A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A Zöld-foki Köztársaság (portugálul: República de Cabo Verde vagy röviden Cabo Verde, zöld-foki kreolul: Repúblika di Kabu Verdi) szigetország. Tíz vulkanikus eredetű sziget alkotja, amelyek a középső Atlanti-óceánban, Afrika legnyugatibb pontjától, a Zöld-foktól 570 kilométerre nyugatra fekszenek. A Zöld-foki-szigetek az Azori-, Madeira-, Kanári- és Selvagens-szigetekkel együtt Makaronézia részének tekintik. Az ország területe valamivel kisebb Győr-Moson-Sopron vármegyéénél.
Az addig lakatlan szigeteket a 15. században fedezték fel portugál hajósok. Az itt létrehozott telepük volt az első európai gyarmat a trópusokon. A szigeteket a 16. és 17. században az atlanti rabszolga-kereskedelem tette gazdaggá, és kereskedőket, privatéreket és kalózokat vonzott ide. A 19. században a rabszolgaság felszámolása gazdasági válsághoz és a lakosság kivándorlásához vezetett. Évtizedekbe telt, amíg a szigetek gazdasága az atlanti kereskedelemnek és hajózásnak köszönhetően újra felvirágzott. 1975-ben békésen függetlenedett Portugáliától.
Az 1990-es évek eleje óta a Zöld-foki Köztársaság megszakítás nélkül képviseleti demokrácia, Afrika egyik legfejlettebb és legdemokratikusabb országa.[4][5] Mivel kevés a nyersanyaga, gazdasága ma a szolgáltatásokra, főként a turizmusra és a külföldi befektetésekre épül. Lakosságát 2016-ban 540 000 főre becsülték; a többségük európai, mór és afrikai felmenőkre tekinthet vissza. A portugál gyarmatosítás hagyatékaként a legelterjedtebb vallás a katolikus. Érdekes, hogy a zöld-foki diaszpóra népesebb, mint az anyaországi.
A Portugál Nyelvű Országok Közössége nevű nemzetközi szervezet egyik alapító tagja.[6]
Földrajza
A szigeteket földrajzi helyzetük szerint két csoportba sorolják.
A Szél felőli szigetek csoportjának tagjai:
- Boa Vista (620 km²)
- Sal (216 km²)
- São Nicolau-sziget (343 km²)
- Santa Luzia-sziget (35 km²)
- São Vicente-sziget (227 km²)
- Santo Antão-sziget (779 km²)
A Szélcsendes-szigetek:
- Brava (64 km²)
- Fogo (476 km²)
- Maio (269 km²)
- Santiago-sziget (991 km²)[7]
Domborzata
A szigetek túlnyomóan vulkáni eredetűek, néhánynak az alapja azonban idősebb palából, feldarabolt mészkőből és dolomitból áll. Valamennyiüket változó szélességű tengerparti síkság keretezi; a mögöttes fennsíkok vulkáni kúpokat hordoznak, melyek közül a Pico do Fogo (2829 m, Fogo) és a Topo da Coroa (1979 m, Santo Antão-sziget) emelkedik a legmagasabbra.
Vízrajza
A száraz éghajlatú, kis szigeteken kevés a vízfolyás. Az ősi folyók fennmaradt medrei korábbi, csapadékosabb éghajlatra utalnak; az emberek növekvő vízigénye miatt legtöbbjük kiszáradt vagy patakká zsugorodott. Néhány szigeten, így Santo Antãon az utóvulkáni működés részeként hévforrás tör fel. A legtöbb vízfolyás időszakos patak, az aktuális csapadékmennyiséget követő hozammal.
A szigetek jelentős problémája a természeti kincsek túlzott kiaknázása. Egyes szigeteken több tó kiszáradt, amire szemléletes példa a Santa Luzia-sziget, ahol a telepesek érkezése előtt egy édesvizű tó volt — a Zöld-foki-szigetek utolsó tava. Az emberek nem tudták, hogy a tavat nem forrás táplálja, hanem a talajon átszivárgó esővíz gyűlik benne össze, és körülbelül 400 év alatt kiitták az egészet. Csupán néhány kisebb patak maradt meg. A sziget ma természetvédelmi terület.
