A(z) Horthy Miklós (kormányzó) egyike a kiemelt szócikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik. Ha úgy érzed, tudnál javítani rajta, bátran tedd meg.
	Ez a szócikk szerintünk jelenleg a legjobb magyar nyelvű online összefoglaló a témájában, nem találtunk nála jobb weblapot. Ha szerinted nem a legjobb, írd le, miért nem, távolítsd el a sablont, és vedd ki a cikket a listából.
	Ez a szócikk 2008. június 16. és 2008. június 22., valamint 2018. szeptember 3. és 2018. szeptember 6. (ajánló) között szerepelt a kezdőlapon.
	A Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ. Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található.
Mérföldkövek a cikk életútján Dátum(ok: tól/ig) Esemény Eredmény 2008. február 8. – 2008. március 7. (változások) Referálás Letelt az egy hónap 2008. március 7. – 2008. március 20. (változások) Jelölték kiemelt szócikknek Megkapta a kiemelt státuszt 2008. március 26. – 2008. június 16. (változások) Jelölték a kezdőlapon való megjelenésre Megjelent a kezdőlapon 2008. szeptember 26. – 2008. október 30. (változások) Jelölték kiemelt státusz megvonására Megmaradt kiemeltnek Jelenlegi státusza: kiemelt szócikk
Vitaarchívumok 1. 2005. március 28. – 2008. január 12. (2008-ig) 2. 2008. január 12. – 2008. március 20. (kiemeltségéig) 3. 2008. április 19. – 2008. július 29. (Szaszgyorgy-Carlos71 vita végéig) 4. 2008. augusztus 1. – 2009. január 1. (2009-ig)

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Hadtudományi szócikkek (kitüntetett besorolás)

	Ez a szócikk témája miatt a Hadtudományi műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Kitüntetett	Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen	Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Szajci (vita), értékelés dátuma: 2008. február 16.
Hadtudományi szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Első világháborús témájú szócikkek (kitüntetett besorolás)

	Ez a szócikk témája miatt az Első világháború műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Kitüntetett Nélkülözhetetlen Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Bonepeter88 (vita), értékelés dátuma: 2008. október 10.
Első világháborús témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Második világháború témájú szócikkek (kitüntetett besorolás)

	Ez a szócikk témája miatt a Második világháború műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Kitüntetett	Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen	Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Laci.d (vita), értékelés dátuma: 2011. január 9.
Második világháború témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Életrajzi szócikkek (besorolatlan)

	Ez egy életrajzi szócikk.
Besorolatlan	Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt	Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Életrajzi szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Állítólag Horthy kormányzó részben örmény származású volt (Mikhail Nalbandian). 82.131.210.163 (vita) 2010. február 26., 17:33 (CET)Válasz

Nem akarok szélsőségesnek tűnni, de ez egy olyan téma amiről ma is sokat vitatkoznak. Az ellenforradalmo elnevezést nem mindenki fogadja el. Úgy vélem, hogy nem kéne a wikipedian olyan dolgokat írni, amik nem egyértelműen elfogadottak. A fehérterror ról meg annyit, hogy ez is elég kérdéses. Nálunk, Dunaföldváron az amit fehérterrornak kiáltottak ki nem volt az. Ezt senki nem vonhatja kétségbe. A rendőrök a különítményesekre támaszkodva kivégezték azokat, akik a Tanácsköztársaság idelyén gyilkoltak és raboltak. Én ezt igazságszolgáltatásnak nevezem. A helytörténetben viszont fehérterrornak van nyílvánította. Nem akarom kitörölni a vonatkozo szakaszt, elötte gondoltam megvitathatnánk.– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Nemkristof (vitalap | szerkesztései)

Segítenél, ha megmondanád, hogy melyik könyvekben vagy egyéb forrásban utasítják el az ellenforradalom jelzőt, mert az én általam olvasott könyvekben mindenütt ellenforradalomról van szó. A korszak is ellenforradalmiként határozta meg magát, akkoriban a forradalom szónak igen negatív töltete volt az őszirózsás forradalom és az azt követő kommunista hatalomátvétel miatt, amik forradalmiként határozták meg magukat. Azzal, hogy ellenforradalminak vallotta magát, Horthy az ezekkel történő szembehelyezkedést erősítette. Ráadásul ugye a forradalmak előtti időszak rendszerét kívánták visszaállítani, így szerintem az ellenforradalom jelzőbe ennek kapcsán igen nehéz lehet belekötni.

