A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
2019-es hongkongi tüntetések | |||||||||||||||
Hongkong–Kína konfliktus | |||||||||||||||
Dátum | 2019. március 15. óta (1387 napja)[1] | ||||||||||||||
Helyszín | Hongkong | ||||||||||||||
Okok | hongkongi kiadatási törvény módosítási javaslata | ||||||||||||||
Célok |
| ||||||||||||||
|
A 2019-es hongkongi tüntetések közvetlen kiváltó oka a 2019-es hongkongi kiadatási törvény módosítási javaslata volt.[4][5] Ha törvénybe iktatták volna, a helyi hatóságoknak joga lett volna feltartóztatni és kiadatni olyan személyeket, akiket olyan területeken köröznek, amelyekkel Hongkongnak nincs közvetlen kiadatási egyezménye, beleértve Tajvant és a szárazföldi Kínát.[6] Ez aggodalmat váltott ki, mi szerint a törvény a hongkongi lakosokat, illetve a városba látogatókat közvetlenül kínai jogi fennhatóság alá helyezné, ami ellentétes az egy ország – két rendszer elvvel és aláássa a polgári szabadságjogokat.[7][8][9][10] A tüntetések során a tüntetők öt fő követeléssel álltak elő, melyek közé tartozott a törvény visszavonása, a hongkongi rendőrség állítólagos túlkapásainak és brutalitásának kivizsgálása, a letartóztatott tüntetők szabadon engedése, a tüntetések „zavargásnak” minősítésének visszavonása, Carrie Lam főminiszter lemondása és a hongkongi törvényhozás tagjainak, valamint főminiszternek közvetlen szavazással történő megválasztása.[11][12]
A június 9-i tüntetésen mintegy egymillió ember vonult az utcákra a törvényjavaslat visszavonását követelve.[13] Ez azonban nem járt eredménnyel, így a tüntetők június 12-én a törvényhozás épülete előtt gyülekezve próbálták meg megakadályozni a törvényjavaslat második olvasását.[14][15][16][17] A tüntetés erőszakba torkolt, amikor a rendőrség könnygázt és gumilövedékeket is bevetett.[18] Június 16-án, a javaslat felfüggesztését követően újra utcára vonultak, ezúttal a korábbi rendőri túlkapások ellen tüntettek.[19] A tüntetések fordulópontja július 1-jén következett be, amikor a tüntetők egy csoportja betört a törvényhozás épületébe.[20] A nyár folyamán a tüntetések folytatódtak, egyre erőszakosabbá váltak, a tüntetők, a rendőrség és a civilek konfrontálódtak, különösen miután állítólagos triádtagok tüntetőkre és járókelőkre támadtak július 21-én, ami ellen a tüntetők szerint a rendőrség nem tett semmit.[21][22] Október elsején, a kínaiak nemzeti ünnepén újabb nagyszabású tüntetések zajlottak, ekkor egy 18 éves tüntetőt lelőttek.
Lam június 15-én felfüggesztette a kiadatási törvény tárgyalását, július 9-én pedig „halottnak” nyilvánította a javaslatot, azonban egészen szeptember 4-ig nem volt hajlandó hivatalosan visszavonni a törvényjavaslatot.[23][24][25] A tüntetések visszaszorítása érdekében a vészhelyzeti törvényre hivatkozva megtiltotta a maszkok viselését, ennek azonban nem volt visszatartó ereje, október folyamán folytatódtak a konfliktusok városszerte.[26] A kiadatási törvényt végül október 23-án elvetették, azonban a hongkongi kormány továbbra sem volt hajlandó további engedményeket tenni a tüntetőknek.
A tüntetéseknek nincs központi vezetése,[27] a tüntetők többféle taktikát és módszert alkalmaznak a nyomásgyakorlásra. A jelenlegi vezetés, valamint a rendőrség támogatottsága az 1997-es visszacsatolás óta nem volt ilyen alacsony a felméréseken.[28][29][30] Kína vezetése szerint a tüntetések 1997 óta Hongkong történelmének legnagyobb krízisállapotát jelentik.[31] A tüntetések során számos öngyilkosság történt, valamint két közvetett és egy közvetlen halálos áldozata van az eseményeknek.[2][32][30]
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 2019 Hong Kong protests című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
- ↑ 眾志衝入政總靜坐促撤回逃犯條例修訂 (kínai nyelven). Now.com, 2019. március 15. (Hozzáférés: 2019. november 13.)
- ↑ a b 'Society is suffering': Hong Kong protests spark mental health crisis. The Guardian . (Hozzáférés: 2019. október 31.)
- ↑ Fourfold surge in number of school students held over protests. South China Morning Post , 2019. november 13.
