Ezt a szócikket jelölték a kezdőlapra 2021. április 19. és 2021. április 22. közé. Írd le véleményed!
	A(z) Héraklész egyike a kiemelt szócikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik. A közösség szavazta meg kiemeltnek a kiemelt státuszáról szóló szavazáson. Ha úgy érzed, tudnál javítani rajta, bátran tedd meg.
	Ez a szócikk szerintünk jelenleg a legjobb magyar nyelvű online összefoglaló a témájában, nem találtunk nála jobb weblapot. Ha szerinted nem a legjobb, írd le, miért nem, távolítsd el a sablont, és vedd ki a cikket a listából.
	Ez a szócikk 2011. március 28. és 2011. március 31. (ajánló), valamint 2021. április 19. és 2021. április 22. (ajánló) között szerepelt a kezdőlapon.
Mérföldkövek a cikk életútján Dátum(ok: tól/ig) Esemény Eredmény 2011. december 17. – 2012. január 14. (változások) Jelölték kiemelt szócikknek Megkapta a kiemelt státuszt Jelenlegi státusza: kezdőlapra jelölt szócikk

Ez a szócikk a 2011-es év „Az év szócikke” versenyének Egyéb művészetek, művelődéstörténet kategóriájában az év legjobb szócikke. A további kategóriákat, jelölteket és nyerteseket itt tekintheted meg.

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Ókori témájú szócikkek (kitüntetett besorolás)

	Ez a szócikk témája miatt az Ókorműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Kitüntetett	Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen	Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: RepliCarter (vita), értékelés dátuma: 2012. január 14.
Ókori témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Irodalmi témájú szócikkek (kitüntetett besorolás)

	Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Kitüntetett	Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt	Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: RepliCarter (vita), értékelés dátuma: 2012. január 14.
Irodalmi témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Életrajzi szócikkek (kitüntetett besorolás)

	Ez egy életrajzi szócikk.
Kitüntetett	Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen	Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2012. február 6.
Életrajzi szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Heraklész létező ember volt, ha rengeteg meseszerű történet kapcsolódik is a nevéhez. Egyes források szerint több ilyen nevű hős is létezett. A Forrásokhoz én még hozzátenném Robert Graves angol történész-író "Argonauták" (Európa Könyvkiadó, Budapest, 1976) és "Görög mítoszok" (Európa könyvkiadó, Budapest,1981) című munkáit. (Ez utóbbit (bár nem kevés!) át is lapozgatnám.)Eszméletlen mennyiségű adatot tartalmaz. Graves ennek a témának nagyon komoly kutatója és ismerője volt. Nem igen mellőzhető egy ilyen témánál. Üdvözlettel:Lji1942 ^vita 2011. december 11., 11:24 (CET)Válasz

Igen, ismerem Graves néhány munkáját, de a fent említettek sajnos nincsenek meg nekem. Talán ha a könyvtárban meg- és benn lesz, átnézem. Az, hogy létezett-e vagy sem, talán egy kutatómunka tárgyát képezhetné jelenleg (szerintem), bár ma már egyre több görög mitológiai alakról derül ki valós léte vagy legalábbis valós történeti alapja (nem Agamemnónra gondolok, hanem mondjuk Priamoszra, Pariszra vagy Idomeneuszra). LA^pankuš→ 2011. december 11., 13:09 (CET)Válasz

Sajnálom, hogy Graves ajánlott művei nem voltak kéznél. (Ebből is a "Görög mítoszok" forrásértékű. Erről meggyőződhetsz, ha sikerül valahol hozzáférned.) Ez nem "regényesített" változat, mit az Argonauták, az Én Claudius, Claudius, az Isten, vagy a Homérosz lánya. Üdvözlettel:Lji1942 ^vita 2011. december 12., 09:53 (CET)Válasz