Ha pedig nem írnánk olyanokat, amik nem egyértelműen elfogadottak, akkor a Wikipédia tartalma valószínűleg annyiból állna, hogy kék az ég, bár bizonyára van olyan irányzat, ami ezt sem fogadja el egyértelműen. Ehelyett azt alkalmazzuk, hogy minden fontosabb nézőpontot beleírunk cikkeinkbe. A fehérterrorral kapcsolatban nem igen tudok nyilatkozni, mivel sosem érdekelt különösebben a téma, de bizonyosan megteszi azt majd más helyettem. Azonban az bizonyos, hogy nem csak a tényleges gyilkosok estek áldozatul az eseménynek, sőt a legfontosabbak közülük elmenekültek vagy más úton-módon haltak meg (pl. Szamuely). – Laci.d ^vita 2011. június 9., 20:29 (CEST)Válasz

Csak források kérdése az egész.

Én sem ismerek olyan forrást, ami szerint Horthyék önmeghatározása (ellenforradalom) ne volna elfogadott terminológia.

Olyan forrást se nagyon ismerek (ilyen már akad, de nem mainstream az biztos), ami szerint a különítményesek gyilkosságai igazsgászolgáltatásnak minősülnének és nem terrornak. Egyébként a fehérterror kifejezést is magukra alkalmazák akik csinálták, nagyon világos politikai koncepció alapján: fehérek voltak a vörösökkel szemben, és tudatosan és vállaltan terrort alkalmaztak, hogy a politikai viszonyokat átalakítsák. És ehhez az is hozzáartozott, hogy ők maguk sem állították hogy a "gyilkosokat" gyilkolták volna meg, sőt, nem is csak azokat, akik a tanácsköztársaság idején bármilyen szerepet vállaltak vagy támogatták azt. A fehérterror idején a tanácsköztársasággal szembenálló polgári demokratákat vagy egyszerű értelmiségieket is gyilkoltak, akik az új kurzussal szemben felemelték a szavukat. Emlékeim szerint Dunaföldváron sem volt másképp, de most nincs könyv a kezemnél.

Mindenesetre a Wikipédia szerkesztésének főszabálya: megbízható források kellenek.

--Peyerk ^vita 2011. június 9., 20:44 (CEST)Válasz

Bocsánat. Utána néztem, és tényleg ők is használták az ellenforradalom megnevezést. Viszont a fehérterror elnevezés későbbi. Az hogy a fehérek voltak a vörösök ellen így, számomra nem értelmes, mivel ezt ők soha sem jelentették ki. Már csak azért sem tehették, mert Peyer elég sokat emlegette, hogy nem ismerik el a gyilkosságokat. Azt nem állítom, sőt én sem hiszem, hogy csak a bűnösöket végezték ki. De azért ez főleg arra irányult. Lehet szidni a különítményeseket, és a rosszhírüket fenntartani, amit a szocializmusban kaptak, de a déd öregapám megélte ezeket és azért neki csak jobban hiszek, mint egy elégé elfogult, 50-ben íródott, marxista könyvnek. Egyébként pedig az a véleményem, hogy elég negatív képet festetek Horthyról. Már csak azért, mert ha a belpolitikát említitek, akkor vagy írjátok az egészet, vagy semmit. Itt arra gondolok, hogy a zsidótörvények benne vannak, de pl. Klebelsberg Kunóról egy szó sem esik. Vagy pl. nem ő találta ki a numerus clausust (az Gömbös volt). A cikk szeint pedig "ő fogadtatta el a parlamentel". Úgy vélem, hogy fontos reális képet festeni Horthyról.--Nemkristof ^vita 2011. június 10., 18:33 (CEST)Válasz

Egy komoly történelmi cikkben szerintem nevetséges az Olaszország szövetségesi hűtlenségét bizonyítani hivatott megjegyzés, mint
"Amikor nyáron Olaszország is kiugrott (mint az első világháborúban)..."

