JavaScript
Paradigma	Multi-paradigma: szkript, objektumorientált (prototípus-alapú), imperatív, funkcionális
Jellemző kiterjesztés	.js
Megjelent	1996. május
Tervező	Brendan Eich
Fejlesztő	Netscape Communications Corporation, Mozilla Alapítvány
Utolsó kiadás	1.8.5[1] (2011-3-22)
Típusosság	dinamikus, duck
Megvalósítások	KJS, Rhino, SpiderMonkey, V8, Carakan, Chakra
Hatással volt rá	Scheme, Self, Java, C, Python, AWK, HyperTalk
Befolyásolt nyelvek	ActionScript, AtScript, CoffeeScript, Dart, JScript .NET, Objective-J, QML, TypeScript, Node.js, LiveScript

A JavaScript programozási nyelv egy objektumorientált, prototípus-alapú szkriptnyelv, amelyet weboldalakon elterjedten használnak.

Története

Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!

Elkészülése a Netscape-nél

Eredetileg Brendan Eich, a Netscape Communications mérnöke fejlesztette ki; neve először Mocha, majd LiveScript volt, később „JavaScript” nevet kapott, és szintaxisa közelebb került a Sun Microsystems Java programozási nyelvéhez. A JavaScriptet először 1997–99 között szabványosította az ECMA „ECMAScript” néven. A jelenleg is érvényes szabvány az ECMA-262 Edition 3 (1999. december), ami a JavaScript 1.5-nek felel meg. Ez a szabvány egyben ISO szabvány is.

A Microsoft általi átvétele

A Microsoft 1995-ben kifejlesztette az Internet Explorert, ami a Netscape-pel való böngészőháborúhoz vezetett. A Microsoft a Netscape Navigator JavaScript-feldolgozójának forráskódja segítségével létrehozta a sajátját, a JScriptet.

A JScript először 1996-ban jelent meg a CSS kezdeti támogatása és a HTML néhány kiegészítése mellett. E megvalósítások merőben különböztek a Navigatorban alkalmazottaktól,^[2][3] ami megnehezítette a fejlesztőknek, hogy a weblapjaik mindkét webböngészőben jól működjenek, és ami a „Netscape-en működik legjobban” és „Internet Exploreren működik legjobban” széles körű használatához vezetett sok éven át.^[2][4]

A JScript felemelkedése

1996 novemberében a Netscape elküldte a JavaScriptet az ECMA International-nek, ami a sztenderddé válás kiindulópontja. Ez vezetett 1997 júniusában az első ECMAScript nyelv hivatalos kiadásához.

A sztenderdizációs folyamat néhány évig folytatódott, közben az ECMAScript 2 1998 júniusában, az ECMAScript 3 1999 decemberében lett kiadva. Az ECMAScript 4-en a munka 2000 decemberében kezdődött.

Közben a Microsoft egyre dominánsabb lett a böngészőpiacon. A 2000-es évek elejére az Internet Explorer részesedése elérte a 95%-ot.^[5] Ez azt jelenti, hogy a JScript tulajdonképp sztenderddé vált a weben.

A Microsoft eleinte részt vett a sztenderdizációban, s néhány tervezetet is megvalósított, de végül megszűnt közreműködni.

Szerkesztés, előállítás

A JavaScript kód vagy a HTML fájlban, vagy külön (jellemzően .js kiterjesztésű) szövegfájlban van. Ezek a fájlok tetszőleges szövegszerkesztő (nem dokumentumszerkesztő) programmal szerkeszthetőek.

Futási környezete

A JavaScript esetében a futási környezet jellemzően egy webböngésző, illetve annak JavaScript-motorja.

JavaScript alkalmazások futtathatók továbbá a böngészőn kívül is, Node.js vagy Deno segítségével, melyek Windows, macOS és Linux alapú operációs rendszerekkel is kompatibilisek.

JavaScript programok Windows alapú környezetben futtathatók továbbá a wscript.exe és a cscript.exe segítségével is.

Inkompatibilitások

Bár a nyelvet szabványosították, mégis részben különbözően implementálják a JavaScriptet a különböző böngészők.

