Jászai Mari Színház, Népház
Általános adatok
Korábbi nevei	Népház, 1989-től Népház-Játékszín, 1994-től Jászai Mari Színház
Névadó	Jászai Mari
Alapítva	1917 és 1991
Státus	színházi és egyéb művészeti (Művészetek Háza[m 1]) tevékenység.
Profil	klasszikus és mai, külföldi és magyar drámák; klasszikus és kortárs irodalomból gyermek és ifjúsági darabok, saját és közös produkciók, továbbá vendég előadások bemutatása helyben, és országosan.
Alapító	Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat
Fenntartó	Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata
Társulatok	- befogadó színház és további csoportok (zenei, képzőművészeti, tánc, stb.) - önálló, állandó társulat 2014 óta
Tagozatok	Színház, mozi, koncertterem, 1952-1963 között megyei, 2009-től központi Városi Könyvtár is.
Személyzet
Igazgatók	Juhász Károly - produkciós vezető Dr. Gyenge Balázs - marketing vezető Szvatek Péter - műszaki vezető művészeti programvezető - Jenei Gabriella
Művészeti főtitkár	Mihály Csaba
Rendezők	Bálint András, Forgács Péter, Göttinger Pál, Guelmino Sándor, Hargitai Iván, Korcsmáros György, Paczolay Béla,Pesty-Nagy Kati, Pille Tamás, Szűcs Gábor, Tóth Miklós,Vidovszky György
Színészek	12
Elérhetőség
Cím	2800 Tatabánya, Népház u. 5.
Telefonszám	34/323-090
Honlap	www.jaszaiszinhaz.hu
E-mail	titkarsagjaszaiszinhaz.hu
Jászai Mari Színház, Népház Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
é. sz. 47° 33′ 20″, k. h. 18° 25′ 31″47.55553, 18.4253147.555530°N 18.425310°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 20″, k. h. 18° 25′ 31″47.55553, 18.4253147.555530°N 18.425310°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászai Mari Színház, Népház témájú médiaállományokat.

A Jászai Mari Színház, közismert nevén Népház Tatabánya legjelentősebb kulturális intézménye, a város kulturális és művészeti életének meghatározó helyszíne, szellemi központja. Az épületet körülölelő park – tavával együtt – természetvédelmi terület.

Története

A Népház a legrégibb művelődési intézmény Tatabányán. A Magyar Állami Kőszénbányák (MÁK) Rt. 1913-ban kezdte el az építését, majd 1917-től adta át a művelődés intézmény céljaira. Azóta is a város legjelentősebb kulturális intézménye. 1952–1963 között itt működött Komárom megye könyvtára is, mely 1955. április 11-én felvette József Attila nevét.^[1][2]

Kezdetek

A tatabányai bányatársaság korán felismerte, a bányamunkások szokásainak és gondolkodásmódjának megváltoztatása, nevelése céljából a munkavállalók művelődését szolgáló intézmények létesítésére van szükség. A 20. század fordulóján, mikor akkora profitra tett szert, a bányászok, illetve a bányatelepen élők, dolgozók ismeretszerzési és szórakozási igényeinek kielégítésére 1913-ban elkezdte egy úgynevezett népház építését, mely 1917-ben nyitotta meg kapuit. Az épület 750 férőhelyes nagyterme kiválóan alkalmas volt ingyenes színi- és mozielőadások (egyes források szerint 1928-ig 104 némafilm-előadás került vetítésre), valamint hangversenyek tartására, e mellett öntevékeny művészeti csoportok, színkörök, dalárdák, olvasókörök működését tette lehetővé. Az iskolai és óvodai pedagógusok a népművelési előadások állandó szereplői voltak, sőt, munkaköri kötelességük volt, hogy évente több alkalommal, az általuk kiválasztott témában előadásokat tartsanak. Az 1941-es Komárom vármegye évkönyve szerint a MÁK Rt. tatabányai bányatelepén „a társadalmi, egyesületi és kulturális élet igen fejlett, a munkásság ennek következtében felvilágosult, szorgalmas, jóakaratú, hazafias gondolkozású és csekély kivétellel vallásos érzelmű”.^[3][4] Az intézmény 1948-igállt a MÁK Rt. irányítása alatt.