Nézzük először az I. világháborút. Annak ellenére, hogy Olaszország Tunézia francia megszállása után, 1882-ben Németországgal és a Monarchiával megkötötte a francia-ellenes Hármas Szövetséget, ez a szövetség Olaszországban sohase volt népszerű, mivel az olasz nacionalisták nem tartották befejezettnek az ország újra egyesítését az olaszok lakta osztrák tartományok (Dél-Tirol/Trentino, Giulia-Venezia-Friuli, Istria) visszaszerzése nélkül. (Italia irredenta) 1911-ben Tripoli elfoglalásával Róma még Németországgal is szembe került, mivel ez utóbbi másik szövetségesét, Törökországot támogatta. Így az I. v.h. előestéjén a Központi Hatalmak legfeljebb Olaszország semlegességével számolhattak. Mivel azonban az Antant ennél jóval többet tudott ajánlani, az elszakítottnak tekintett déli osztrák tartományokat, így Olaszország háborús céljainak megfelelően, 1915. májusában felmondva a Hármas Szövetséget és csatlakozva az Antanthoz, hadat üzent a Monarchiának. Olaszország ettől kezdve a háború végéig, dacára az 1917-es súlyos caporettoi vereségnek, kitartott az Antant mellett, mivel érdekei így diktálták. Ezért az olasz hadüzenetet követő "hűtlen Olaszország" kampány kizárólag belső használatra, a háborús lelkesedés fokozására készült. (Őrzöm még karpaszományos zászlós nagyapám gúnyos hangú levelét, melyben a "hűtlen" Olaszországot anyázza lelkesen 1915-ben, hogy azután nem sokkal később maga is súlyos tüdőlövést kapjon Bukovinában, az orosz fronton.)

Nézzük most a II. világháborút. Az olasz fegyverszünetet a brit 8. hadsereg calabriai partraszállásának napján, 1943. szeptember 3-án kötötték a Badoglio-kabinettel, mikor Szicilia már teljes egészében a szövetségesek ellenőrzése alatt állt. A fegyverszünet bejelentésére azonban csak szeptember 8-án került sor, mikorra a brit erők már az olasz csizma teljes talpát, Bari és Brindisi kikötőjét is ellenőrizték, továbbá egy nappal az salernoi amerikai partraszállás előtt. Tehát

1. Az olasz kiugrás nem 1943. nyarán, hanem ősszel történt.
2. A kiugrás körülményei és béna lebonyolítása kísértetiesen hasonlított az egy évvel későbbi (1944. okt. 15.) magyar kiugrási kísérlethez: A szövetségesek/oroszok már az ország területén harcoltak és a védekezőkkel szemben jelentős túlerőben voltak, ugyanakkor a kiugrás hazai előkészítése, a hazai csapatok informálása mindkét esetben elmaradt vagy késlekedett. Láthatjuk, hogy hasonló helyzetben Horthy is a kiugrást választotta, ezért azután nincs okunk semmit se az Olaszok szemére vetni.

Végezetül nézzük az inkriminált mondat másik felét is:
"...felcsillant a remény, hogy az angolszász csapatok előbb érik el hazánkat, mint a Vörös Hadsereg78 – azonban az új olasz kormány és a szövetséges hadvezetés sorozatos hibái, késlekedése révén Olaszország északi fele hadszíntérré vált, amit a német erők 1945-ig védelmeztek."