Adattípusok

Elsődleges elemi adattípusok

• String
• Number
• Boolean

Speciális típusok

• Null
• Undefined

Összetett típusok

• Object
• Array

Fontosabb objektumok

• Date
• RegExp (reguláris kifejezés)
• Function
• Math

A string típusú adatokat aposztróf ('...') vagy idézőjel ("...") pár közé írjuk. Mindkét megoldás lehetséges, így az éppen nem használt jeleket is tartalmazhatja a szöveg.

var a = "I'm sorry.";
var b = 'Idézőjel: (")';
var c = " \" ' ";

ami egyszerűbben:

var a="I'm sorry.", b='Idézőjel: "', c="\"'";

Az első példában az aposztróf, a másodikban az idézőjel tagja a string adatnak, míg a harmadik példában mind a kettő. A harmadik példában a backslash karakter miatt nincs speciális jelentése az idézőjelnek. Számszerű értékek lehetnek egész (decimális, hexadecimális, oktális), vagy tizedes számok. Léteznek különleges értékek is, mint az előzőekben említett NaN (Not a Number, azaz: Nem szám) érték, amit akkor használ a nyelv, ha értelmezhetetlen a matematikai művelet eredménye, például 0/0. Lehet még pozitív, vagy negatív végtelen, vagy szintén pozitív/negatív 0 érték. A JavaScript különbséget tesz a két 0 között.

Változók

A JavaScript nyelvben minden változót deklarálni kell. Ezt a globális szintű var vagy a lokális szintű let kulcsszóval tudjuk megtenni. Lehet csoportos deklaráció is, amikor vesszővel elválasztva több változót megadunk, és akár értéket is rendelhetünk hozzájuk.

Globális

A var kulcsszóval definiált változók globális változók, tehát mindenhonnan elérhetőek. Használatuk mellőzendő, mivel könnyen okozhat nehezen felderíthető hibákat.

Lokális

Deklarálásuk a let kulcsszóval történik. Csak a változók definiálásnak helyén, az adott szinten (scope) láthatóak.

Változók deklarálása

//Globális változók
var str;
var int1, int2, int3;
var a = , b, c = d = 0;
var i = 1;
j = null;

//Lokális változók
let = "Loren ipsum";
let str1, str2, str3;
let = 2;
let = {};
let = ;
let = undefined;

A fentiekben többféle deklarációra látunk példát. Fontos megjegyeznünk, hogy értékadás nélkül a változó típusa undefined lesz. Az ötödik esetben pedig a j változó null értéket kap. A különbség a két fogalom között az, hogy a null úgy viselkedik, mint egy 0 szám érték, a definiálatlan típus pedig egy speciális érték: NaN (Not a Number). A két érték összehasonlítása egyenlőséget mutat minden esetben.

Látható, hogy a deklarációt lehet vegyesen is használni: a egy üres tömb (Array), b értéke undefined, c és d pedig 0.

Arra is van lehetőség, hogy a deklaráló kulcsszót elhagyjuk, viszont ilyenkor az értékadás kötelező, és a változó globálisan elérhető lesz.

A JavaScript nyelv case-sensitive, ami annyit tesz, hogy nem mindegy, hogy kis- vagy nagybetűt használunk. Figyeljünk erre oda, főként ha ezen tekintetben eltérő szabályú keretbe helyezzük a JavaScript kódrészletet, például ASP-be!

Operátorok

Az operátorok típusai

Aritmetikai operátorok

Összeadás (+)

Az összeadás kétoperandusú művelet. Számokat ad össze,

z=3+4;   // z egyenlő 7-tel

és karakterfüzéreket láncol össze.

z="3"+"4";         //z egyenlő "34"-gyel
udv="Hel"+"lo";   // az udv megegyezik a "Hello"-val

Kivonás (-)

Ha kétoperandusú műveletként használjuk, akkor a kivonás (-) művelettel két számot vonhatunk ki egymásból.

x=4-3;   // x egyenlő 1-gyel
x=3-4;   // x egyenlő -1-gyel

Ha egyoperandusú műveletként használjuk, akkor ez az operátor az értéket az ellentettjére alakítja.

x=6;
y=-x;    // y egyenlő -6-tal
z=-y;    // z jelen esetben megegyezik 6-tal

Ha az operátort nem szám típusú értékekkel használjuk, akkor megpróbálja kiszámolni a különbséget olyan módon, hogy szám típusú értékké alakítja őket.

Szorzás (*)

A szorzás (*) kétoperandusú művelet, amelynek segítségével két számot szorozhatunk össze.

z=2*3;   // z egyenlő 6-tal

Ha az operátort nem szám típusú értékekkel használjuk, akkor megpróbálja kiszámolni a szorzatot olyan módon, hogy szám típusú értékké alakítja őket.

