bioélelmiszerek állítólag képtökéletes világának kulisszái mögé vetett egy pillantást, amelyet „szenvedélyes és ezért hiteles beszámolónak” neveztek. Néhány héten belül a könyv felkerült az osztrák könyvkereskedői szövetség nem szépirodalmi könyvek bestsellerlistájára. 2013-ban egy további könyvében Arvay a „hatalomra éhes élelmiszer-konglomerátumok” visszaszorítását javasolta a regionális, kisüzemi gazdálkodás javára. Ezt a könyvet japánul is kiadták.

2014-ben Arvay összeállt Roland Düringer színésszel közösen megírta a „Leb wohl Schlaraffenland” (Isten veled, tejjel-mézzel folyó Kánaán) című könyvet, amelyben mindkét szerző megvitatta az „élet filozófiai kérdéseit”. Kísérletként Düringer úgy döntött, hogy a modern fejlődés eredményeit nem veszi igénybe, és a 40 évvel ezelőtti életmódnak megfelelően él.

Arvay 2014-ben megjelent könyvében ismét felvette az ipari gazdálkodás következményeit, és mindenekelőtt az élelmiszerek mesterséges egységesítésével kellett foglalkoznia a döntéshozók és az ipar részéről, valamint a nagyvállalatok gyakorlatával. A szerző a „Der Biophilia-Effekt” (The Biophilia Effect, 2015) és a „Das Biophilia-Training” (The Biophilia Training, 2016) című cikkekben elemezte az erdő gyógyító hatását. Arvay a két könyvben az erdőt a "világ legjobb fitnesztermének" nevezte; mindkét könyv bestseller lett. A „The Biophilia Effect” angol kiadása 2018-ban jelent meg. Marc Bekoff biológus előszavát tartalmazza. 2016-ban Arvay ezt a témát egy „Der Heilungscode der Natur” (angol kiadás: The Healing Code of Nature, 2018) című könyvben vizsgálta felül. A munka konkrétan a növények és állatok emberi immunrendszerre gyakorolt pozitív hatásait tárgyalja. „Biophilia in der Stadt” (Biophilia in the City, 2018) című munkája a természet és a zöldterületek városi közegészségügyre gyakorolt hatásával foglalkozik. Gerald Hüther agytudós írta a könyv előszavát. A könyvben („Mit den Bäumen wachsen wir in den Himmel: Autistische Kinder mit der Heilkraft des Waldes fördern”. Erdőterápia és az autizmus spektruma - a gyermekek fejlődésének elősegítése a biodiverzitás révén, 2019) Arvay leírja az autizmussal élő gyermekek fejlődési lehetőségeit az erdőben spektrumát, magyarázatait a jelenlegi kutatással alátámasztva. 2019-ben a Cambridge Scholars Publishing kiadta az Erdőterápia Nemzetközi Kézikönyvét; két fejezetből áll, amelyeket Arvay írt. 2020-ban megjelentette a Wir können es bessert, amely összefüggést állított a környezeti károk, a biológiai sokféleség csökkenése, valamint a SARS-CoV-2 megjelenése és elterjedése között.

Covid19-vita

Arvay a SARS-CoV-2 elleni vakcina kifejlesztésének rövidített klinikai jóváhagyási folyamatának nyilvános kritikusaként jelent meg. Erről a cikkről cikket tett közzé a Svájci Orvosi Lapban (Schweizerische Ärztezeitung). Meghívták az ORF osztrák köztévé panelbeszélgetésére, hogy beszéljen ezekről az aggályokról, és számos kapcsolódó videót tett közzé a YouTube-on. Arvay szerint állatkísérletekben az AZD1222 vakcinaválasztott jelölt nem ért el kellő védelmet a fertőzéssel szemben, és jelentős mellékhatásokhoz vezetett az I/II kombinált klinikai fázisokban. Fabian Schmidt a Deutsche Wellében írt, Arvay elbeszélést készített, miszerint a gyógyszeripar és az olyan befektetők, mint Bill Gates, az oltásokat bármilyen áron és haszonszerzés céljából piacra akarták hozni, még akkor is, ha ez veszélyezteti a közegészségügyet. Stephan Becker német virológus, aki a korai szakaszban részt vett az oltástanulmányban, nem osztotta Arvay aggályait.

Bírálói

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Jegyzetek