- ↑ The Hong Kong protests explained in 100 and 500 words. BBC News, 2019. augusztus 27. (Hozzáférés: 2019. augusztus 30.)
- ↑ Chan, Holmes. „'Trojan horse': Hong Kong's China extradition plans may harm city's judicial protections, say democrats”, Hong Kong Free Press, 2019. február 13. (Hozzáférés ideje: 2019. július 30.)
- ↑ Ives, Mike. „What Is Hong Kong's Extradition Bill?”, The New York Times, 2019. június 10. (Hozzáférés ideje: 2019. július 29.)
- ↑ Pomfret, James. „EU lodges formal diplomatic note against contentious Hong Kong extradition bill”, 2019. május 24. (Hozzáférés ideje: 2019. június 20.)
- ↑ Chugani, Michael. „Is HK tilting from a semi-democracy to a semi-dictatorship?”, EJ Insight, 2019. május 23. (Hozzáférés ideje: 2019. június 20.)
- ↑ Chan, Holmes. „Ex-governor Chris Patten says extradition bill 'worst thing' for Hong Kong since 1997, as Carrie Lam faces grilling”, Hong Kong Free Press, 2019. május 22. (Hozzáférés ideje: 2019. május 22.)
- ↑ Leung, Christy. „Extradition bill not made to measure for mainland China and won't be abandoned, Hong Kong leader Carrie Lam says”, South China Morning Post, 2019. április 1. (Hozzáférés ideje: 2019. június 20.)
- ↑ Chan, Holmes: Hong Kong to officially withdraw extradition bill from legislature, but still no independent probe into crisis. Hong Kong Free Press, 2019. szeptember 4. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
- ↑ Hong Kong Extradition Bill officially withdrawn. ABC News. (Hozzáférés: 2019. november 3.)
- ↑ „Over a million attend Hong Kong demo against controversial extradition law, organisers say”, Hong Kong Free Press, 2019. június 9.
- ↑ „Hong Kong leader presses on with extradition bill, with a few changes”, South China Morning Post, 2019. június 10. (Hozzáférés ideje: 2019. október 5.)
- ↑ Olsen, Kelly. „Hong Kong leader vows to go ahead with contentious China extradition law despite mass protest”, CNBC, 2019. június 10. (Hozzáférés ideje: 2019. október 5.)
- ↑ Ramzy, Austin. „Hong Kong Leader, Carrie Lam, Says She Won't Back Down on Extradition Bill”, The New York Times, 2019. június 10. (Hozzáférés ideje: 2019. október 5.)
- ↑ Kwan, Shawna: Hong Kong Vows to Pursue Extradition Bill Despite Huge Protest. Bloomberg , 2019. június 10. (Hozzáférés: 2019. október 5.)
- ↑ Hong Kong Is on the Frontlines of a Global Battle For Freedom. Time . (Hozzáférés: 2019. július 17.)
- ↑ „Nearly 2 million people march to oppose Hong Kong extradition bill, organisers say”, South China Morning Post, 2019. június 16. (Hozzáférés ideje: 2019. június 16.)
- ↑ „Hong Kong protesters occupy legislative chamber after smashing windows, vandalising corridors”, Hong Kong Free Press, 2019. július 1. (Hozzáférés ideje: 2019. július 30.)
- ↑ Ramzy, Austin. „Mob Attack at Hong Kong Train Station Heightens Seething Tensions in City”, The New York Times, 2019. július 22. (Hozzáférés ideje: 2019. július 25.)
- ↑ Hong Kong: Rampaging police must be investigated. Amnesty International, 2019. szeptember 1. (Hozzáférés: 2019. szeptember 1.)
- ↑ Griffiths, James: After months of protests, Hong Kong leader withdraws extradition bill. CNN
- ↑ „Hong Kong: Carrie Lam says extradition bill is 'dead' but will not withdraw it”, The Guardian, 2019. július 9. (Hozzáférés ideje: 2019. július 17.)
- ↑ Hong Kong extradition bill 'is dead' says Lam. BBC, 2019. július 9. (Hozzáférés: 2019. július 9.)
- ↑ „Using emergency law to ban masks 'may doom HK'”, RTHK, 2019. október 3.
- ↑ Hong Kong Democracy Flourishes in Online World China Can't Block. Bloomberg . (Hozzáférés: 2019. augusztus 23.)
- ↑ Cheng, Kris: ‘Disastrous performance’: Carrie Lam's rating plunges to lowest among any Hong Kong Chief Exec. yet. Hong Kong Free Press, 2019. október 9. (Hozzáférés: 2019. november 6.)
- ↑ Lee, Francis: Our research in Hong Kong reveals what people really think of the protesters – and the police. The Independent, 2019. október 16. (Hozzáférés: 2019. november 6.)