Osztás (/)

Az osztás (/) olyan kétoperandusú művelet, amely az első operandust elosztja a másodikkal.

z=6/3;   // z egyenlő 2-vel
z=3/2;   // z egyenlő 1.5-del

A nullával való osztás speciális értéket eredményez.

z=3/0;   // z POSITIVE_INFINITY-vel egyenlő
z=-3/0;  // z NEGATIVE_INFINITY-vel egyenlő
z=0/0;   // z NaN-nal egyenlő

Ha ez operátort nem szám típusú értékekkel használjuk, akkor megpróbálja kiszámolni a hányadost olyan módon, hogy szám típusú értékké alakítja őket.

Maradékos osztás (%)

A maradékos osztást (%) szokás modulo-műveletnek is nevezni. A két operandus osztása során keletkezett maradékot adja vissza.

z=7%2;   // z egyenlő 1-gyel
z=6%2;   // z egyenlő 0-val

Ha az operátort nem szám típusú értékekkel használjuk, akkor megpróbálja kiszámolni a maradékot olyan módon, hogy szám típusú értékké alakítja őket.

Inkrementálás (++)

Az inkrementálás (++) egyoperandusú művelet, amelynek segítségével egy számot lehet inkrementálni, azaz hozzá adni egyet. A művelet lehet pre- és posztinkrement. A preinkrement azelőtt végrehajtódik, mielőtt az utasítás további műveletei végrehajtódnának.

x=5;
y=++x;   // mind az x, mind az y egyenlő 6-tal

A posztinkrement azután hajtódik végre, miután az utasítás összes többi művelete végrehajtódott.

x=5;
y=x++;   // az x 6-tal, az y 5-tel egyenlő

Ha az operátort nem szám típusú értékekkel használjuk, akkor az inkrementálást megpróbálja kiszámolni olyan módon, hogy szám típusú értékké alakítja az operandusokat.

Dekrementálás (--)

A dekrementálás (--) egyoperandusú művelet, amelynek segítségével egy számot lehet dekrementálni, azaz értékéből egyet kivonni. A művelet lehet pre- és posztdekrement.

A predekrement azelőtt végrehajtódik, mielőtt az utasítás további műveletei végrehajtódnának.

x=5;
y=--x;   // mind az x, mind az y egyenlő 4-gyel

A posztdekrement azután hajtódik végre, miután az utasítás összes többi művelete végrehajtódott.

x=5;
y=x--;   // az x 4-gyel, az y 5-tel egyenlő

Ha az operátort nem szám típusú értékekkel használjuk, akkor az dekrementálást megpróbálja kiszámolni olyan módon, hogy szám típusú értékké alakítja az operandusokat.

Logikai operátorok

• logikai és: a && b
• logikai vagy: a || b
• tagadás/negálás: !a
• kisebb mint: <
• nagyobb mint: >
• kisebb egyenlő: <=
• nagyobb egyenlő: >=
• egyenlő: == (értékszintű összehasonlítás)
• nem egyenlő: != (értékszintű összehasonlítás)
• feltételes hármas: ?:
• vessző: ,
• teljesen egyenlő: === (érték és típus szintű összehasonlítás)
• nem teljesen egyenlő: !== (érték és típus szintű összehasonlítás)
• a kettős tagadás nem elemi művelet, gyakran egy érték logikai típusúvá alakítására használják (eredménye true vagy false): !!a

alert( !!"non-empty string" ); // true
alert( !!null );               // false

A különbség az egyenlő (==) és teljesen egyenlő (===) operátorok között az, hogy a fordító az egyenlőség esetén a kiértékelés előtt „kikényszeríti” a hasonlóságot, tehát például: egy numerikus és karakteres 1, ill. "1" érték összehasonlítása egyenlőséget eredményez, míg a teljes egyenlőség vizsgálatánál nem.

Az értéknövelő és -csökkentő operátor a hozzá kapcsolódó értékhez hozzáad, vagy kivon belőle egyet.

a = ++a;
b = a++;

Ha az operátor elöl áll, akkor előbb történik meg az érték növelése, ha viszont hátul áll az operátor, akkor előbb az értékadás (b = a) valósul meg, és utána mellesleg nő az "a" változó értéke 1-gyel. Hasonlóképpen az értékcsökkentő operátornál.

A feltételes hármas (? :) operátor esetén a kérdőjel előtt egy logikai kifejezés szerepel. Ha a kiértékelés eredménye igaz, akkor a "?" és ":" közötti értéket adja vissza az operátor, ellenkező esetben a ":" utáni értéket.

