A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A Felső-rajnai körzet (németül: Oberrheinischer Reichskreis) 1500-ban alakult meg I. Miksa császár reformjai révén. A Felső-rajnai körzeta Német-római Birodalom nyugati részén feküdt. Nem egybefüggő területet alkotott, mégis az egységet szimbolizálta. A védelmi, adózási és az érdekképvislet érdekében hozták létre a körzeteket.
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A Felső-rajnai körzet több nagy hercegségből állt, amelyek nagy része a 17. században Franciaországhoz került. Ezek listája lentebb látható:
Név | Államforma | Megjegyzések |
---|---|---|
Bar | hercegség | 1483-ban Lotharingiával egyesült. |
Bázel | Püspökség | A 8. században alapították. 1000 körül függetlenedett a Burgund királyságtól. 1527-től Porrentruy-ban volt a székhelye. |
Bretzenheim | uradalom | Köln birtoka volt, majd Heydecki Károly Ágost gróf, Károly Tivadar bajor választófejedelem törvénytelen fia kapta meg 1772-ben. Birodalmi grófság 1774-ben, 1789-ben hercegség. |
Colmar | szabad birodalmi város | II. Frigyes császár garantálta jogait 1226-ban. 1354-től Décapole része. |
Dagstuhl | uradalom | Fleckenstein urai birtokolták, Oettingen-Wallerstein szerezte meg 1697-ben. |
Falkenstein | grófság | 1456-tól Daun grófjai tartották kézben. Grófság 1518-tól, majd Lotharingia része lett 1667-ben. 1782-től Előausztria igazgatta. |
Frankfurt am Main | szabad birodalmi város | 1220-tól birodalmi választóhely, amit az 1356-os aranybulla megerősített. |
Friedberg | szabad birodalmi város | 1252-től. |
Fulda | Püspökség | Szent Bonifác alapította 744-ben, II. Frigyes garantálta jogait 1220-ban, hercegérsekség 1752-től. |
Hagenau | szabad birodalmi város | 1260-tól birodalmi város, 1354-től Décapole fővárosa. |
Hanau-Lichtenberg | uradalom | 1456-ban felosztották Hanaui grófságot Hanau-Babenhausenre, majd megörökölték a Lichtenbergi uradalmat 1474-ben. 1736-ban Hesse-Darmstadt kapta meg. |
Hanau-Münzenberg | grófság | 1456-ban vált ki a Hanaui grófságból. 1642-ben újra egyesült Hanau-Lichtenberggel, majd 1736-ban Hesse-Kassel része lett. |
Heitersheim | hercegség | A Máltai Lovagrend birtoka volt |
Hersfeld | hercegség | 736 körül alapította szent Sturm, birodalmi jogait 775-ben Nagy Károly garantálta. Világi hercegséggé 1648-ban alakult és Hesse-Kassel birtokolta. |
Hessen | Tartománygrófság | 1247-ben alapították a Thüringiai örökösödési háború után. Központja Kassel volt. 1567-ben, I. Fülöp halála után felosztódott. |
Hessen-Darmstadt | Tartománygrófság | Hessen felosztásából keletkezett 1567-ben, majd 1806-ban Hesseni nagyhercegség lett. |
Hessen-Kassel | Tartománygrófság | Hessen felosztásából keletkezett 1567-ben, majd választófejedelemséggé alakult 1803-ban. |
Hessen-Marburg | Tartománygrófság | 1567-ben alakult és 1604-ben Hessen-Darmstadthoz csatolták. |
Hessen-Rheinfels | Tartománygrófság | Hessen felosztásából keletkezett 1567-ben és magába foglalta a korábbi Katzenelnbogeni grófságot Rheinfelsi várral együtt. Az ág kihalt 1583-ban és Hessen-Kasselhez csatolták. |
Isenburg-Birstein | hercegség | Isenburg-Büdingen-Birsteinből alakult ki 1628-ban, 1644-ben beolvadt Isenburg-Offenbachba, majd újjáéledt 1711-ben. 1744-től hercegség. |
Isenburg-Büdingen-Büdingen | grófság | Az Isenburgi grófság alága volt 1511-től (Oberisenburg), majd tovább osztódott 1628-ban. |
