A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A CQD morzekód a rádiózásban és rádiótávírászatban használatos egyik első vészjelzés volt (morzézva: -.-. | --.- | -..). 1904 februárjától alkalmazták, 1912-től lassan felváltotta a sokkal könnyebben kódolható és felismerhető SOS vészjelzés (... --- ...).
- Hangfájl:
Jelentése
Akár csak az SOS kódot, a CQD-t is gyakran „hosszabbítják” meg, azaz adnak neki új, logikus jelentést. Ilyen hosszabbítás a „Come Quick, Danger” (Gyere gyorsan, veszély(ben vagyok!)), a „Come Quickly: Distress”, vagy a „Come Quick, Drowning!”. Bár jelentésüket tekintve mindegyik közel áll ahhoz, amit a CQD közvetít, fontos tudni, hogy a kód nem ezeknek a szavaknak a rövidítése. Valós jelentésére nézve a CQD csupán egy minden állomás figyelmét felhívó, különleges helyzetet jelző kód.
Története
A CQD kódot a Guglielmo Marconi (a rádió egyik feltalálója) által alapított Marconi Nemzetközi Tengerészeti Kommunikációs Társaság nyilvánította vészjelzésnek 1904. január hetedikén, februártól pedig már világszerte ismert volt a Marconi társaság más vállalatoknál dolgozó rádiósai (operátorai) körében.
A szárazföldi rádió- és rádiótávíró állomások eredetileg a „CQ” kódot alkalmazták, ha olyan adást sugároztak, ami minden azt vevő állomásnak szólt a hálózaton. Ez a francia „sécurité”, azaz „biztonság” rövidítéséből („sécu”, azaz „szí-ku”) származott, a szárazföldi állomásoktól pedig a tengerészeti operátorok is átvették, mint általános hívásokat jelző kódot. Viszont vészhelyzetet jelző hívókód még nem létezett a tengerészeti rádiózásban, ezért a Marconi társaság egy D betű hozzáadásával (amely az angol „distress”, vagyis szorongás, veszély szóból jött) megalkotta a CQD kódot, ezzel együtt pedig utasította operátorait, hogy azt használják vészhelyzet esetén.
Közel öt évvel a kód hivatalos elfogadása után, 1909. január huszonharmadikán reggel, a Liverpoolból New Yorkba tartó RMS Republic gőzös összeütközött az olasz SS Floridával a Nantucket-szigetek melletti ködben. Az RMS Republic operátora, Jack Binns adta le itt az első éles CQD kódot. Kicsit több mint három évvel később, 1912. április tizenötödike hajnalán a RMS Titanic operátora, Jack Phillips már felváltva alkalmazta a CQD-t és az SOS-t. Így az SOS-t elsőként, a CQD-t pedig utolsóként alkalmazta valós vészhelyzetben (a brit hajók még használták a CQD-t, ezért próbálkozott Phillips is elsőként azzal).
Alkalmazása során összesen nyolc vészjelzést adtak le CQD kód formájában.
Stina Nordenstam svéd énekesnő 1996-os "Dynamite" albumján a 8. zeneszám címe "CQD", melyben újra és újra morzekód-szerű ismétlődő motívumban jelenik meg a vészjelzés, dalszövege pedig metaforikusan egy keserves helyzetbe került, de elszánt pilótáról szól.[1]
Források
- Stephan Dubreuil, Come quick, danger: a history of marine radio in Canada, Ottawa: Fisheries and Oceans Canada, Coast Guard, 1998. OCLC 39748172
- Pete Caesar, SOS ... CQD: four ships in trouble, Muskegon, Mich.: Marine Press, 1977. OCLC 3182026
Jegyzetek
- ↑ Stina Nordenstam - Dynamite (angol nyelven). Discogs. (Hozzáférés: 2020. november 7.)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Észtország hívójelkörzetei
Írország hívójelkörzetei
Űrtávközlés
Adatintegritás
ADSL
Alaki tényező
Alapsáv
Albánia hívójelkörzetei
Analógia
Andorra hívójelkörzetei
Andorra távközlése
Antennanyereség
Ausztria hívójelkörzetei
Az Egyesült Királyság hívójelkörzetei
Az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez köthető hívójelkörzetek
A Vatikán hívójelkörzetei
BARSZ (távközlési rendszer)
Belgium hívójelkörzetei
Bosznia-Hercegovina hívójelkörzetei
Bulgária hívójelkörzetei
CB-rádió
Ciprus hívójelkörzetei
CQD
Csatornakapacitás
Csatorna (híradástechnika)
Csehország hívójelkörzetei
Csomag (informatika)
Cyrus Field
Dánia hívójelkörzetei
Djuice
DOCSIS
DVB-H
Egyirányú kommunikáció
Egy oldalsávos moduláció
Előremutató hibajavítás
Első transzkontinentális távíró
Füstjel
Fehéroroszország hívójelkörzetei
Felületi hullámok (rádió)
Felületi rádióhullámok
Femtocella
Franciaország hívójelkörzetei
Free-to-air
Görögország hívójelkörzetei
Grönland hívójelkörzetei
Ground-plane antenna
Híradástechnika
Hívójel
Hívójelprefix
Hatásos felület
Hollandia hívójelkörzetei
Horvátország hívójelkörzetei
Intis Telecom
IPTV
IPv6
Izland hívójelkörzetei
JAZZ - távközlési üzleti támogató rendszer (BSS)
JAZZ - távközlési CRM, Biling és ERP rendszer
Kétirányú kommunikáció
Közvetlen beválasztás
Kohérer
Kommunikációs csatorna
Kvantumhálózat
Lengyelország hívójelkörzetei
Lettország hívójelkörzetei
Liberty Global
Liechtenstein hívójelkörzetei
Litvánia hívójelkörzetei
Luxemburg hívójelkörzetei
Málta hívójelkörzetei
Magyarország hívójelkörzetei
Magyar Posta Zrt.
Makrocella
Mediáció (távközlés)
Mikrocella
Moldova hívójelkörzetei
Monaco hívójelkörzetei
Montenegró hívójelkörzetei
Németország hívójelkörzetei
Napelemes telefontöltő
Network operations center
Nokia Networks
Olaszország hívójelkörzetei
Oroszország hívójelkörzetei
Over-the-top tartalom
Overland Telegraph
Pikocella
Portugália hívójelkörzetei
Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezlete
Primer sugárzó
Push to talk
Q-kód
Rádiós összeköttetés
Rövidítési tényező
Románia hívójelkörzetei
Sávszélesség
San Marino hívójelkörzetei
SOS (jelzés)
Spanyolország hívójelkörzetei
Svájc hívójelkörzetei
Svédország hívójelkörzetei
Szemábra
Szerbia hívójelkörzetei
SZESAT
Szlovákia hívójelkörzetei
Szlovénia hívójelkörzetei
Távíró
Távközlés
Távközlési Kutató Intézet
T-Home
T-Mobile (cégcsoport)
T-Mobile (Magyar Telekom Csoport)
Telefonközpont
Telefontornet
Telex
Triple-Play
UVB-76
Vadon élő állatok GPS-es nyomon követése
Vodafone Magyarország
Ward Leonard-rendszer
Westel 900
Winkler János
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.