A bitszintű jobbra eltolás két változata között a különbség az, hogy amíg a ">>" esetén az előjelbit értékét használja az új értékhelyek feltöltésére a bal oldalon, addig a ">>>" operátor esetén mindig 0 értékekkel tölti fel az üres helyeket.

a = b >> 2;
b = a >>> 2;

A műveletek során a második kifejezésben megadhatjuk, hogy hány értékhellyel tolódjon el a bináris adatsor.

x += y;
x = x + y;

String operátorok

• konkatenáció (összefűzés) c=a+b
• részstring-képzés: stringobjektum.substring(kezdet,hossz)

Bitszintű műveletek

• bitszintű negálás: ~
• bitszintű balra eltolás: <<
• bitszintű jobbra eltolás: >>
• előjel nélküli jobbra eltolás: >>>
• bitszintű és: &
• bitszintű kizáró vagy: ^
• bitszintű vagy: |

Értékadó operátorok

• értékadás: =
• összetett értékadás: OP= (például: a += 2; c -= 3; d /= 9; stb.)

Vegyes operátorok

• törlés: delete
• típus: typeof
• értékadás kiküszöbölése: void
• példánya-e: instanceof
• új: new
• tartalmazás, benne: in

Típuskényszerítés

A JavaScript esetében könnyű az átmenet a változó típusok között. Ha a feldolgozó kiértékel egy kifejezést, akkor az alábbi szabályok szerint jár el:

Műveletek precedenciája

mdc operátori precedencia^[6]

Operátorok asszociativitása

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Kivételkezelés

try {
.
<utasítások>
.
}
catch(e){
..
<utasítások>
..
}

A JavaScript alapobjektumai és függvényei

Math.

JavaScript eseményekszerkesztés

Az oldal egészére vonatkozó eseményekszerkesztés

Egéreseményekszerkesztés

Formokra vonatkozó eseményekszerkesztés

• Blur
  • Eseménykezelő neve: onBlur
  • Bekövetkezése: amikor az adott elem elveszti a "fókuszt".
  • Érvényes: LABEL, INPUT, SELECT, TEXTAREA, és BUTTON elemekre.
• Change
  • Eseménykezelő neve: onChange
  • Bekövetkezése: amikor az adott elem elveszti a beviteli fókuszt, és változás következett be a tartalmában azóta, hogy rákerült a fókusz.
  • Érvényes: INPUT, SELECT, és TEXTAREA elemekre.
• Focus
  • Eseménykezelő neve: onFocus
  • Bekövetkezése: amikor az adott elem aktívvá válik, vagy az egér, vagy a billentyűzet segítségével (TAB).
  • Érvényes: LABEL, INPUT, SELECT, TEXTAREA, és BUTTON elemekre.
• Reset
  • Eseménykezelő neve: onReset
  • Bekövetkezése: amikor FORM reset következik be.
  • Érvényes: Csak FORM elemre.
• Select
  • Eseménykezelő neve: onSelect
  • Bekövetkezése: amikor a felhasználó szöveget jelöl ki szöveges (text) mezőben.
  • Érvényes: INPUT, TEXTAREA elemekre.
• Submit
  • Eseménykezelő neve: onSubmit
  • Bekövetkezése: amikor a FORM adatokat elküldenek. (submit).
  • Érvényes: Csak FORM elemre.

Objektumszintű eseményekszerkesztés

• Abort
  • Eseménykezelő neve: onAbort
  • Bekövetkezése: amikor egy képletöltést megszakítanak.
  • Érvényes: objektum elemekre.
• Error
  • Eseménykezelő neve: onError
  • Bekövetkezése: Amikor egy kép nem töltődik le teljesen vagy hiba keletkezik a script futása közben.
  • Érvényes: OBJEKTUM, BODY, FRAMESET elemekre.

Jegyzetekszerkesztés

Kapcsolódó szócikkekszerkesztés

• JavaScript-hibaüzenetek a Wikipédián

Több projekt foglalkozik más programnyelvekről JavaScript-re fordítással:

• Google Web Toolkit
• Dart (programozási nyelv)
• Kotlin (programozási nyelv)

További információkszerkesztés

• JavaScript reference a Mozilla Developer Network oldalán

Sablon:Főbb programozási nyelvek m v sz Főbb programozási nyelvek ABAP Ada ALGOL APL Assembly Asymptote Awk BASIC C++ Clipper COBOL C C# Eiffel F# Fortran Haskell RPG Java JavaScript Lisp Logo Modula-2 MATLAB MUMPS Objective-C Delphi Pascal Perl PHP PL/I PL/SQL Python SAS Scheme Scratch sh Simula Smalltalk SML Visual Basic további nyelvek... Listák: betűrendes Kategória