Isenburg-Büdingen-Meerholz | grófság | Isenburg-Büdingenből vált ki 1673-ban. |
Isenburg-Büdingen-Wächtersbach | grófság | Isenburg-Büdingenből vált ki 1673-ban. |
Kaysersberg | szabad birodalmi város | Décapole része 1354-től. |
Königstein | grófság | Eppstein urai birtokolták, I. Miksa emelte birodalmi grófsággá 1505-ben, 1535-ben Stolberg örökölte, majd Mainz 1581-ben megkaparintotta. |
Kriechingen | grófság | Lotharingia korábbi hűbérbirtoka Créhange körül, 1617-ben birodalmi grófság, 1697-től Kelet-Frízföld birtoka, 1726-tól Wied-Runkel kapta meg. |
Landau | szabad birodalmi város | Birodalmi jogait I. Rudolf garantálta 1291-ben, Speyer püspöke szerezte meg 1324-ben, majd I. Miksa 1511-ben újra alapította. 1521-ben Décapole része lett. |
Leiningen-Dagsburg | grófság | A Leiningeni grófság utóda 1317-től, hercegség 1779-től. |
Leiningen-Hartenburg | grófság | |
Leiningen-Westerburg | grófság | A Leiningeni grófság utóda 1317-től, majd Westerburg urai kapták meg 1467-ben. |
Lotaringia | Hercegség | A korábbi felső Lotharingia 1431-től. 1766-ban Franciaországhoz csatolták. |
Metz | püspökség | 535-ben alakult, birodalmi előjogait IV. Károly biztosította 1357-ben, 1552-ben II. Henrik francia király szállta meg, 1648-tól a Három francia püspökség része. |
Münster | szabad birodalmi város | |
Münzfelden | Vár és város | |
Nassau-Idstein | hercegség | |
Nassau-Ottweiler | hercegség | |
Nassau-Saarbrücken-Saarbrücken | hercegség | |
Nassau-Usingen | hercegség | 1659-ben vált ki Nassau-Saarbrückenből, hercegség 168-tól, 1806-tól Nassau része. |
Nassau-Weilburg | hercegség | 1688-tól hercegség, 1806-tól Nassau része. |
Nomeny | Őrgrófság | Metzi püspökség része volt 1548-ig, II. Miksa alapította 1567-ben, majd Lotharingiához csatolták 1612-ben. |
Oberehnheim | szabad birodalmi város | |
Oberisenburg | grófság | |
Odenheim | Polgármesterség | 1122-ben alapították, majd átköltözött 1507-ben Bruchsalba. |
Ollbrück | uradalom | Olbrücki kastély körüli területek, eredetileg Wied uralta. |
Pfalz-Lautern | hercegség | Pfalz-Simmern része volt 1577-től. |
Pfalz-Simmern | hercegség | A Pfalzi választófejedelemség felosztása után alakult 1410-ben, 1685-ben Pfalz-Neubugrhoz került. |
Pfalz-Veldenz | hercegség | A korábbi Veldenzi grófságot 1444-ben Pfalz-Zweibrücken örökölte meg. |
Pfalz-Zweibrücken | hercegség | A korábbi Zweibrückeni grófság, amit perszonálunióban igazgattak Pfalz-Simmern urai 1459-ig. 1734-ben Pfalz-Birkenfeldhez került. |
Prüm | Apátság | Kis Pipin alapította 752-ben. Birodalmi jogait II. Frigyes garantálta 1222-ben. Trierből igazgatták. |
Reipoltskirchen | uradalom | 1300-tól. |
Rosheim | szabad birodalmi város | 1303-tól, a Décapole része 1354-től, 1679-ben Franciaország bekebelezte. |
Salm | grófság | 1165-től Felső Salm, 1499-ben felosztották, Lotharingia része volt 1600-ig. |
Salm-Dhaun | Wild- és Rajnagrófság | 1499-től vált ki Salmból. Az uralkodó család 1750-ben kihalt és a grófságot Salm-Grumbach örökölte. |
Salm-Grehweiler | Wild- és Rajnagrófság | Salm-Grumbachból vált ki 1668-ban. |
Salm-Grumbach | Wild- és Rajnagrófság | Salm-Dhaunból vált ki 1561-ben, 1801-ben Franciaországhoz csatolták. |
Salm-Kyrburg | hercegség | Salmból vált ki 1499-ben, Kirnben volt a központja, 1743-tól hercegi grófság, 1802-től hercegség. |