Nos, elég nevetséges, hogy itt mi egy olyan ország polgáraként kritizáljuk a szövetséges hadvezetést, amelyik több mint 500 éve nem nyert háborút és csatát is utoljára 1917-ben, partraszállási hadműveletet pedig történelme során soha nem hajtott végre. Arról nem is beszélve, hogy ha 1943-ban a szövetségeseknek, akik valóban alábecsülték az Appenineken való áttörés nehézségeit, sikerül is kijutniuk a Pó síkságra, még mindig az Alpokon kellett volna átkelniük ahhoz, hogy elérjék Magyarországot. (Ez a mondat kicsit ahhoz hasonlít, amit a selmecbányai Új-várban lévő kiállításon olvastam, hogy a balek magyarok 1526-ban elvesztették a mohácsi csatát és így szlovák területek is veszélybe kerültek a mohácsi vész után. N.b. Selmecbányát a török sohase tudta elfoglalni, az ezüstbánya annál fontosabb volt a bécsi udvarnak.)

Ezek alapján javasolnék egy kevésbé sallangos, viszont némileg objektívebb megfogalmazást:
A háború, mint 1943-ra bizonyossá vált, elveszett a németek számára. Amikor szeptemberben Olaszország is kiugrott, a kormányzó és környezete reménykedni kezdett, hogy az angolszász csapatok esetleg előbb érik el hazánkat, mint a Vörös Hadsereg - azonban ezt a reménységet semmilyen reális elképzelés nem táplálta és a szövetségesek itáliai hadjáratának elakadásával 1944. elejére végkép hamvába holt.

--Vms ^vita 2011. június 11., 17:51 (CEST)Válaszválasz

Figyi, én örülök, hogy imádod az olaszokat, de ne húzz párhuzamot Magyarországgal, mert mi harcoltunk a szovjetek ellen, az olaszoknál meg igazából csak a németek védték a déli határt. Azon felül, az, hogy "A háború, mint 1943-ra bizonyossá vált, elveszett a németek számára." egyáltalán nem igaz. Pont azért könyörgött Sztálin annyira a 2. front megnyitásáért. Mindegy hogy nézzük 43-ban még semmi sem volt eldöntve, ahogy 41-ben sem, pedig akkor a németek sokkal nagyobb tempóban nyomultak előre. A történelem csak azt bizonyítja, hogy mint minden háborúban az olaszok itt is az első adandó alkalommal behúzták a farkuk. (Lásd, a 48-49-es forr. és szabadságharcban a császári olasz csapatokat, vagy a lipcsei csatában az olasz zászlóaljakat.) --Nemkristof ^vita 2011. június 12., 15:47 (CEST)Válaszválasz

Kedves Kristóf,

Jelentős olasz erők, 3 olasz hadtest (X., XX., XXI.), az az közel 100 ezer fő vett részt 1941. és 43. között az észak-afrikai hadműveletekben a német Afrika Korps részeként. Ezek ott előbb a britek, majd később, a Torch hadművelet után az amerikaiak ellen is harcoltak.

Sztálingrádnál a 2. Magyar Hadsereg jobb szárnyán a 8. Olasz Hadsereg (10 hadosztály, mintegy 200 ezer fő, kiegészítve két német páncélos hadosztállyal) védte a doni vonalat nagyjából 250 km hosszúságban - és ők se pecázni indultak a Donhoz. A 6. Hadsereg bekerítésére indult Uránusz hadművelet éppen az olasz és a tőlük délre helyet foglaló 3. Román Hadsereg találkozásánál törte át a frontot 1942. november 19-én. Az Uránusz offenzíva sikerét kiaknázni hivatott Szaturnusz hadműveletet - nekünk csak doni áttörés - pedig ugyanúgy szívták, mint a magyarok. Szerinted ott kik ellen harcoltak az olaszok?

1942. júniusa és 1943. februárja között a Tengely Hatalmak három, súlyos, a háború további folyását alapvetően meghatározó vereséget szenvedtek el (Midway, El Alamein, Sztálingrád), amik következtében a kezdeményezés végleg a szövetségesek kezébe csúszott. A szövetségesek mind ember, mind hadianyag, mind pedig a hátországi tartalékok szempontjából túlerőben voltak és ahogy Bernard Montgomery tábornok oly találóan jegyezte meg, a hadiszerencse bizony mindig a túlerővel. Aki ezután nem látta, hogy a háborút a Tengely el fogja veszíteni, az vagy vak volt, vagy hülye, esetleg mindkettő. (Vagy a kuruc.info-t olvassa)

Forrás: Lt-Col. Eddy Bauer - The History of World War II, Orbis Publishing, London, 1979.