Az ország tíz nagyobb szigetéből mára csak négy sziget rendelkezik folyamatos forrásokkal, és ha nem figyelnek eléggé a szigetek ökológiájának érzékenységére, akkor ezeken a szigeteken is bekövetkezik az elsivatagosodás.
Éghajlata
A szigetcsoport éghajlatát a passzátszél határozza meg, emiatt az nagyon száraz. A relatív páratartalom 70% körüli.
Képek
|
Élővilág, természetvédelem
Vannak endemikus állat- és növényfajok. Ezek legtöbbjét veszélyezteti az emberi tevékenység.
Endemikus madarak: Alexander-sarlósfecske (Apus alexandri), razói pacsirta (Alauda razae), zöld-foki nádiposzáta (Acrocephalus brevipennis), egy verébféle madár (zöld-foki veréb); endemikus hüllő a zöld-foki óriás gekkó (Tarentola gigas).
Endemikus növények:
- tűzhányó kígyószisz (Echium vulcanorum) – csak Fogón
Nemzeti parkjai
- Fogo Nemzeti Park (Parque Natural do Fogo) – Fogo középső részén
Világörökségei
A Zöld-foki Köztársaság 1988-ban csatlakozott a világ kulturális és természeti örökségének megóvását célzó egyezményhez. Az ország területéről 2022 végéig egyetlen helyszín, Cidade Velha(wd) került fel a világörökségi listára (2009-ben). 2016 óta nyolc további helyszín (5 kulturális, 1 természeti, 2 vegyes) a javaslati listán várakozik a felvételre.[8]
A szellemi kulturális örökség listájára 2019-ben került fel a morna(wd), a Zöld-foki-szigetek hagyományos zenés-táncos műfaja.[9]
Történelme
A lakatlan szigeteket 1460-ban Diogo Gomes fedezte fel, de a szigetek felfedezőjének hivatalosan Alvise Cadamostót tekintik, aki 1456-ban járt itt. A szigeteket lakatlannak találták, és semmi sem utal korábbi lakosságra. A szigetek mai nevüket 1461-ben kapták, amikor portugál gyarmattá szervezték. A portugálok a szigetekről indultak útnak Nyugat-Afrikába. Kolumbusz Kristóf 1498-ban járt itt.
A szigetek első települése az 1462-ben alapított Ribeira Grande volt (ma Cidade Velha).
1532-ben lett hivatalosan Portugália gyarmata. A 16. században elindult a rabszolga-kereskedelem Afrika és Amerika között, és ennek egyik állomása a szigeteken volt; fontos vízfelvevő hely volt, ahová idővel cukornádültetvényeket is telepítettek.
1850-ben megalapították São Vicente település kikötőjét. Ezután nagy szénbányákat nyitottak a szigeteken.
1975. július 5-én Portugália függetlenséget adott a szigeteknek. Az első államfő Aristides Pereira volt.
Államszervezet és közigazgatás
Alkotmány, államforma
Államformája köztársaság.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A Zöld-foki-szigetek demokratikus jogállam, az egyetlen olyan afrikai ország, amelynek mind politikai, mind polgári szabadságait a Freedom House éves jelentései a legjobb kategóriába sorolják.[10]
Elnökök
Név | Születési év | Hivatalban töltött idő | Párt |
---|---|---|---|
Aristides Maria Pereira | (* 1924-2011) | 1975. július 8. – 1991. március 22. | PAIGC (1980 óta PAICV) |
António Mascarenhas Monteiro | (* 1944) | 1991. március 22. – 2001. március 22. | MPD |
Pedro de Verona Rodrigues Pires | (* 1934) | 2001. március 22. – 2011. szeptember 9. | PAICV |
Jorge Carlos de Almeida Fonseca | (* 1950) | 2011. szeptember 9. – 2021. november 9. | MPD |
José Maria Neves | (* 1960) | 2021. november 9. óta | PAICV |
Miniszterelnökök
Név | Születési év | Hivatalban töltött idő | Párt |
---|---|---|---|
Pedro Pires | (* 1934) | 1975. július 8. – 1991. április 4. | PAIGC (1980 óta PAICV) |
Carlos Veiga | (* 1949) | 1991. április 4. – 2000. október 5. | MPD |
Gualberto do Rosário | (* 1950) | 2000. október 5. – 2001. február 1. | MPD |
