Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Hadtudományi szócikkek (kitüntetett besorolás)

	Ez a szócikk témája miatt a Hadtudományi műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Kitüntetett	Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nagyon fontos	Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Doncsecz (vita), értékelés dátuma: 2009. augusztus 19.
Hadtudományi szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Spanyol témájú szócikkek (kitüntetett besorolás)

	Ez a szócikk témája miatt a Spanyolműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Kitüntetett	Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Közepesen fontos	Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Doncsecz (vita), értékelés dátuma: 2009. augusztus 19.
Spanyol témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Magyar történelmi szócikkek (kitüntetett besorolás)

	Ez a szócikk témája miatt a(z) Magyar történelmi műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Kitüntetett	Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nagyon fontos	Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Doncsecz (vita), értékelés dátuma: 2009. augusztus 19.
Magyar történelmi szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

	A(z) Magyar belháború (1526–38) egyike a kiemelt szócikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik. A közösség szavazta meg kiemeltnek a kiemelt státuszáról szóló szavazáson. Ha úgy érzed, tudnál javítani rajta, bátran tedd meg.
	Ez a szócikk szerintünk jelenleg a legjobb magyar nyelvű online összefoglaló a témájában, nem találtunk nála jobb weblapot. Ha szerinted nem a legjobb, írd le, miért nem, távolítsd el a sablont, és vedd ki a cikket a listából.
	Ez a szócikk 2010. március 4. és 2010. március 7. között szerepelt a kezdőlapon (ajánló).
Mérföldkövek a cikk életútján Dátum(ok: tól/ig) Esemény Eredmény 2009. május 23. – 2009. augusztus 19. (változások) Jelölték kiemelt szócikknek Megkapta a kiemelt státuszt 2009. május 28. (változások a jelölés kezdete óta) Jelölték a kezdőlapon való megjelenésre Folyamatban Jelenlegi státusza: kiemelt szócikk

"A magyar belháború a két magyar ellenkirály, Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János között zajlott"

Ez igen érdekes fogalmazás, mert általában egy "törvényes" és egy "ellenkirály"ról szoktak beszélni, nem pedig két ellenkirályról. Sőt itt bizonyos értelemben mindkét király törvényes volt, hiszen mindkettőt országgyűlésen választották. talán szerencsésebb lenne az "ellenkirály" szó hagyományos jelentését megtartva e megosztott országben egyidejűleg uralkodó két királyról beszélni. Az ellenkirály szó a magyar történelemben az Árpádoknál fordul elő, talán még a XIV. sz. elején. Bináris ^ide 2008. január 23., 09:06 (CET)Válasz

• A magyar belháborúban nemcsak két ellenkirály, de két illegitim ellenkirály küzdött egymással. Sem Szapolyai, sem Ferdinánd nem jogcíme nem volt rendben. L András ^vita 2009. július 21., 13:56 (CEST)Válasz

Nekem az alapvető definíciókkal van egy kicsi problémám: a 16. században nem beszélhetünk "osztrákokról". Ekkoriban még sem Ausztria mint fogalom, sem pedig osztrák, mint etnikum nem létezik. Célszerűbb lenne Habsburgot írni inkább mindenhol az osztrák helyett. Másik probléma az, hogy az oszmán Birodalom oszmán, és nem török. A magyar fronton harcoló oszmán csapatok nagy része délszláv etnikumú, a birodalom vezető rétege pedig mindeféle, de a legritkább eseteben török. A történelemtudomány éppen ezért a kora újkorban nem használja a "török" fogalmat, helyette jobb lenne az oszmán. Kaif ^vita 2008. július 10., 14:56 (CEST)Válasz

Igaz, hogy az európai török sereget részben alkották balkáni szlávok, de Ruméliába és Albániába elég sok török települt le és azok is alkották ezt a sereget. Amikor a kis-ázsiai török sereget is átvitték európai hadszíntérre, na abban már tényleg nagyobb részt törökök voltak. Doncsecz ^{Töj njaš spor.} 2008. július 12., 21:40 (CEST)Válasz