Azt, hogy "imádom az olaszokat" nem tudom, hogy honnan veszed. Én csak tényeket soroltam fel és megpróbáltam ezeket objektíven értelmezni, ami egy lexikon esetében - még ha online is - talán nem egy hátrány. Amúgy meg most, hogy írod, valóban, Olaszország a gyönyörű tájak, régi városok, csodás műemlékek, jó borok és finom sajtok földje. Neked is ajánlanám, hogy látogass el oda egyszer.
Üdv
--Vms ^vita 2011. június 13., 01:06 (CEST)Válaszválasz

Kedves Vms, azért megér egy misét az itteni okfejtésed is. Vitatkoztok itt az olaszok katonai szerepvállalásáról (mi köze ehhez a te javaslatodnak?), de ha már itt tartunk, bizony tényleg igen elfogult vagy a digók irányába... Felhozod itt az első világháborút, az olasz semlegességet. Ezt lehet magyarázni, de nem érdemes. A talján kollegák lapítottak, mint az a bizonyos valami a fűben, amíg nem kezdett kikristályosodni a helyzet (ne legyenek illúziód: amennyiben a franciák veresége állt volna küszöbön 1915 nyarán, a spagettievők azon nyomban heveny franciaellenes tüneteket mutattak volna (mint 1940-ben), szóval no problem. De ennél sokkal fontosabb, hogy többszörös túlerőben sem tudták áttörni - antant fegyverekkel felszerelten - a Monarchia védővonalát úgy, hogy gyakorlatilag a saját földjükért, "földieikért" harcoltak, míg az OMM-nek egy egy front volt a 4 közül. Kis különbség, nemde? És itt javítom újabb pontatlanságodat, Dél-Tirolnak csak a déli része volt olaszlakta, semmiképp nem az egész (a mai napig is csak Bolzano/Bosen olasz többségű a nagyfokú olaszosítás, betelepítések révén. Caporettót nem is illik magyarázni, futottak ész nélkül, pedig számbelileg, fegyverzetileg nem is voltak elmaradva. Csak az antant mentette meg őket hatalmas fegyverszállítmnyaival.

Nézzük tovább, abesszíniai háborúk, a modern fegyverekkel felvegyverzett olasz haderő igen nehezen tudta csak elfoglalni az Etióp Császárságot, gondolom itt is kiütközött az olasz vitézség.

Utána Albánia, majd Görögország megtámadása, ahol a görögök simán lenyomták a hős olasz haderő válogatott magvát. Franciaország megtámadása az utolsó pillanatban, amikor már biztos a német győzelem. Egy, azaz egy helységet tudtak elfoglalni, Mentonét. Nagy haditett. Észak-Afrikában egy sokkalta kisebb brit haderő majdnem Tripoliig kergetik a "világ legjobb gyarmati hadseregét", amelyet csak az erélyes német közbelépés ment meg. Jugoszláviában, meg az Isztrián bátran irtják a partizánokat a hős digók, de valamiért a keleti fronton már nem megy annyira. A 8. olasz hadsereg, aminek csak oldalát kapja el a Szaturnusz hadművelet, egyből menekül hátra kéz a kézben a románnal (igen, ezt jól írod), míg a magyar hadsereg, bár szintén nem a legjobban kiképzett, felszerelt, ennél erősebb csapás ellenére jobban helytállt.