José Maria Neves | (* 1960) | 2001. február 1. – 2016. április 22. | PAICV |
Ulisses Correia e Silva | (* 1960) | 2016. április 22. óta | MPD |
Politikai pártok
Párt neve | Rövidítése | Politikai irányvonal | Alapítása |
---|---|---|---|
Afrikai Párt a Független Zöld-foki-szigetekért | PAICV | szociáldemokrata | 1956-ban PAIGC néven |
Független és Demokratikus Zöld-foki Unió | UCID | liberális | 1974 |
Demokratikus Mozgalom | MPD | polgári demokrata | 1990 |
Szociáldemokrata Párt | PSD | szocialista | 1992 |
Demokratikus Összetartás Pártja | PCD | demokrata | 1994 |
Demokratikus Megújulás Pártja | PRD | baloldali | |
Munka és Összetartás Pártja | PTS | szociáldemokrata |
Közigazgatás
A Zöld-foki Köztársaság fővárosa és legnépesebb települése a Santiago-szigeten lévő Praia. A második legjelentősebb város a São Vicente-szigeten található Mindelo. 2005-ig az ország 17 közigazgatási egységre, körzetre (concelhos) volt osztva. 2005 első félévében a Zöld-foki Köztársaság országgyűlése öt új körzet bevezetéséről döntött, létrehozva a jelenlegi 22 közigazgatási egységet.
1. Tarrafal 10. Brava 11. São Filipe |
14. Maio 15. Boa Vista 16. Sal 17. Ribeira Brava 19. São Vicente 22. Paul |
Védelmi rendszer
Népesség
Több itteni származású ember él a szigeteken kívül diaszpórában, mint ahányan a szigeteken élnek.
Népességének változása
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
Legnépesebb települések
Etnikai megoszlás
Etnikai csoportok: kreol (mulatt) 71%, afrikai 28%, európai 1%[11]
Nyelvi megoszlás
Nyelvek: a hivatalos nyelv a portugál, de emellett beszélnek még kreolul is, amely a legtöbb ember anyanyelve. Vannak olyan idősebb emberek, akik nem tudnak írni és olvasni portugálul. A szigeteken két kreol nyelvjárást beszélnek.
Vallási megoszlás
Vallások 2010-es felmérés alapján:[11] római katolikus 77,3%, protestáns 3,7% (főleg nazarénusok, adventisták, Universal Kingdom of God, God and Love), egyéb keresztény 4,3% (Christian Rationalism, Jehova Tanúi, Assembly of God, Új Apostoli Egyház), muszlim 1,8%, egyéb 1,3%, felekezeteken kívüli vagy törzsi vallású 10,8%, meghatározatlan 0,7%
Szociális rendszer
Gazdaságszerkesztés
A Zöld-foki Köztársaság 2008 óta fejlődő gazdaság, egyike azon mindössze öt országnak, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete a legkevésbé fejlett országok csoportjából a fejlődő országok csoportjába emelt (a másik négy Botswana, a Maldív-szigetek, Szamoa és Egyenlítői-Guinea). Az ország gazdasági teljesítményét több nemzetközi szervezet afrikai sikertörténetnek tartja.[12][13][14][15]
A gazdasági sikerek ellenére az ország az ENSZ megállapítása szerint több gazdasági nehézséggel küzd. Elhelyezkedése miatt távol esik a főbb gazdasági piacoktól. Kis szigetországként kevés nyersanyaggal és édesvízzel rendelkezik, veszélyeztetik a természeti csapások és az éghajlatváltozás következtében az elsivatagosodás. Gazdasága túlzott mértékben függ a szolgáltatásoktól, főként a turizmustól, ezenfelül pedig a külföldön dolgozók hazajuttatott jövedelmeitől és a külföldi fejlesztési segélyektől.[16]
A (2000-es évek elején) a GDP 73%-át a külföldön dolgozók hazajuttatott jövedelmei és a szolgáltatások adják, 20%-át az ipar, 7%-át a mezőgazdaság.[17]
Gazdasági ágazatokszerkesztés
Mezőgazdaságszerkesztés
A szigetek lakossága a mezőgazdaságból él; ennek fő terménye a datolya. Cukornádat, banánt, dohányt, kávét, mogyorót, alárendelten egyéb haszonnövényeket is termesztenek.
