Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Hadtudományi szócikkek (jól használható besorolás)

	Ez a szócikk témája miatt a Hadtudományi műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Jól használható	Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nagyon fontos	Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Gyantusz (vita), értékelés dátuma: 2009. június 8.
Hadtudományi szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Repüléssel kapcsolatos szócikkek (jól használható besorolás)

	Ez a szócikk témája miatt a Repülési műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Jól használható	Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nagyon fontos	Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Gyantusz (vita), értékelés dátuma: 2009. június 8.
Repüléssel kapcsolatos szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

A Hornet nem a legjobb vadászgép, még csak nem is igazán jó. Nem a leggyorsabb, nem a legnagyobb képességűek a rakétái és a radarja, nem a legnagyobb a hatótávja, stb. A Hornet csak két dolgot tud, de azt nagyon - amiről sajnos szó sem esik a szócikkben, pedig kellene.

- Megbízhatóság: Az F-5 alapján kifejlesztett F-18 a valaha volt legmegbízhatóbb vadászrepülőgép, igen ritka a meghibásodás. Ez nagyon sokat jelent a szolgálatban, pl. kisebb képességei ellenére ki tudta váltani az F-14 Tomcat-et - ami bizony ritkán szállt fel úgy, hogy leszállásig valamilyen komoly meghibásodást ne szedett volna össze. Rendszeresen előfordult, hogy mire kiért a Tomcat az őrjáratozási légtérbe, a radarját már nem tudta beindítani (korai hetvenes évek félvezetős technikája, első integrált áramkörök, DSP-k). Na ilyen eset a Hornetnél nincs, az orosz technikánál pedig két nagyságrenddel megbízhatóbb (pl. finn MiG-21 <--> F-18 összevetés). Ha mégis kell, bármi gyorsan kicserélhető rajta, pl. sugárhajtómű ki-be, régi leállításától az új tesztindításig laza tempóban 45 perc.

- Alacsony karbantartási igény: A repülőgépeket a ténylegesen bekövetkező meghibásodásoktól függetlenül, minden repülés után, sőt repülés nélküli napokon is TMK-zni kell. A Hornet ebben is király, hiába van két hajtóműve, alig kell vele foglalkozni, minimális az egy repült órára előírt szerelői munkaóra és a modulok logikusan vannak benne, köszönhetően az előd F-5 vadászgép tanulságainak. Az F-18 által felváltott Tomcat-et még éjjel-nappal szerelték, hogy menjen - ma ehhez képest egy Hornet-mechanikus unatkozik az anyahajón.

Ezért van az, hogy a US Navy szó nélkül átvette a Super Hornetet, pedig egy csúnya tervezési hiba miatt a gép sokkal lassabb az előírtnál - a szárnypilonokat ugyanis kifelé csálán fordítva kellett felszerelni, nehogy a függesztmények kioldáskor nekimenjenek a géptörzsnek. A US Navy ezzel nem foglakozik, mert tudja, hogy háborúban a gépek "papír képességei" keveset számítanak. Az a lényeg, hogy működőképesen fel tudjon szállni és elinduljon a feladatra - ebben pedig az egész Hornet gépcsalád verhetetlen. 91.83.24.130 (vita) 2008. október 7., 23:09 (CEST)Válasz

Semmi probléma, még beleírhatod a cikkbe  :) – KGyST ^vita 2008. október 7., 23:18 (CEST)Válasz