Wesselényi Ferenc nádor, Nádasdy Ferenc országbíró, és Zrínyi Miklós horvát bán, Kőszegen, valószínűleg 1663. szeptember 8-án, a törökök elleni védekezés érdekében, megállapodást kötöttek. Ezt megelőzően már tárgyalások folytak Zrínyinek a nádort, mint országos főkapitányt helyettesítő tisztségéről, ideértve Zrínyi és az Udvari Haditanács közötti tárgyalásokat is. (Az utóbbi tárgyalások, egy törökellenes hadjáratot illetően, folyamatosak maradtak, Zrínyi 1664. évi téli hadjáratának, majd Kanizsa ostromának a megkezdéséig.) A nádor a katonai ügyekben a király - és az őt e terén helyettesítő Udvari Haditanács - alárendeltje volt. Zrínyi kinevezéséről I. Lipót császár-király a döntését – feltehetően – 1663. augusztus 26-a előtt hozta meg; majd a főméltóságok ehhez adták a hozzájárulásukat, a már említett, kőszegi megállapodással. Zrínyi azonban csak a dunántúli főtáborba (Vat) összegyűlő, felkelő magyar (nemesi) egységeknek lett a parancsnoka, amely tisztséget a nádor országos főkapitányi hatáskörével látott el, a nádor helyetteseként; ilyen minőségben tekinthető Zrínyi a magyar csapatok főkapitányának. Az összes, a Magyar Királyságban állomásozó, császári-királyi egységre, Zrínyi parancsnoksága azonban nem terjedt ki (Udvari Haditanács, 1663. szeptember 10.: „Zrínyi gróf a Dunán inneni és túli magyar csapatok feletti irányítással rendelkezhet.”.)

Téves állítás az is, hogy Zrínyitől e tisztséget – 1664. januárban – I. Lipót elvette. Az 1663. évi nemesi felkelés résztvevői novemberben szétoszlottak. Wesselényi nádor és Nádasdy országbíró, 1663. decemberben, Trencsénteplicben, abban állapodtak meg, hogy – ezt követően – a dunántúli hadak irányítását, a nádor országos főkapitányi hatáskörével, Nádasdy láthassa el, a távoli Muraközben tartózkodó Zrínyi helyett; így szűnt meg Zrínyinek, a nádort helyettesítő, főkapitányi tisztsége. (Wesselényi, avagy Nádasdy, a megállapodásukról az uralkodót tájékoztatták-e, azt nem lehet kizárni.)

Annak, hogy Zrínyitől a tisztség viselését, 1664. januárban, az uralkodó vonta volna meg, a következők is ellentmondanak:

Bánlaky József rendkívül alapos hadtörténeti munkája szerint, az Udvari Haditanács hatalmazta fel Zrínyit az 1664. évi téli hadjáratra. A hadjárat előtt, az Udvari Haditanács, Zrínyit konkrétan arra hatalmazta fel, hogy – a Wolfgang Julius von Hohenlohe gróf vezette birodalmi csapatokkal együtt – a tél folyamán hajtsa végre az általa eltervezett hadműveletet, de egyiküket sem nevezték ki főparancsnoknak, mellérendelt parancsnokok voltak, és nem egymás alárendeltjei. Ez így volt később is, Kanizsa sikertelen ostrománál. Hohenlohe aligha tartott volna Zrínyivel, ha Zrínyitől parancsnoki beosztást a király megvont volna. Ugyanekkor de Souches gróf is, és Montecuccoli gróf is, parancsnoki beosztást kaptak. A téli hadjárat sikeréért I. Lipót is üdvözölte Zrínyit, a császár-király aligha ismerte volna el a bán érdemeit, parancsnoki tisztségének megvonása esetén.

Később, 1664. június 4-én kelt okirattal, I. Lipót valóban Montecuccolit nevezte ki a Muraközben összpontosítandó hadsereg főparancsnokává. Montecuccoli június 15-én érkezett Zrínyiújvár alá, és – főparancsnoki minőségében – az itt állomásozó valamennyi csapat felett átvette a parancsnokságot, nem csak a Zrínyi, hanem a Hohenlohe vezérelte csapatok felett is. Lásd: Pálffy Géza: Zrínyi Miklós nagy napja. A vati hadimustra 1663. szeptember 17-én. Pápa, 2013. *1 - 2014. október 20.; Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. (A bécsi udvar előkészületei a nagy mérkőzésre és az 1664. évre szóló hadjárati terv. - Zrínyi Miklós 1664. évi téli hadjárata. - Kanizsa 1664. évi sikertelen ostroma - Események Zrínyi-Újvár elestéig.) *2 – 2014. október 20., *3 – 2014. október 20., *4 – 2014. október 20., *5 – 2014. október 20.