Halászatszerkesztés
A halászatnak jelentős szerepe van a gazdasági életben. A tengerparti települések megélhetésében van jelentősége; kis hajókkal, főleg a lakosság ellátására, de jut exportra is.
Iparszerkesztés
A bőr-, a textil- és a kézművesipar jelentős, főleg ajándéktárgyakat készítenek. Jelentős halfeldolgozó üzemek találhatóak São Vicente szigetén, Mindelo városban. Santiagón nagy üdítőital- és sörgyárak vannak, az összes szigetet innen látják el.
Ásványkincsekben szegény ország.
Külkereskedelemszerkesztés
Külkereskedelme 2014-ben:[11]
Főbb termékek:
- Export: üzemanyag (re-export), cipő, ruha, hal, languszta, nyersbőr
- Import: üzemanyag, élelmiszer, ipari termékek, közlekedési eszközök
Főbb partnerek:
- Export: Spanyolország 46,1%, Lengyelország 22,4%, Portugália 11,8%
- Import: Algéria 72,5%, Portugália 10%
Egyéb jellemző ágakszerkesztés
Az Európa és Dél-Amerika között közlekedő hajók üzemanyag-felvevő helye,[18] valamint a tengeralatti kábelek gyűjtő- és elosztóközpontja.
A Latin-Amerikából (főleg Dél-Amerikából) Európába irányuló kábítószer (kokain) egyik átrakodópontja.[11]
Turizmusszerkesztés
A turizmus a GDP 10%-át adja. A látogatók többsége Sal szigetére érkezik, és a többi szigetre általában csak egynapos programokra látogat át.
Médiaszerkesztés
Televízió: Portugál nyelven sugároz a Radio Televisao Caboverdiana (RTC) és a RTP-Africa. Francia nyelven csak a TV4 Afrique
Rádióadók: Portugál nyelven az RTC, RDP sugároz, míg franciául az RFI Afrique: FM-adó Praiában, Mindelóban, Salban, Fogóban és Santo Antãoban van.
Újságok: Az ország újságjai:
- A Semana (Praia, 1991–)
- Expresso das Ilhas
- Journal O Cidadao (São Vicente)
- Jornal Horizonte (Praia, 1988–)
- Terra Nova (São Vicente, 1975–)
- Artiletra (São Vicente, 1991–)
Közlekedésszerkesztés
Belföldön a szigetek között komppal, illetve repülővel közlekedhetünk. A belföldi repülőjáratokat a TACV üzemelteti.
Művészetekszerkesztés
Költők: Sergio Frusoni, Eugénio Tavares, B. Léza, João Cleofas Martins, Ovídio Martins, Barbosa Jorge, Fortes Corsino António, Baltasar Lopes (Oswaldo Alcântara), João Vário, Oswaldo Osório, Arménio Vieira, Vadinho Velhinho, José Luís Tavares
Írók: Manuel Lopes – Movimento Claridade, Luís Romano de Madeira Melo, Germano de Almeida, Orlanda Amarilis, Jorge Vera Cruz Barbosa, Pedro Cardoso, Mário José Domingues, Daniel Filipe, Mário Alberto Fonseca de Almeida, Corsino António Fortes, Arnaldo Carlos de Vasconcelos França, António Aurélio Gonçalves, Aguinaldo Brito Fonseca, Ovídio de Sousa Martins, Osvaldo Osório, Dulce Almada Duarte, Manuel Veiga
Híres mesebeli lények: 'Ti Lobo' und 'Chibim', 'Ti Lobo'und 'Ti Pedro', Ti Ganga, Capotona.
Festők: Manuel Figueira, Luisa Queros, Tchalé Figueira, Bela Duarte, Kiki Lima, Mito
Zeneszerzők: Manuel de Novas, Vasco Martins, Jorge Fernandes Monteiro (Jotamont), Zenészek: Cesária Évora, Simentera, Terezinha Araujo, Bana, Gil Semedo, Luís Morais, Os Tubarões, Bulimundo, Lura, Celina Pereira, Boy Gé Mendes, Orlando Pantera, Tchéka, Tito Paris
Gasztronómiaszerkesztés
A zöld-foki konyha nagyrészt nyugat-afrikai, részben pedig portugál, dél- és nyugat-európai elemek keveredéséből jött létre.[19] Mivel a szigetek az óceán belső vizein helyezkednek el, ezért a halászat alapvető élelemforrást biztosít.