Meglehetősen részletesen, de valaki beleszerkesztett és elszállt az egész. Mostmár nem szószátyárkodok. Ha nem tartod jónak a módosításokat, természetesen állítsd/állíttasd vissza. Üdvözlettel:Lji1942 ^vita 2012. január 13., 15:28 (CET)Válasz

A vitalapon volt szerkütközés? Sajnos ez előfordul, ha az utolsó szakasz megnyitásával és nem az új szakasz nyitása linkkel teszed. Sajnos nem tartom jó ötletnek a görög mitológia cikkre linkelni Thészeuszt, akinek van saját cikke. Egyelőre visszateszem az eredeti linkeket, de bármikor beszélhetünk róla. LA^pankuš→ 2012. január 13., 15:31 (CET)Válaszválasz

Tényleg nem rosszindulatból tettem. (Technikailag meg lehettem volna körültekintőbb.) Lehet, hogy nem értünk egyet, de én a piros linkeket zsákutcának tartom. Azt anélkül is kb. tudjuk, hogy mi minden hiányzik a magyar wikipédiáról. A piros linkek meg nem mutatnak sehova és általában évek multán is ott virítanak. Ezért én általában csak olyat hagyok meg pirosnak, amire van remény , hogy esetleg magam megírom. Valami közelítő témával inkább bekékítem, az legalább valami hasonlóhoz vezet, vagy nem linkelek, ha a keresőben nem találom meg. A pirosan virító oldalakat én blamának tartom, ami azt mutatja, hogy még leleményesek sem vagyunk, vagy rossz az ítélőképességünk. Nem lehet 200 valahány ezres szócikkszám mellett úgy linkelni, mint a az enwiki közel négymilliójánál. További jó szerkesztést és ismételten elnézést. Üdvözlettel:Lji1942 ^vita 2012. január 13., 16:34 (CET)Válaszválasz

Nincs semmi probléma. Én úgy gondolom, előbb-utóbb mindről lesz cikk. Ha kék a link, az megtévesztő, ráadásul ha véletlenül keletkezik egy ilyen cikk, nagyon nehéz előkeresni utólag, hogy hol is kellett volna rá linkelni, illetve hol van rosszul linkelve. Meg aztán ha megnézed a Héraklész kék linkjeit, a nagy részét egyébként is én írtam, majd a többi is sorra kerül... LA^pankuš→ 2012. január 13., 16:47 (CET)Válaszválasz

Bárcsak neked lenne igazad, hogy előbb-utóbb mindenről lesz cikk. Én nem vagyok ennyire derűlátó. Azt látom, hogy a témában igen aktív vagy és ezért őszintén tisztellek, mint ahogy jónak tartom a cikkeidet is. A kék link lehet ugyan megtévesztő, de aki ezen éri ki is szedheti. Nem tilos. Ha keletkezik olyan cikk, akkor bezöldül. Én sem győzöm a cikkeimet karbantartani. De azt hiszem vicc, hogy mi vitatkozunk ilyen apróságokról. Mindketten megtettük a magunkét már itt. Üdvözlettel:Lji1942 ^vita 2012. január 13., 17:07 (CET)Válaszválasz

Én nem vettem vitának. LA^pankuš→ 2012. január 13., 17:23 (CET)Válaszválasz

Vissza van állítva. Így is kevesebb lett a piros, mint eredetileg volt. Hogy a születési és halálozási évszámra miért kell linket tenni, azt eredetileg sem értettem. Arról milyen cikket lehet írni? A többi fejezethez pedig nem nyúltam. A meglévő cikkek linkje kék. Nem értem mit kifogásolsz. Üdvözlettel:Lji1942 ^vita 2012. január 13., 17:51 (CET)Válaszválasz

Nem kifogásoltam semmit, csak leírtam, miért nem értettem egyet. Fentebb írtam, hogy visszateszem az eredeti linkeket, utána visszatettem. Az évszámok linkjei máshol is hagyományosak. Például i. e. 100. LA^pankuš→ 2012. január 13., 17:58 (CET)Válaszválasz

i.e. 100 című szócikk van. A link ott jogos. Azt kérdeztem, hogy Héraklész születésének és halálának évéről is lesz cikk? Egyébként a link értelmetlen. (A meglévő cikkekre utaló linkeket ellenőríztem. Működnek.) Üdvözlettel:Lji1942 ^vita 2012. január 13., 18:10 (CET)Válaszválasz

