A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A rádióhullámok terjedése a rádióhullámok egyik tulajdonsága. Mivel ezek az elektromágneses hullámok egyik fajtája, befolyásolva vannak a visszaverődés, refrakció, diffrakció, abszorpció, polarizáció és szórás jelenségek által.[1]
A rádióhullámok terjedését a troposzférában levő vízgőz, illetve a Föld atmoszférájának ionizációja befolyásolja. Ugyancsak, a hullámok terjedését az adó és a vevő közötti útvonal számos tényezője befolyásolhatja. Ez az útvonal lehet közvetett (látóvonal) vagy közvetlen (megtörés a ionoszférában). A ionoszféra, mely a föld felszínétől 60-600 km távolságban van, nagyban befolyásolja a rádióhullám terjedését.[2] A befolyásoló tényezők közé tartózik a sporadik-E, napfoltok (fler), geomágneses viharok, a ionoszféra rétegeinek eldőlése és a napkitörések.
Mivel a rádióhullámok terjedése nem teljesen kiszámítható, a katasztrófa jeladók, a hosszú távú repülő kommunikáció (óceán fölött haladó repülők), televízió/rádió és sok más fontos szolgáltatás áttért a műholdon keresztül történő kommunikációra, mivel az hosszú távon látóvonal terjedés segítségével működik.
Rádióhullámok vákuumban való terjedése
Vákuumban, minden elektromágneses hullám (rádió, fény, röntgen, stb.) betartja az inverz négyzetes törvényt, mely kimondja, hogy az elektromágneses hullám energiasűrűsége arányos a adótól való távolság négyzetének a inverzével.[3]
Megkétszerezve a távolságot az adó és a vevő között, a rádióhullám erőssége negyedére csökken.
Terjedési módok
Felületi hullám
Az alacsony frekvenciájú hullámok (30 - 3000 kHz) tulajdonsága az, hogy a hullámok két dielektrikum határfelületén haladnak és ezért követik a Föld felszínét. Mivel a föld nem tökéletes vezető, a hullám csillapítása nagy. A csillapítás függ a hullám frekvenciájától, ezért alkalmas az alacsony frekvenciájú hullámok közvetítési közegeként.
Direkt hullám
A hullám két egymástól rádióoptikai távolságra levő pont közötti közvetlen egyenes mentén terjed. Ez tipikusan a 30 MHz feletti frekvenciájú hullámok terjedési módja.
Ionoszférikus hullám
A hullám terjedése azon alapszik, hogy visszaverődik a ionoszféra rétegeiről. Leggyakrabban az F2 rétegen verődik vissza és ez a legalkalmasabb a hosszú távú rövid-hullámú (1–30 MHz) terjedésre. A ionoszféra rétegén visszavert hullám visszaérve a föld felszínére ez visszaverődhet és újból a ionoszférához ér). A hullám így akár megkerülheti a Földet a jelenlevő csillapítás függvényében. A ionoszféra visszaverődéséhez a hullám frekvenciája nem kell meghaladja a Maximális Használható Frekvenciát (MUF).
,
ahol a kritikus frekvencia az a legnagyobb frekvencia, amit a ionoszféra visszaver és a θ hullám beesési szöge a ionoszféra rétegébe. A kritikus frekvenciát a napfoltok illetve a napkitörések befolyásolják.
Meteor visszaverődés
A meteorok (hullócsillagok) nagyon nagy sebessége miatt ezek egy nagyon ionizált levegőréteget hagynak nyomukban, mely nagyon rövid illetve rövid (ms – s) hosszúságú visszaverődést okoz. Ez akár 400 MHz-es rádiójelek visszaverődését okozhatja maximum 2100-2200 km-es távolságba.
Sarki fényen való visszaverődés
A sarki fény (aurora borealis) tulajdonképpen ionizált levegő az északi illetve déli sarok körül. Az ionizált levegő visszaveri a különböző frekvenciájú hullámokat, mely elérheti akár az 1 GHz-es frekvenciát is.
Sporadik-E
A sporadik-E egy különleges és ritka ionizáció az ionoszférában, melynek okát nem ismerik. Ilyenkor a MUF elérheti a 250 MHz frekvenciát is. Ez előfordulhat bármikor, de általában a nyári időszakban jön létre.
Troposzférikus hullám
Egyik típusában a hullám a troposzféra sűrűségében levő kicsi változásokon szóródik szét, így kapcsolatot létesítve két, nem rádióoptikai távolságban levő pont közötti kapcsolatot. Másik típusa az, hogy a hullám elgörbül, mikor a ionoszférában levő magasabb hőmérsékletű szinthez jut (inverzió). Ilyenkor tengerszinthez mért alacsonyabb magasságon hidegebb van, mint egy nagyobb magasságnál.
A terjedés mérése
A rádióhullámok terjedése szimulálható különböző terjedési modelleket használva. Így lett meg az Amerika Hangja programja (VOACAP - Voice of America Coverage Analysis Program).
A különböző amatőr rádió jeladók automatikus vétele segítségével valós időben lehet feltérképezni a pillanatnyi rádióhullámok terjedését. Mivel egyelőre relatív kevés automatikus vevő található, ezért ez még nem teljesen pontos.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Radio_propagation című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
- ↑ Demetrius T Paris és F. Kenneth Hurd, Basic Electromagnetic Theory, McGraw Hill, New York 1969 ISBN 0-07-048470-8, 8. fejezet
- ↑ Radiowave propagation, M.Hall és L.Barclay, 2. oldal, Peter Peregrinus Ltd., (1989), ISBN 0-86341-156-8
- ↑ Westman Reference adat 26-19 oldal
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
A milliméteres hullám biológiai hatásai
Centiméteres hullám
Deciméteres hullám
Deciméteres hullámú rádióamatőrsávok
Direkt terjedés
EME (Föld-Hold-Föld rádióösszeköttetés)
Extrém alacsony frekvencia
Felületi rádióhullámok
Fresnel-zóna
HAM-1.2mm
HAM-1.5
HAM-10
HAM-12
HAM-12mm
HAM-13cm
HAM-15
HAM-160
HAM-17
HAM-2
HAM-20
HAM-2200
HAM-23cm
HAM-30
HAM-3cm
HAM-3mm
HAM-4
HAM-40
HAM-4mm
HAM-6
HAM-60
HAM-630
HAM-6cm
HAM-6mm
HAM-70cm
HAM-80
HAM-9cm
Hosszúhullám
Hosszúhullámú rádióamatőr sávok
Hullámvezető
Impedanciaillesztés
Ionizáció miatt létrejövő rádiócsend
Középhullám
Középhullámú rádióamatőr sávok
Legnagyobb használható frekvencia
Meteorscatter
Mihail Boriszovics Golant
Milliméteres hullám
Milliméteres hullámok és biotechnológia
NVIS
Nyikolaj Dmitrijevics Gyevjatkov
Rádiófrekvencia
Rádióhorizont
Rádióhullám
Rádióhullámok terjedése
Rövidhullám
Rövidhullámú rádióamatőr sávok
Rayleigh-fading
Szabadtéri csillapítás
Szakaszcsillapítás
Térhullám
Talajreflexió
Troposzférikus hullámterjedés
Ultrarövidhullám
Ultrarövidhullámú rádióamatőr sávok
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.