Ez a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Bővítendő	Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt	Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Fizikai témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

El kellene dönteni, melyiket használjuk főbb elnevezésnek: fénytan/optika. A szócikkben az elnevezések változtatgatása szerintem csúnya.

• Én az optika elnevezéssel találkozok többet. Fizikai, mérnöki szakirodalomban szerintem ez elterjedtebb. Kíváncsi lennék az ált.- és középiskolás tankönyvekre. fénytan szerepel. -- Árpi (Harp) ✎ 2007. január 11., 10:48 (CET).Válasz

• Üdv én is az optika mellett szavazok. A normális középiskolai tankönyvek is azt használják (Műszaki Kiadó, Calibra Könyvek, Fizika tankönyvek). Ez rá a szakkifejezés is. Igaz, hogy előfordulhat, hogy némelyik tankönyv fénytanként emlegeti, de a kérdés az, hogy mit tekintünk most fénynek?! Az optika egy általánosabb fogalom, míg a fény alatt a köznapi ember csak látható fény tartományát érti. Bár a fizikus mindkettőt megérti, de szerintem maradjunk csak az optika kifejezésnél. Halász Atilla^{Itt üzenhetsz} 2010. szeptember 19., 00:09 (CEST)Válasz

Valószínűleg jobb lenne a fénytan, az az általánosabb. Nekem az optikáról az "optikai lencsék" jutnak eszembe, ami ugye egy szűkebb fogalomkör.

A hullámhosszaknál szerintem jobb lenne nm-ben megadni az értékeket, azt könnyebb kimondani, ezért elterjedtebb, mint ez a hatványkitevős dolog... misibacsi 2007. október 4., 12:15 (CEST)Válasz

Vagy közvetlenül itt, vagy egy másik lapon érdemes volna foglalkozni az anyagok fényáteresztő tulajdonságával. Rengeteg kémiai oldalon hivatkoznak az áttetsző, átlátszó vagy nem átlátszó fogalmakra. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 84.224.114.106 (vitalap | szerkesztései) 2010. szeptember 6., 00:50

Még egy megjegyzés. Most vettem észre egy hatalmas hibát. A prizmás kép alá az volt írva, hogy a prizma fénytörése az eltérő fénysebességek miatt alakul ki. Ez egy óriási hiba. Adott közegben csak EGY féle fénysebesség van, amit meghatároz az abszolút törésmutató. Ezt átjavítottam hullámhosszra, bár természetesen a frekvencia is megfelelő lenne. Viszont azt le kell szögezni, hogy egy adott közegen belül a fény sebessége állandó, ami egyenlő a hullámhossz és a frekvencia szorzatával. Az igaz, hogy, ha átlép egy közeghatárt, akkor megváltozik, de az összes hullámhosszhoz tartozó sebesség egyszerre változik. Tehát nem lehetséges, hogy például a vörös ${\displaystyle 3\cdot 10^{8}{\frac {m}{s}}}$-mal terjed, míg a kék csak ${\displaystyle 2,9\cdot 10^{8}{\frac {m}{s}}}$-mal. Halász Atilla^{Itt üzenhetsz} 2010. szeptember 19., 00:42 (CEST)Válasz

Pedig a különböző hullámhosszú fénynek adott közegben eltérő a sebessége, erről szól a diszperzió: Mivel a törésmutató hullámhosszfüggő, így a fénysebesség is hullámhosszfüggő. Szaszicska ^vita 2010. szeptember 19., 18:10 (CEST)Válaszválasz

Üdv. Ez való igaz, hogy a törésmutató hullámhosszfüggő, de a fény sebességét nem csak a hullámhossz határozza meg! Függ még a fény frekvenciájától is a sebessége és adott közegben a fény frekvenciájának és a hullámhosszának a szorzata állandó. Aminek az értékét az alábbi képlettel ki is lehet számolni: ${\displaystyle c={\frac {1}{\sqrt {\epsilon _{r}*\epsilon _{0}*\mu _{r}*\mu _{0}}}}={\frac {c_{0}}{\sqrt {\epsilon _{r}}}}<c_{0}}$, ahol ${\displaystyle c_{0}}$ a fény vákuumbeli sebessége és ${\displaystyle \epsilon _{r}}$ a relatív permittivitás, ami szintén csak a közeg anyagától függ. Halász Atilla^{Itt üzenhetsz} 2010. szeptember 30., 00:36 (CEST)Válaszválasz

Tele van a cikk képlethibákkal. Egy ráérő hozzáértő javítsa már ki gyorsan! Köszi! – Opa  ^vitalap/_unatkozol? 2007. december 17., 14:24 (CET)Válaszválasz

{{{Re:Opa}}} Még mindig hibásak? Melyekre gondolsz? Rudner László ^vita 2018. augusztus 14., 01:13 (CEST)Válaszválasz

@Opa: Rudner László ^vita 2018. augusztus 14., 01:16 (CEST)Válaszválasz

A következők máshol részletesen szerepelnek, szerintem innen lehetne törölni őket:

• A fény színe: Fény
• Színkép vagy spektrum: Spektrum
• Fényforrások: Fényforrás
• Teljes visszaverődés: nem is oda tartozik, ahol van, és még pontatlan is
• Fénytörés, Snellius-Descartes-törvény: Fénytörés
• Abszolút és relatív törésmutató: ezt be lehetne dolgozni a Törésmutató cikkbe

De ha ezt mind kiszedem, mi marad az oldalon? Hivatkozások más cikkekre? Jó lenne egy optika történeti rész (csak ahhoz nem értek). Cecca 2009. július 6., 17:53 (CEST)Válaszválasz