A rum alapú grog, mely a régi tengerészek kedvelt itala volt, egy nagyon fontos kulináris elem. A legjobb fajták a Santo Antao és a Santiago szigeten készülnek. Egyik változata ponche, amely a grog és sűrített tej vagy melasz keveréséből készült puncs.[20]
Az ételek alapjait leginkább a bab és kukorica teszik ki.[21] Népszerű továbbá a rizs, a tápióka, a burgonya és a zöldségek, úgy mint sárgarépa, kelkáposzta és a tök. A halak közül kiemelkedik a tonhal, fűrészhal és a homár. A húsok közül a leggyakoribbak a baromfi- és a sertéshús, továbbá a madarak tojása. A portugálok kimagasló olajbogyó- és bortermelést honosítottak meg. Az alentejo a Zöld-foki szigetek nemzetközi hírű és közkedvelt bora.[22]
A szigetek nemzeti étele a cachupa nevű zöldségragu, amelynek hozzávalói kukoricapüré, hagyma, főzőbanán, tápióka, édesburgonya, tök és jamgyökér.[23] Gyakori étel még a tápiókából készült golyócskák, amiket mézzel édesítenek. Az étkezésben a kuszkusz is megtalálható, melyet kecskesajttal és melasszal ízesítenek.
Valaha népszerű fogás volt a sült teknősszelet (főleg Santiago szigetén), de a szigetek törvénykezése állatvédelmi okokból betiltotta a teknősök elejtését, ezért ma már ez a fogás eltűnt a gasztronómiából.[24]
A szigetre eleinte csak portugál söröket importáltak, 2006 óta viszont már a Zöld-foki szigetek is rendelkezik saját sörfajtával, ami Strelá-nak hívnak.[25]
Sportszerkesztés
Ünnepekszerkesztés
Dátum | Ünnep |
---|---|
Január 1. | Újév |
Január 13. | A demokrácia napja |
Január 20. | A nemzeti hősök napja |
Évenként változó | Karnevál |
Évenként változó | Nagypéntek |
Évenként változó | Úrnapja |
Május 1. | A munka ünnepe |
Május 19. | Praia főváros ünnepnapja |
Június 1. | Nemzetközi Gyermeknap |
Július 5. | A függetlenség napja |
Augusztus 15. | A Zöld-foki-szigetek védőszentjének napja |
November 1. | Mindenszentek napja |
December 25. | Karácsony |
Egyébszerkesztés
2009 őszén a szigetcsoport négy szigetén ütötte fel a fejét a dengue-láz. A járvány a turisták által leginkább látogatott Sal szigetét elkerülte. Különösen súlyos volt a helyzet Fogo szigetén.[26]
Jegyzetekszerkesztés
- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2021. október 26.)
- ↑ Worldometers
- ↑ Worldometers 2020
- ↑ „Freedom in the World 2017”, Washington, D.C., Kiadó: Freedom House. (Hozzáférés: 2018. március 20.)
- ↑ (2012. november) „Cape Verde: A Success Story”, Kiadó: African Development Bank, African Development Fund. (Hozzáférés: 2018. március 20.)
- ↑ A Portugál Nyelvű Országok Közösségének tagállamai
- ↑ Zöld-foki-szigetek
- ↑ Cabo Verde. whc.unesco.org (Hozzáférés: 2023. jan. 1.)
- ↑ Zöld-foki-szigetek. ich.unesco.org (Hozzáférés: 2023. jan. 1.)
- ↑ freedomhouse.org: Freedom in the World. 2012. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2007. június 28.)
- ↑ a b c d Archivált másolat. 2020. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2015. szeptember 25.)
- ↑ Institutional Stability and Economic Success in Africa: Lessons from Cabo Verde (angol nyelven). Chatham House, 2015. március 9. 2015. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2018. március 23.)
- ↑ Cape Verde: A Success Story (angol nyelven). Afrikai Fejlesztési Bank, 2012. november. (Hozzáférés: 2018. március 23.)