A hadjáratban több ezer szerb vett részt, akik korábban Cserni Jován seregében szolgáltak és a törökhöz hasonló kegyetlenséggel a Duna-Tisza közét. ?????? van itt állítmány???Kaboldy ^vita 2009. január 14., 19:04 (CET)Válaszválasz

Sajnos nagyon sok a nyelvtani hiba a cikkben, alapvető szórendi problémáktól, helytelen rag és névelőhasználatig szinte minden. Feltétlenül át kell olvasni tüzetesen. Én nyomtatott formában olvastam, nem tudtam azonnal korrigálni, de ezt elsősorban a szerzőnek kell megtennie, mielőtt kiemelésre terjeszti fel a cikket. Ogodej ^Box 2009. július 12., 11:08 (CEST)Válaszválasz

Többször is megnéztem, de a szórenddel kapcsolatban szeretném megtudni, hogy pontosan milyen az a hiba, amire te gondolsz. Volt ugyanis olyan, hogy azt én magam nem észleltem hibának, ezért gyakorta nem is javítottam. törölt kép Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. július 12., 19:49 (CEST)Válaszválasz

• Szerintem is sokat lehetne javítani az érthetőségen, a megfogalmazáson. Különösen ha kiemeltnek nevezzük. Nem vagyok teljesen felkészült és önállóan nem szeretnék most neki esni... de pl. így kezdődik egy bekezdés: "Első közbelépésekor a török sereg megostromolta a császárvárost, de visszaverték" Kiknek első közbelépésekor? Olyan mint ha töröknek lenne, de akkor érthetőbb lenne első közbelépéseként vagy hasonló. --Beyond silence ^Üz 2014. május 5., 05:34 (CEST)Válaszválasz
  • "Ez a terület a következő százhúsz évben tett hódítások nyomán csak szélesedett, nemcsak effektív foglalásokkal, hanem hódoltatásokkal is.j 6" Van ilyen szakszó hogy "hódoltatás"? Ha igen akkor se tartom célszerűnek összefoglalóban. Nem szőrszál hasogatásként, de nálam sok tájékozatlanabb is olvashatja a cikket akiknek nem jut eszébe pl. a fülszöveg elolvasása - ami nélkül tökre nem világos hogy mit akar itt mondani.

Javaslatom ""Ez a terület a következő százhúsz évben tett hódítások nyomán csak szélesedett, nemcsak effektív foglalásokkal, hanem portyázásokkal is.j 6" --Beyond silence ^Üz 2014. május 5., 05:56 (CEST)Válaszválasz

Hova jutsz még el? Ki beszélt az ideges reakciódban összefoglalt mentalitásról? A lényeg: Werbőczy és a magyar kisnemesség 1505-ben a rákosi országgyűlésen kinyilvánított akarata, a nemzeti király személyéhez való ragaszkodása, nem idegengyűlöletből és nem, az akkor még értelmezhetetlen sovinizmusból fakadt. – Dencey ^vita 2009. július 21., 11:52 (CEST)Válaszválasz

Azzal nincs gond, hogy ilyen döntést hozott, de hogy még egyesek ungorkodtak a német polgárságra, csak azért mert az országot tönkretevő király idegen nemzetiségű. törölt kép Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. július 21., 11:56 (CEST)Válaszválasz

Ne csináld! :DDD

Te képes lennél egy műelemzésben Jumurdzsák személyiségét sovinisztának és idegengyűlölőnek nevezni csak azért, mert azt kiáltja Dobó István felé, hogy "Gyaur kutya!"???!!??? Nem gondolod, hogy ez már a vég? – Dencey ^vita 2009. július 21., 12:01 (CEST)Válaszválasz

Én itt már kínomban fetrengek a nevetéstől… Jumurdzsák létezett? De ha igen, a gyaur kutya megjegyzése nem a nemzetiségére, hanem vallására vonatkozott. Eddig is kaptam kritikákat, de hogy valaki olyasmivel sértegessen, hogy a „legnagyobb magyarok” stílusával és szemléletével írok, akkor nem írok tovább ebben a témában. Ha akad egy másik nagyokos aki bevállalja helyettem. Megismétlem: TÖBBET EGY TÖRÖK HÁBORÚK MAGYARORSZÁGON CIKKET NEM FOGOK EZENTÚL ÍRNI! DE HA ÚGY TETSZIK A TÖBBIVEL IS SZAKÍTOK, MINT A VENDVIDÉKKEL, MERT OTT IS AKKOR CSAK AZT FOGJÁK MONDANI, HOGY ELFOGULT, NACIONALISTA, MEG MÉG TALÁN SOVINISZTA IS VAGYOK. törölt kép Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. július 21., 12:29 (CEST)Válaszválasz