- ↑ a b Kuo, Lily. „Hong Kong protests: student who fell from parking lot during demonstrations dies”, The Guardian, 2019. november 8. (Hozzáférés ideje: 2019. november 8.)
- ↑ „Hong Kong facing worst crisis since handover: senior China official”, 2019. augusztus 7.
- ↑ As it happened: Hong Kong protesters vandalise and repeatedly set Cross-Harbour Tunnel tollbooths on fire. South China Morning Post , 2019. november 14.
További információk
- A Wikimédia Commons tartalmaz 2019-es hongkongi tüntetések témájú kategóriát.
Kapcsolódó szócikkek
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Észak-Dakota
1989
2019
2019-es hongkongi tüntetések
2020-as amerikai elnökválasztás
2021-es Izrael–Palesztina-krízis
Alexandria Ocasio-Cortez
Amerikai Egyesült Államok
Among Us
Andrew Cuomo
Annexió
Anthony Fantano
Antioxidáns
Apartheid
Apple Inc.
Ateizmus
Atomenergia
Az Amerikai Egyesült Államok Capitoliumának ostroma
Az Amerikai Egyesült Államok Capitoliuma
Az Amerikai Egyesült Államok Képviselőháza
Az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa
Az USA 116. kongresszusa
Az USA 117. kongresszusa
Barack Obama
Behzinga
Bernie Sanders
Billió
Bill de Blasio
Bostoni Egyetem
Bronny James
Bronx
Caenorhabditis elegans
Charles Leclerc (autóversenyző)
Chuck Schumer
Ciszjordánia
CNN
Corpse Husband
Cory Booker
Covid19-pandémia
David Dobrik
David Meyler
Demokrata Párt (Amerikai Egyesült Államok)
Demokratikus szocializmus
Dianne Feinstein
Donald Trump
Edward Kennedy
Egészségbiztosítás#Amerikai Egyesült Államok
Egyesült Királyság
Egyesült Nemzetek Szervezete
Emberi jogok
Fájl:9H1A8450 (44361385310).jpg
Fájl:Alexandria Ocasio-Cortez - 2019-01-16 Speech about an immigrant constituent.webm
Fájl:Alexandria Ocasio-Cortez @ Women's March NYC (46115223655).jpg
Fájl:Alexandria Ocasio-Cortez Official Portrait.jpg
Fájl:AOC for Congress 2018 logo.svg
Fájl:AOC Signature.svg
Fájl:Flag of the United States.svg
Fájl:GreenNewDeal Presser 020719 (26 of 85) (46105848855).jpg
Fájl:Kerri Evelyn Harris and Alexandria Ocasio-Cortez 1.jpg
Fájl:P parthenon.svg
Fájl:P vip.svg
Fájl:Sanders rally Council Bluffs IMG 3973 (49036404551).jpg
Finnország
Florida
Fosszilis tüzelőanyagok
Globális felmelegedés
Hanuka
Hongkong
Houston Rockets
Ilhan Omar
Integrált katalógustár
Iowa
Irán
Izrael
Jacksepticeye
Január 3.
Jemen
Joe Biden
Kínai Kommunista Párt
Közjogi felelősségre vonás
Kapitalizmus
Karbonsemlegesség
Kirsten Gillibrand
Kisbolygó
Kitelepítés
Kongresszusi Könyvtár
Lando Norris
LMBT
Maria hurrikán (2017)
Markiplier
Massachusetts
Megújuló energiaforrás
Mia Khalifa
Mia Malkova
Michael Moore
Michigan
Miniminter
Minnesota
Missouri (állam)
Modern monetáris elmélet
Munkáspárt (Egyesült Királyság)
Nancy Pelosi
National Basketball Association
NBC Universal
Nemzetközi Szabványos Névazonosító
Nemzetközi Virtuális Katalógustár
New Deal
New York
New York (állam)
Ninja (Twitch-közvetítő)
Noam Chomsky
Norvégia
Október 13.
Oktatás
Paige (pankrátor)
Palesztina
Pierre Gasly
Portál:Politika
Portál:USA
Privatizáció
Puerto Rico
Queens
Római katolikus egyház
Republikánus Párt (Amerikai Egyesült Államok)
Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc
Sergio Agüero
Snoop Dogg
Speciális:Könyvforrások/9781498584357
Speciális:Könyvforrások/9781541577473
Svédország
Szélsőjobboldal
Szaúd-Arábia
Szefárdok
Szolidaritás (szociológia)
T-Pain
TBJZL
The Guardian
Transzneműség
Tudományos fokozat
Twitch
Videójáték
Wikimédia Commons
Zerkaa
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.