És végül, nem gondolnám, hogy az utolsó győztes csatánk 1917-ben lett volna. A tordai csata során bár harcteret elfoglalták végül a szovjet-román egységek, de egyértelmű stratégiai siker volt részünkről, hisz megakadályoztuk Közép-Erdély lerohanását, így az Észak-Erdélyben rekedt tekintélyes tengelycsapatok vissza tudtak jönni a bekerítésből, és azért a hortobágyi páncéloscsata sem volt egyértelmű vereség. Az összes többi, kiugrás, ide-oda állás témakörében nem is foglalnék állást. A végére egy idézet: Milyen az ideális háború? - Német felszerelés és kiképzés, amerikai logisztika, szovjet méretű gyalogság és olasz ellenség. További jó szórakozást! :) --Tobi ^Üzi :) 2011. június 13., 11:03 (CEST)Válaszválasz

A link, amire a jelenlegi 89-es forrás mutat (http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/error/404), nem működik. Arra az állításra vonatkozóan kellene egy hiteles forrás, miszerint "kb. 100 000 zsidó menekült a szomszédos országokból Magyarországra". – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Gazsó-Fodor István (vitalap | szerkesztései)

Ezt jó sok helyen leírják ma már, annyira, hogy majdnem beleesik a triviális, forrásolást nem igénylő állítások kategóriájába. (Mint az ég kék, a fű zöld, a felhők meg magasan járnak.) Illetve kérdés, hogy mire vonatkozik a forrásigény? A menekültek létezésére, vagy a százezer fős számadatra? – LA^pankuš 2012. május 24., 19:50 (CEST)Válaszválasz

A forrásigény az állításra vonatkozik. --Peyerk ^vita 2012. május 24., 19:59 (CEST)Válaszválasz

De melyikre? Két állítás van. – LA^pankuš 2012. május 24., 21:31 (CEST)Válaszválasz

Én egyetlen állítást látok említve fentebb, amire forrás kéne: "kb. 100 000 zsidó menekült a szomszédos országokból Magyarországra". --Peyerk ^vita 2012. május 24., 21:34 (CEST)Válaszválasz

Én fentebb már kibontottam a két állítást: zsidók menekültek Magyarországra, és százezer fő. Ez kettő darab állítás, amelyikből az első önmagában is lehet igaz vagy hamis, a második pedig az elsőnek igaz volta mellett is lehet igaz vagy hamis. Tehát ez két állítás, amelyek csak részben függnek össze. – LA^pankuš 2012. május 24., 21:37 (CEST)Válaszválasz

Te ahelyett hogy válaszoltál volna a felvetésre, hogy forrás kell, elkezdted boncolgatni az állítást, amire a forrás kell. Semmi jelentősége nincs annak, hogy az állítás milyen mértékben összetett: így szerepel a cikkben, így igényel forrásolást. Vagy módosítani kell. --Peyerk ^vita 2012. május 24., 22:01 (CEST)Válaszválasz

Hoztam forrást. Igaz a számok még pontosításra szorulhatnak, mert itt kb. 70 000 menekültről ír a szerző. – Laci.d ^vita 2012. május 24., 21:52 (CEST)Válaszválasz

Köszi. --Peyerk ^vita 2012. május 24., 22:01 (CEST) Kösz--Gazsó-Fodor István ^vita 2012. május 24., 22:15 (CEST)Válaszválasz

Én csak egyetlen problémát látok (Horthytól teljesen függetlenül). Ez félig-meddig off, de ide is vonatkozik, úgyhogy ne rakjátok offba. Ha van egy hiteles online forrás ma, ami 2 év múlva nem működik, akkor az nem forrás? Mondjuk Romsics megjelentet egy cikket online, aminek ugye van címe, tudjuk melyik weblapon és mikor jelent meg és ez szerepel is a linkben. Akkor az 2 év múlva nem forrás? Vagy mondjuk a Britannica 2012-es online állapotát jövőre frissítik és mondjuk vannak változások. Ne vicceljünk már. Ezzel az egésszel nem értek egyet, bár támogatom a könyvforrások használatát és a konkrét esetben kimondottan ezt támogatom az esetleges felesleges viták miatt.Carlos71 ^vita 2012. október 31., 20:08 (CET)Válaszválasz