AZ EGÉSZ WIKIPÉDIÁS SZERKESZTÉST IS ABBAHAGYOM, HA TÉNYLEG OLYAN A STÍLUSOM MINT AZ AGYALÁGYULT GYŐZIKÉNEK! törölt kép Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. július 21., 12:32 (CEST)Válaszválasz

Mi csípett meg kicsim? :)– Dencey ^vita 2009. július 21., 12:50 (CEST)Válaszválasz

Az, hogy Győzikéhez lettem mérve egyszerre, akit soha nem is nézek a tévében, mert szánalmas. Egyszer-egyszer ha valami hülyeséget felvisznek a YouTube-ra akkor látom őt. törölt kép Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. július 21., 13:24 (CEST)Válaszválasz

Látod ezért sem érdemes soviniszta idegengyűlölőnek nevezni a magyar nemzeti érdekek mellett érvelő és tenni akaró magyarokat, hiszen akkor ugyanarra a bulvár szintre süllyedhetsz, mint a roma tévésztárok. – Dencey ^vita 2009. július 21., 13:50 (CEST)Válaszválasz

Te a sírba viszel komolyan mondom! Azoktól az agyalágyult tévésztároktól ha történelemről hallunk beszélni, akkor valószínűleg a falramászunk, de ez érdekli is őket. Ők nagyobb világmegváltó dolgokkal vannak elfoglalva, hogy a Beja levetkőzzön-e a Playboynak, meg hogy még újabb 57 385 részt forgassanak a Salumarumaláj sauból. törölt kép Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. július 21., 13:54 (CEST)Válaszválasz

Ronda egy fajta a pesti ember! Elnézést csak a pestieknek szólt, a vidékieket is hagyjuk beleszólni a vitába. Én is nagy paraszt vagyok. törölt kép Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. július 21., 13:55 (CEST)Válaszválasz

Bocsi, javasolnék egy harmadik lehetőséget a kérdésben: sem idegengyűlölet, sem sovinizmus, sem nem országmentés. A rákosi gyűlés résztvevőinek jól felfogott magánérdeke volt a magyar király deklarálása, ráadásul súlytalan az egész, mivel uralkodói ratifikáció nélkül nem emelkedett törvényerőre. L András ^vita 2009. július 21., 14:01 (CEST)Válaszválasz

Ezt lábjegyzetbe felírtam, hogy nem emelkedett hivatalosan törvényerőre, de meg tudnánd fogalmazni részletesebben, akkor láss neki és emeld a lábjegyzetből a szövegbe. törölt kép Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. július 21., 14:06 (CEST)Válaszválasz

• Átgondolom, hogy kontextusba tudom-e tenni. Ha igen, belerakom. L András ^vita 2009. július 21., 14:09 (CEST)Válaszválasz

Tündérkém! A rákosi végzés II. Lajos 1506-ban történt megszületésével ugyan hatálytalanná vált, azonban a mohácsi csatában elesett és nem voltak utódai, ezért a rákosi végzés ismét értelmet nyert. – Dencey ^vita 2009. július 21., 14:15 (CEST)Válaszválasz

Andrással vitasd meg. Az érveit én már elfogadtam. törölt kép Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. július 21., 14:16 (CEST)Válaszválasz

• Az hogy volt-e értelme, vagy törvényerőre emelkedett-e, az három különböző kérdés. A magyar királyság jogtára nem ismerte sem a parlamenti kormányzás, sem a rendeleti kormányzás fogalmát. Menetrend: országgyűlés megszavaz, király ratifikál. Bármelyik hibádzik, törvény nincs. L András ^vita 2009. július 21., 15:10 (CEST)Válaszválasz