Salm-Stein | Rajnagrófság | Salm-Grumbachból vált ki 1668-ban. |
Szavoja | hercegség | Arlesi királyság része volt, mint grófság. 1031-ben II. Konrád császár örökölte. IV. Károly garantálta birodalmi jogait 1361-ben. 1416-tól hercegség, 1720-ban a Szárd királyság része lett. |
Sayn-Wittgenstein-Berleburg | grófság | 1607-ben Sayn-Wittgensteinből vált le. |
Sayn-Wittgenstein-Wittgenstein | grófság | 1607-ben keletkezett Sayn-Wittgensteinból, majd 1657-től Sayn-Wittgenstein-Hohenstein. |
Schlettstadt | szabad birodalmi város | |
Solms-Braunfels | hercegség | Solmsból keletkezett 1258-ban, 1742-től hercegség. |
Solms-Laubach | hercegség | 1544-ben alakult ki Solms-Lichből. |
Solms-Lich-Hohensolms | hercegség | Solms(-Braunfels)-ből alakult ki 1409-ben, 1544-től pedig Solms-Hohensolms-Lich, 1792-től hercegség. |
Solms-Rödelheim | hercegség | Solms-Laubachból alakult ki 1607-ben, 1635-től Solms-Rödelheim-Assenheim. |
Speyer | püspökség | 614 előtt alapították, birodalmi jogait I. Ottó adta 969-ben. |
Speyer | szabad birodalmi város | A Speyeri püspökök elfogadták városi jogait 1294-ben, 50 birodalmi gyűlés székhelye volt. |
Sponheim | grófság | A 11. században alapították és a Badeni őrgrófság közös birtoka volt a Simmerni palotagrófokkal 1437-től. |
Strasbourg | püspökség | A 4. században alapították és érsekség 982-től. |
Strasbourg | szabad birodalmi város | 1262-től. |
Toul | püspökség | 365-ben alapította szent Mansuetus. Birodalmi jogait 928-ban I. Henrik megerősítette. 1552-ben megszállta II. Henrik francia király, a három püspökség része 1648-tól. |
Toul | szabad birodalmi város | A 13. századtól, 1552-ben elfoglalta II. Henrik. |
Türkheim | szabad birodalmi város | 1312-től, majd a Décapole része 1354-től. |
Verdun | püspökség | 346 körül alapították, birodalmi jogait III. Ottó megerősítette 997-ben. 1552-ben elfoglalta II. Henrik francia király, a három püspökség része 1648-tól. |
Verdun | szabad birodalmi város | A 12. századtól (Wirten), 1552-ben elfoglalta II. Henrik francia király. |
Waldeck | grófság | 1180 körül alapították a családot, birodalmi jogait Vencel garantálta 1379-ben, 1625-től Waldeck-Pyrmont, 1712-től hercegség. |
Wartenberg | grófság | 1232-ben alapították, a Riedesel család örökölte 1428-ban. |
Weissenburg | szabad birodalmi város | 1306-tól, a Décapole része 1354-től, 1648-ban Franciaország bekebelezte. |
Weissenburg | Polgármesterség | 660 körül alapította a Speyeri püspök, birodalmi jogait II. Ottó ajándékozta 967-ben, majd 1546-tól ismét Speyer alá tartozott. |
Wetzlar | szabad birodalmi város | Birodalmi előjogait I. Frigyes ajándékozta 1180-ban. |
Worms | püspökség | 614-ben alapították. |
Worms | szabad birodalmi város | I. Frigyes garantálta jogait 1184-ben. |
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
1157
1225
1233
1237
1244
13. század
1307
1380
1391
14. század
1415
1440
1448
1451
15. század
1539
1544
1613
1671
1685
1688
1699
1700
1701
1707
1709
1712
1747
1757
1760
1786
1800
1806
1807
1808
1809
1822
1824
1838
1845
1848
1860
1870
1871
1876
1900
1918
1920-as évek
1933
1934
1945
1948
1949
1953
1961
1968
1970-es évek
1972
1974
1975
1980
1981
1984
1989
1990
1991
4. század
5. század
6. század
Adó
Adolf Hitler
Agglomeráció
Albert Speer (építész, 1905–1981)
Alexanderplatz
Algír
Altes Museum
Angolok
Antikommunizmus
Augusztus
Augusztus 13.