Ez egy teljesen jogos felvetés. Sajnos igen sok szócikkben előforduló jelenség. Tán a Google Archive segíthet. --Tobi ^Üzi :) 2012. november 1., 11:45 (CET)Válaszválasz

Hát igen. Sajnos azonban az online Britannicara ez nemigen vonatkozik, igaz azt nem is sokan látják.Carlos71 ^vita 2012. november 1., 17:49 (CET)Válaszválasz

Miért kapott őse kétszer kutyabőrt? Voxfax ^vita 2015. január 19., 18:28 (CET)Válaszválasz

Tessek utananezni! Ja, most latom a szovegben megvan mind a 4, csak jobb oldalon van 3.

Na és hogyan lehet beírni a fenti hozzászóló megjegyzését - vagyis a negyedik gyerek nevét - az infoboxba? Apród ^vita 2015. november 9., 11:01 (CET)Válaszválasz

A gyerekek sor ki van törölve a sablonból, tehát csak az automata gyerekek (WD-ből) jönnek fel. Ha pótolod a sort, és bármit kitöltesz benne, (csak) az fog megjelenni., amit beleírtál. Ha tehát beírod a negyedik gyereket, akkor csak az fog megjelenni, az eddig látszó 3 automata WD-gyerek eltűnik. Egyetlen megoldás (ha nem tévedek), az, hogy mind a négy gyereket kézzel kell beírni a sablonba. Olyan nincs, (sajnos vagy szerencsére), hogy 3 jön a WD-ből, plusz 1 manuálisan. Akela ^vita 2015. november 9., 15:55 (CET)Válaszválasz

Ez így bonyolult. Apród ^vita 2015. november 10., 18:51 (CET)Válaszválasz

1. Ez a kérvény keltette fel a németek gyanúját, amikor megtalálták a bécsi levéltárban, s rájöttek, hogy hiányos a beadott családfa. Elkezdtek nyomozni Gerber Erzsébet után, akinek egy szinte komikus figyelmetlenség miatt nem jutottak nyomára a bécsi katolikus anyakönyvekben. Egyszerűen összekeverték a születési dátumát a szülők lakásának házszámával, a 810-el, s nem 1806-ban, valódi születési évében, hanem 1810-ben keresték.

2. sikerült kiderítenem azonosságát a bécsi lipótvárosi színház neves színésznőjével, aki az 1820-as években komika és szubrett volt. Emellett táncos revükben lépett fel, s az 1820-as évek végétől Budán és Pesten játszott a német színházban. Ebben a minőségében 1835. január 27-én, esküvője előtt jó egy héttel lehetett róla utoljára olvasni a bécsi lapokban. Mint említettem 1835. február 4-én ment hozzá Halasy Józsefhez, s a plébános nem tüntetett fel a neve alatt mást, mint hogy bécsi lakos. Sem foglalkozásáról, sem esetleges nemesi jogállásáról nem jegyzett be semmit. (https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2019/04/horthy-titokzatos-nagymamaja-akirol-azt-allitottak-hogy-zsido)

3. Egy elfelejtett reformkori színésznő nyomában: Horthy Miklós rejtélyes nagyanyja: A Horthy által 1912-ben benyújtott őstábla szerint Gärber Erzsébet (Elisabeth von Gerber) Josef von Gerber és Rosalia von Szládovits házasságából született, akik 1807. december 27-én, Nagycenken kötöttek házasságot.

4. Stanislaus Gerbert 1807. december 2-án Bécs 4. kerületében, Wieden városrészben keresztelték meg. Apja Jo-hann Gerber alkalmi szolga, anyja Theresia Schneider volt. 43 Másfél évvel korábban, 1806. május 2-án a szülők Elisabeth nevű lányát a Szent István-székesegyház plébániáján jegyez-ték be a születési anyakönyvbe, mivel a katolikus vallású, sze- gény sorsú család ekkor még Bécs központi részén lakott. Apród ^vita 2022. szeptember 2., 21:58 (CEST)Válaszválasz