A középkorban sehol sem létezett jogállam. Magyarországon a Werbőczy féle Tripartitum volt az első összegyűjtött jogtár a szokásjogon kívül. – Dencey ^vita 2009. július 21., 15:16 (CEST)Válaszválasz

• Így van - részben. Akárhogy is vesszük, az Aranybullák azért csak törvények voltak, és az országgyűlések Werbőczy előtt is hoztak törvényeket. (Például az adókról és a nemesi kiváltságokról.) L András ^vita 2009. július 21., 15:23 (CEST)Válaszválasz

Ja igen, az Aranybulla: "Ha külföldiek, tudniillik tisztességes emberek, jönnek az országba, az ország tanácsa nélkül méltóságokra ne emeltessenek. Fekvő birtok az országon kivülieknek ne adományoztassék." minden jog forrása. – Dencey ^vita 2009. július 21., 15:30 (CEST)Válaszválasz

• Apropó, az imént elfelejtettem, a magyar trónváltást három nemzetközi szerződés (1491, 1506, 1515) is szabályozta a törvényerőre nem emelkedő rákosi végzéssel szemben. A successio nem működik. Marad még két törvényes uralkodóválasztási lehetőség. A rendek viszont hiába akarják az electio jogát gyakorolni, ha egyszer van kijelölt (denominált) örökös van. A magyar köznemesség alkalmasint csak kihasználta a helyzetet, hogy a Habsburg-párti főnemesség (nemes egyszerűséggel) kihalt Mohácson. L András ^vita 2009. július 21., 19:59 (CEST)Válaszválasz

Legjobb tudomásom szerint Tokajon nem országgyűlés volt, csak egy nemesi gyűlés. L András ^vita 2009. július 21., 14:03 (CEST)Válaszválasz

A forrásom mintha országgyűlésnek nevezte volna, de mégis az, akkor javítsd ki. törölt kép Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. július 21., 14:08 (CEST)Válaszválasz

A magyar-török háború 1521-1526 cikket is ugyanaz a szerkesztő készítette. Mivel nem magyar nemzetiségű, ezért nem tekintendő ez a cikk sem a legjobbnak, de még hitelesnek sem. Amelyik nem magyar magyar történelemről ír az sok mindent jelent, de a valóságot aligha és természetesen nem a magyar elvárásoknak megfelelően szerkeszti bizonyára. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 81.183.23.160 (vitalap | szerkesztései)

Lásd a másik vitalapi választ. A wikin nincsenek magyar szempontok. Történeti szempontok vannak. És befejezhetnéd a Doncsecz elleni hadjáratot. L András^pankuš→ 2010. augusztus 3., 13:13 (CEST)Válaszválasz

Nehogy már attól függjön egy történelmi tény hitelessége, egy megfogalmazás hitelessége, magának a wikipédiának a hitelessége, hogy a szerkesztője milyen illetőségű... Ha így lenne, nem írhatnánk az iszlámról cikket, vagy a hindukról... A tényeknek kellően semlegesnek, és helytállónak kell lennie, ennek semmi köze az azt lejegyző szerkesztő magyarságához, esetleg szuahéli származásához. Egyébként meg jó lenne, ha az anon konkrét idézeteket hozna azzal kapcsolatban, mi az, ami őt zavarja a cikkben, mivel nem ért egyet. A cikket egyébként én néztem át mondatról mondatra még tavaly. Nyugodtan lehet velem vitázni konkrét felvetések alapján, amennyiben a kedves kételkedőnek igaza van, lehet javítani, kiegészíteni. Ogodej ^vitalap 2010. augusztus 3., 14:41 (CEST)Válaszválasz

Nem tudom, miért kellett odarakni azt a semmit a szöveg és az infobox közé, szerintem nagyon rondán néz ki. Ha nincs különösebb oka annak, hogy ott van, javasolnám a levételét. – Einstein2 ^{ide írj} 2012. április 24., 19:22 (CEST)Válaszválasz

Levettem. Viszont most meg nem a felső sorban kezdődik, de nem tudom, mitől. – LA^pankuš 2012. április 24., 19:30 (CEST)Válaszválasz

Megjavult, miután egy sorba tettem a három navoszlopot. --Einstein2 ^{ide írj} 2012. április 29., 16:34 (CEST)Válaszválasz