A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A Fraunhofer-féle vonalak a Nap színképében található sötét vonalak.
Bár néhányukat először William Hyde Wollaston (1766–1828) angol kémikus vette észre 1802-ben, 1814-ben, tőle függetlenül Joseph von Fraunhofer (1787–1826) német tudós jóval részletesebben figyelte meg őket. Kísérleti eredményeit Fraunhofer publikálta is, ezért a vonalak róla kapták a nevüket. Fraunhofer 574 vonalat írt le, és közülük a különösen intenzíveket betűkkel jelölte meg. Ez a felfedezése tette lehetővé a színképelemzés vizsgálati módszerének kialakulását.
A jelenség magyarázata
Az atommagok körül elhelyezkedő elektronok energiaszintjei kvantáltak. Az alapállapotú atom csak két energiaszint közötti különbségnek megfelelő energiaadagot képes felvenni. Egy ilyen energiacsomag elnyelése után az atom magasabb energiájú, ún. gerjesztett állapotba kerül. A zömmel alapállapotú gázatomok a fehér fényből csak azokat a fotonokat nyelik el, amelyeknek energiája éppen megfelel valamely két energiaszint különbségének. A rendszert megvilágító fényből az elnyelődés után az ilyen hullámhosszú vonalak hiányoznak, és helyükön sötét, ún. abszorpciós vonalak jelennek meg. Ezeknek a sötét vonalaknak a helye, azaz a hullámhossza jellemző az elnyelő közeg anyagára, ezért az abszorpciós színkép alapján meghatározható annak összetétele. Ilyen színképvizsgálattal mutatta ki Cecilia Payne, hogy a Nap légköre (a kromoszféra) túlnyomórészt hidrogénből áll.[1]
Jegyzetek
- ↑ John Gribbin: 13,8. A Világegyetem valódi kora és a mindenség elmélete nyomában. Icon Books, London, 2015. Magyarul: Akkord Kiadó, 2016. Talentum Könyvek, 267 old. ISBN 978 963 252 093 3; ISSN 1586-8419
Források
- Erostyák János, Kozma László és tsai: Fénytan - Relativitáselmélet - Atomhéjfizika. (hely nélkül): Typotex Kiadó. 2003. ISBN 9789639542006
Kapcsolódó cikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Éjszakai világító felhő
Abszorpció (fizika)
Adaptív optika
Akromatikus objektívek
Amici-prizma
Arago-folt
Aszférikus lencse
Binokuláris mikroszkóp
Camera lucida
Camera obscura
CIE szabványos fénymérő észlelő
Cikkjelölt:Arago-folt
Délibáb (jelenség)
Denzitás
Dielektrikumtükör
Diffrakció
Dioptria
Diszperzió (optika)
Ellipszometria
Extreme Light Infrastructure
Fény
Fénymikroszkóp
Fényszórás
Fókusztávolság
Feloldási határ
Femtoszekundumos impulzusok alakformálása
Fermat-elv (optika)
Fotolitográfia
Fourier-optika
Fraktolumineszcencia
Gauss-nyaláb
Halojelenség
Herschel-prizma
Herschel prizma
Holográfia
Hullámoptika
Integrálógömb
Intenzitás (fizika)
Ködív
Kaleidoszkóp (optikai játék)
Katódlumineszcencia
Kontaktlencse
Láthatatlanság
Lézercsillag
Lambert–Beer-törvény
Lambert-féle felület
Lambert-féle koszinusztörvény
Lorentz–Lorenz-egyenlet
Michelson-interferométer
Monokromatikus sugárzás
Nagyító
Necker-kocka
Nemlineáris optika
Numerikus apertúra
Okulár
Olvasókő
Optika
Optikai aktivitás
Optikai lencsék leképzési hibái
Optikai parametrikus oszcillátor
Optikai sugárzás
Optikai szál
Parallax technika
Paraxiális közelítés
Periszkóp
Phi-jelenség
Plazmonika
Polarizáció
Prizma
Rayleigh-szórás
Refraktométer
Sörétzaj
Spectralon
Szín
Színkép
Színkülönbség
Szemüveg
Szemnapvédő faktor
Szerkesztő:Valkais/Optikai csipesz (lézercsipesz)
Szférikus aberráció
Sztereogram
Sztereoszkópia
Törésmutató
Törés (hullám)
Tyndall-jelenség
Visszatükrözés
Zöld sugár
Zoetróp
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.