Lesz az is. Bár megállapodás, hogy általában i. e. 585 előtti évekről nem írunk, de vannak olyan kivételes évszámok, amikről lehet. Például i. e. 1312-ről, amikor a Murszilisz-napfogyatkozás volt. Általában az i. e. 585 előtti évszámokat az évszázadra szoktuk linkelni, mert az egész ókorra megvan. Itt kivételt tettem. LA^pankuš→ 2012. január 13., 18:15 (CET)Válaszválasz

Akkor vedd tárgytalannak az okoskodásomat. A cikket eredetileg is kivételesen jónak tartottam. Technikai apróságok ezen nem változtatnak. Üdvözlettel:Lji1942 ^vita 2012. január 13., 18:23 (CET)Válaszválasz

Kiegészítettem a Madách-drámával, de a Nachlebenről szinte semmi sincs, nem ártana valakinek beledolgoznia. Bennó^fogadó 2012. február 27., 11:23 (CET)Válaszválasz

A görög források feje Herodotos Historiai című munkája. Közli a királyi szkíták eredetmondáját: először ahogyan ők maguk regélik, s azután ahogyan a pontoszi görögök.

A szkíta eredeti tartalma egészen más, mint a görögöké. A szkíták szerint ősapjuk Targitaos, Papaios és Borysthenes leányának fia. Papaios a szkíták fő istensége, égi atyja. Ősanyjuk pedig, mint mondottuk, Borysthenes, ha úgy tetszik Boristen leánya. Targitaos három fia Lipoxais, Arpoxais és Kolaxais.

A görög mese fő alakja Herakles. A monda szkíta változatában nem esik róla szó, hiszen ő a hellének hőse. Ekhidna, a görögök kígyószerű szörnyetege nem szerepel egyik mesében sem. Ehelyett Herodotos, a görög változatban, félig leány, félig kígyó (vipera: ekhidna) alakjában megtestesült nőnemű teremtményről beszél. Ha összevetjük a második történetet az elsővel, párhuzamot vonhatunk e teremtmény és a szkíták ősanyja között. Tegyük még ehhez hozzá a fiúk számát, s ezzel nagyjából ki is merítettük lehetőségeinket, ami a tartalmi hasonlóságok boncolgatását illeti.

Fölösleges e mese kapcsán a barbárokat emlegetni. A monda második változatának tárgya csupán a szkíta eredetmonda – bővítve, javítva, a görögök szája íze szerint tálalva.

Lényegét ekképpen fejthetnénk ki. Herakles Geryones marháit terelve jutott szkíta földre. Vihar tört rá, aludni tért, s közben lovai isteni végzésre eltűntek. Felébredvén kereste őket, mígnem Hylaia földjén egy barlangra akadt, s abban félig leány, félig kígyó alakjában megtestesült teremtményre, kivel három fiat nemzett. Mikor ezek elérték férfikorukat, próbát kellett kiállniuk atyjuk parancsolatja szerint. Agathyrsos és Gelonos, nem tudván megfelelni a feladatnak, elűzetett az országból. Skythes, a legfiatalabb kiállta a próbát, s birtokán maradt. Tőle származnak, Herakles fiától – így mondják – a szkíták összes királyai.