Ausztria
Az Európai Unió legnépesebb városai
Bécs
Berlin
Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió
Berlini Állatkert
Berlini blokád
Berlini fal
Berlini Műszaki Egyetem
Berlini Nemzetközi Filmfesztivál
Berlini tévétorony
Berlin (egyértelműsítő lap)
Berlin kerületei
Berlin kopói
Bernard Montgomery
Bonn
Brüsszel
Brandenburgi kapu
Brazíliaváros
Budapest
Buenos Aires
Das Boot (televíziós sorozat)
December
December 2.
Deutsche Bahn
Egyezményes koordinált világidő
Elba (folyó)
Európa
Európai Unió
Fájl:Antoine Pesne - Friedrich der Große als Kronprinz (1739).jpg
Fájl:Berlin Mitte by night.JPG
Fájl:Berlin Montage 4.jpg
Fájl:Berlin Subdivisions.svg
Fájl:Berlin Unter den Linden Victoria Hotel um 1900.jpg
Fájl:Coat of arms of Berlin.svg
Fájl:Disambig.svg
Fájl:Dogs of Berlin Logo.png
Fájl:Film reel.svg
Fájl:Flag of Berlin.svg
Fájl:Germany location map.svg
Fájl:Gtk-dialog-info.svg
Fájl:Karte der Berliner Wasserstraßen.png
Fájl:Korrektúra.svg
Fájl:PanoramaBerlin2021.jpg
Fájl:Portal DE 2.svg
Fájl:Potsdamer Platz 1945.jpg
Fájl:Searchtool right.svg
Fájl:West and East Germans at the Brandenburg Gate in 1989.jpg
Fájl:ZLB-Berliner Ansichten-Januar.jpg
Földrajzi koordináta-rendszer
Főváros
Február
Felső-rajnai körzet
Felvilágosult abszolutizmus
File:Inkscape replaced.svg
File:W3C grn.svg
Forgalmi rendszám
Frankfurt am Main
Franziska Giffey
Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem
Georgij Konsztantyinovics Zsukov
Germánok
Glienickei híd
GNOME
Hétéves háború
Hadik András (hadvezér)
Haftbefehl
Hanza-szövetség
Harmadik Birodalom
Harmincéves háború
Havel (folyó)
Help:Inkscape
Help:SVG
Hidegháború
hu:Free Software Foundation
hu:GNU Lesser General Public License
hu:Szabad szoftver
Hugenották
Humboldt Egyetem
I. e. 3. évezred
I. e. 6. század
I. Frigyes porosz király
I. Frigyes Vilmos porosz király
I. Napóleon francia császár
Időzóna
II. Frigyes brandenburgi választófejedelem
II. Frigyes porosz király
II. János magyar király
III. Frigyes Vilmos porosz király
Irányítószám
Isztambul
IV. Frigyes Vilmos porosz király
Ivan Sztyepanovics Konyev
Július
Június 17.
Jakarta
Január
Körzethívószám
Közép-európai idő
Karl-Marx-Allee
Karl Friedrich Schinkel
Katrin Sass
Kelet-Berlin
Kereszténydemokrata Unió
Kijev
Kommunizmus
Koppenhága
London
Los Angeles
Május
Május 11.
Május 2.
Március
Március 18.
Második világháború
Múzeum-sziget
München
Madrid
Mexikóváros
Moszkva
Munkás-paraszt Vörös Hadsereg
Németország
Németország nagyvárosai
Német Birodalom
Német Demokratikus Köztársaság
Német nyelv
Népsűrűség
Napóleoni háborúk
Netflix
Neues Museum
November
November 10.
Nuvola
Nyugat-Berlin
Nyugat-Németország
Október
Omar Bradley
Párizs
Peking
Porosz Királyság
Portál:Filmművészet
Portál:Németország
Potsdamer Platz
Prága
Protestantizmus
Q47087923
Q64
Reichstag (épület)
Sablon:Német település infobox
Sablon:Televíziós műsor infobox
Santo Domingo (Dominikai Köztársaság)
Sevilla
Sony Corporation
Spandau
Spree
Svédek
Szász-Anhalt
Szófia
Szövetséges hatalmak a második világháborúban
Szeptember
Szláv népek
Taskent
Teherán
Tengerszint feletti magasság
Testvérváros
Teufelsberg
Tiergarten
Tokió
UNESCO
Unter den Linden
Uwe Preuss
Valdensek
Varsó
Vektorgrafika
Vendek
Weimari köztársaság
Welthauptstadt Germania
Wikimédia Commons
Wilhelmstraße (Berlin)
Windhoek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.