- ↑ Cape Verde development trajectory; a lesson for Africa (angol nyelven). ENSZ Afrikai Gazdasági Bizottság, 2013. július 17. 2016. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2018. március 23.)
- ↑ African Successes - One Pagers (angol nyelven). Világbank. 2018. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2018. március 23.)
- ↑ Cape Verde is looking towards new challenges after its graduation from the group of Least Developed Countries (LDCs) (angol nyelven). United Nations Office of the High Representative for the Least Developed Countries, Landlocked Developing Countries and Small Island Developing States, 2008. február 19. (Hozzáférés: 2018. március 23.)[halott link]
- ↑ Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007
- ↑ Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776
- ↑ King, Russell (2001): The Mediterranean Passage: Migration and New Cultural Encounters in Southern Europe. Liverpool University Press. ISBN 0-85323-646-1 104. o.
- ↑ Flood, Callie (2010): Cape Verde (Other Places Travel Guide). Other Places Publishing. ISBN 978-0-9822619-2-7 35. o.
- ↑ Raymond A. Almeida: Cachupa di Cabo Verde
- ↑ Ham, Anthony (2009): West Africa. Lonely Planet. ISBN 978-1-74104-821-6 233. o.
- ↑ Maria Augusta Carvalho (2013): Comeres de África Falados em Português. Casa das Letras. ISBN 978-972-46-2188-3 129. o.
- ↑ Cabo Verde: Tartarugas marinhas ameaçadas de extinção em menos de dez anos - RTP Notícias
- ↑ Cabo Verde: Cerveja Strela ultrapassou Sagres e quer passar Superbock
- ↑ Zöld-foki Köztársaság: ahol a H1N1-nél súlyosabb problémák is vannak. 2012. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2012. szeptember 22.)
Forrásokszerkesztés
- A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963-9516-64-3
További információkszerkesztés
- Fényképek Archiválva 2006. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Zöld-foki-szigetek.lap.hu – linkgyűjtemény
- A Zöld-foki-szigetek kormánya
- Zöld-foki-szigeteki fotók
Újságokszerkesztés
- A Semana
- Infopress
- O Cidadão
- Paralelo 14
- Visão News
- O Liberal
- Expresso da Ilhas
- VozDiPovo-Online
- forcv.com
- CaboVerdeOnline
- Cape Verdean American News
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Április 1.
Április 10.
Április 11.
Április 12.
Április 14.
Április 15.
Április 2.
Április 21.
Április 25.
Április 28.
Április 3.
Április 9.
Észak-atlanti Szerződés Szervezete
Észak-Macedónia
Észtország
Észt Reformpárt
Év
Évszázad
Évtized
Örmény naptár
Összeesküvés
1960-as évek
1970-es évek
1980-as évek
1981
1990-es évek
1999
20. század
2000-es évek
2010-es évek
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2019-es európai parlamenti választás
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon
2019-es litvániai elnökválasztás
2019-es madridi önkormányzati választás
2019-es olaszországi önkormányzati választás
2019-es szlovákiai elnökválasztás
2019-es ukrajnai elnökválasztás
2019 (szám)
2020
2020-as évek
2021
2022
2023
2024
2030-as évek
2040-es évek
2050-es évek
2060-as évek
21. század
22. század
Abd el-Azíz Buteflíka
Abu-Dzabi
Ab urbe condita
Akihito japán császár
Algéria
Algír
Amerikai Egyesült Államok
Arab-félsziget
Ausztrália (ország)
Ausztria
Autokefália
Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa
Az Európai Unió Tanácsának elnöksége
A magyar forint pénzjegyei#2014-es sorozat
Bákó
Baán László
Bahái naptár
Beni Ganc
Benjámín Netanjáhú
Berber naptár
Bizánci naptár
Bokros Lajos
Brazília
Brexit
Brumadinhói gátszakadás
Brunei
Buddhista naptár
Burmai naptár
Christchurch
Criminal: Egyesült Királyság
Criminal: Franciaország
Criminal: Németország
Criminal: Spanyolország
December 15.