A történet bennünket érintő vonatkozásai: Agathyrsos, Gelonos és Skythes egy-egy szkíta nép névadó őse. Az Agathyrsoi nevű felekezet az i. e. 7–5. században a Kárpát-medence keleti felét birtokolta. Az ő régészeti hagyatékuk közé tartozik, többek között, a zöldhalompusztai és a tápiószentmártoni aranyszarvas. A Gelonoi nemzetség részben szkíta, részben görög stb. származású népesség lehetett. Sorsukat, fájdalom, nem ismerjük. A Skythoi névvel illetett felekezet leginkább királyi szkíta (Urogi) néven ismeretes. Herodotos leírása nyomán róluk tudunk legtöbbet. Utoljára az i. e. 1. században – királyi szarmata, illetve Ourgoi néven – hallunk róluk. Ekkor a Dnyeper jobb partjánál tanyáztak, a szarmatáknak is címzett alánok között. Többségük valószínűleg betagozódott ezek soraiba, s együtt az Alföldre vándoroltak.

Jebusaeus ^vita 2015. szeptember 10., 16:26 (CEST)Válaszválasz

Az infoboxban, ahol elvileg a legfontosabb információkat foglaljuk össze, tényleg szerepelnie kell az élettársak között Theszpiosz ötven lányának, és a tőlük született gyermekeinek? Velük egy-egy éjszakát töltött, és a legtöbbről a nevén kívül egyebet nem is tudunk. @B.Zsolt: Amikor betetted az infoboxot, akkor ezt tudatosan választottad? – Hkoala 2020. április 26., 08:59 (CEST)Válaszválasz

A gyermekei az infoboxból jönnek. Nem tudom, milyen módszerrel lehetne kiválogatni a fontosakat és kevésbé fontosakat. Még egy mitológiai hősnél is furcsának tűnik nekem, hogy vannak fontos és nem fontos gyerekek. Persze szerepelhet folyószövegként is, az infoboxban meg annyi, hogy 50+ gyeerek. – B.Zsolt ^vita 2020. április 26., 10:08 (CEST)Válaszválasz

@Laszlovszky András: Szerinted jól van így? – Hkoala 2020. május 4., 13:02 (CEST)Válaszválasz

@Hkoala: Kösz, hogy szóltál. Tök fölösleges az infoboxban ez a sok név, főleg hogy a cikk végén ott vannak felsorolásban. Az infobox lényegét, a gyors tájékozódást teszi tönkre. – LA^pankuš 2020. május 4., 13:29 (CEST)Válaszválasz

@Laszlovszky András: Kösz, hogy javítottad. Esetleg volna kedved Danaoszt és Aigüptosz is megnézni? Ott is borzalmas az infobox az ötven gyermekkel; ott ráadásul még a cikk is nagyon rövid. Hkoala 2020. május 4., 14:16 (CEST)Válaszválasz

@Hkoala: Azt hiszem, megoldottam a kérdést. – LA^pankuš 2020. május 4., 17:58 (CEST)Válaszválasz

Ennek a cikknek a bevezetője nem teljesen érthető. „Kaiszareiai Euszebiosz számításai szerint i. e. 1264-ben született, és i. e. 1226-ban halt meg.” Ha tényleg létező ember volt, ezt itt is meg kellene említeni, de nem teljesen világos, most akkor a cikkíró álláspontja szerint valós személyről mintázták, vagy csak Euszebiosz hitte így, vagy nem tudni, valós személy volt-e? „Ez a számítás sokáig nagyon korai időpontnak tűnt, de a trójai háborúra vonatkozó mai ismereteink szerint inkább meglepően pontos.” Mihez képest tűnt korainak, ha egyszer nem tudni pontosan, mikor kezdődött a kultusza? Csak az van a cikkben, hogy az i. e. 1. évezredben már elég elterjedt volt a tisztelete, ahhoz képest annyira nem korai, ha 1226-ban halt meg. Alensha 2021. április 20., 23:44 (CEST)Válaszválasz

Hát ezt én írtam. De nincs álláspontom. Mindenesetre a trójai háborúhoz való viszonya, és amit ma tudunk a trójai háború időpontjáról, éppen Euszebiosz adatát erősíti. Ha élő személyről mintázták, ha nem. – LA^pankuš 2021. április 20., 23:58 (CEST)Válaszválasz