Demokratikus Koalíció (Magyarország)
Donald Trump
Donald Tusk
Dzsucse-naptár
Ecuador
Egyesült Királyság
Etióp naptár
Európai Unió
Fájl:Az EuCET alapítása.jpg
Fájl:Civil Ensign of Hungary.svg
Fájl:Disambig.svg
Fájl:Flag of Spain.svg
Fájl:Gabrielle Renoir Orangerie 02.JPG
Fájl:Incendie de Notre-Dame-de-Paris 15 avril 2019 12.jpg
Fájl:Working visit of the President of Ukraine Petro Poroshenko to the Turkish Republic (2019-01-05) 33.jpg
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
Február 1.
Február 14.
Február 16.
Február 20.
Február 23.
Február 24.
Február 25.
Február 26.
Február 3.
Február 5.
Fehér Ház
Ferenc pápa
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
Filly Fantázia
Finnország
Franciaország
Görögország
Gabon
Gdańsk
Gergely-naptár
Gitanas Nausėda
Golán-fennsík
Hindu naptár
Holocén naptár
I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka
Indiai nemzeti naptár
Internet Movie Database
Iráni naptár
Irány – Szociáldemokrácia
IX. Ráma thaiföldi király
Izrael
Jászvásári egyházmegye
Június 7.
Január 1.
Január 10.
Január 11.
Január 13.
Január 15.
Január 19.
Január 21.
Január 25.
Január 27.
Január 5.
Január 6.
Január 7.
Január 9.
Japán naptár
Jens Stoltenberg
Jobbik Magyarországért Mozgalom
Jorge Carlos Fonseca
Jugoszlávia
Juha Sipilä
Julian Assange
Julija Volodimirivna Timosenko
Képviselőház (Egyesült Királyság)
Kínai naptár
Könnygáz
Kövér László
Kaja Kallas
Kazahsztán
Kereszténydemokrata Néppárt
Kim Dzsongun
Kongói Demokratikus Köztársaság
Konzervatív Párt (Egyesült Királyság)
Kopt naptár
Koreai-félsziget
Koreai naptár
Korhatár-besorolás#16
Korom Ferenc
Lehet Más a Politika
Liget Budapest
Likud
London
Lvivi terület
Május 1.
Május 13.
Május 14.
Május 15.
Május 18.
Május 20.
Május 22.
Május 23.
Május 24.
Május 27.
Május 4.
Május 5.
Március 12.
Március 15.
Március 16.
Március 19.
Március 20.
Március 21.
Március 24.
Március 25.
Március 27.
Március 28.
Március 29.
Március 3.
Március 30.
Március 31.
Március 4.
Március 8.
Második Löfven-kormány
Magyarország
Magyar Honvédség
Magyar Igazság és Élet Pártja
Magyar Kétfarkú Kutya Párt
Magyar Munkáspárt
Magyar Nemzeti Bank
Magyar nyelv
Magyar Szocialista Párt
Malajzia
Maroš Šefčovič
Menedékjog
Minas Gerais
Mi Hazánk Mozgalom
Modern Magyarország Mozgalom
Moldova
Moldovai Köztársaság Szocialistáinak Pártja
Momentum Mozgalom
Muszlim naptár
Néppárt (Spanyolország)
Nílus
Naruhito japán császár
Nemi erőszak
Netflix
Nicolás Maduro
Nigéria
Notre-Dame-székesegyház (Párizs)
Nurszultan Abisuli Nazarbajev
Omar el-Basír
Orbán Viktor
Oroszország
Országgyűlés
Párbeszéd Magyarországért
Párizs
Paweł Adamowicz
Pedro Sánchez Pérez-Castejón
Petro Olekszijovics Porosenko
Pierre-Auguste Renoir
Praia
Q66756264
Románia
Sablon:Televíziós műsor infobox
Saría
Sass Flóra
Scott John Morrison
Spanyolország
Spanyol nyelv
Spanyol Szocialista Munkáspárt
Srí Lanka
Stefan Löfven
Svédország
Szépművészeti Múzeum
Szeptember 20.
Szeptember 30.
Sztevo Pendarovszki
Túlóratörvény
Thaiföld
Thai szoláris naptár
Theresa May
Ukrán ortodox egyház
Ukrajna
Vasérc
Venezuela
Vikram korszak
Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin
Vlagyivosztok
Volodimir Boriszovics Hrojszman
Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij
VOX (politikai párt)
WikiLeaks
X. Ráma thaiföldi király
Zöld-foki Köztársaság
Zsidó naptár
Zuzana Čaputová
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.