Az államosítás után, 1964-ben alakult meg a vendégtársulatok mellett a helyi amatőr színjátszó csoport, a Bányász Színpad, melyet 1973-ig a hivatásos sportolóként a városba került Éless Béla vezetett, mely a Tatabányai Szénbányák Vállalati Szakszervezeti Bizottság fenntartásában, a Bányász Művészegyüttes 6 művészeti ágának egyik szakágaként működött. Tatabánya ettől kezdve hamar az országos amatőr színjátszás élvonalába került, és házigazdája volt a Munkásszínjátszók Országos Találkozóinak is. 1962–1964 között felújították, 1976–1979 között pedig át is építették az épületet, mely e második rekonstrukció során új szárnyat kapott, ahol egy kamaraszínpad és egy zeneterem került kialakításra. Ennek köszönhetően, és hogy a megyeszékhelynek egy állandó színháza legyen saját társulattal, az amatőr együttest hivatásos vagy félhivatásos rangra emelhették.

A már eddig is László Tibor vezetésével működő amatőr társulatból 1979–1980-ban alakult meg az Orpheusz Színház, Tatabánya (röviden: OTT), ami a már felújított épületben kezdhetett játszani. 1980. szeptember 6-án – a 30. Bányásznap keretében – a Népház előtt felavatták Varga Imre Orpheusz című szoborkompozícióját is.^[5]

Ez után az 1985 óta^[6] Éless Béla vezetésével működő Komárom Megyei Játékszín, 1989. október 1-től Népház-Játékszín néven Tatabánya első államilag támogatott hivatásos színháza lett. Olyan klasszikusokat vittek színre, mint Ken Kesey Kakukkfészek című drámája, vagy Arthur Miller Pillantás a hídról műve, amiért minisztériumi nívó díjban részesültek. A színház jól működött, évi 150 előadásuk volt. A színház azonban 1991 júliusában^[7] a Tatabányai Bányák Vállalat kezeléséből^[8] városi fenntartásúvá vált, 1995-re pedig teljesen önkormányzati tulajdonba került,^[9] ezért – illetve egyeztetési problémák miatt^[6] – ezután Éless távozott az igazgatói posztról.

2004-től a Bányász Színpad jogutódjaként megalakult amatőr együttes a csoport 40 éves évfordulóján, az Orfeusz Társulat újra kezdte működését az épületben Éless Béla rendezésében. Ezt követően Harsányi Sulyom László irányításával egy stúdió munka, tréning után 2005-ben saját, irodalmi művek adaptációiból készített új produkcióval álltak színpadra, mikor is újra László Tibor vette át a társulat irányítását Pápai Ferenc, a filmklub szakmai vezetőjének közreműködésével. 2008-ban már Norvégiába is meghívást kaptak.

Jászai Mari Színház

1994-ben vette fel a színház Jászai Mari nevét, majd 2000. február 24-én, a színésznő születésének 150. évfordulóján kapott helyet Szabó György, a névadót ábrázoló bronzszobra az előcsarnokban.

1996–2000 között Zubornyák Zoltán az intézmény igazgatója, művészeti vezetője, akit 2001-től Harsányi Sulyom László követett. 2002-ben az önkormányzat egy országos, nyilvános, titkos tervezési ötletpályázatot írt ki, melyre – a 2003. április 30-i határidőre – 13 pályamű érkezett be. Ezt követően 2004-ben nyújtott be a színház vezetése pályázatot, hogy címzett támogatással megkezdődhessen a már szükségessé vált felújítás, de csak 2005-ben nyertek el egy Két milliárd forintos állami támogatást, ami azonban csupán a tervezett költségvetés 50%-át fedezte volna. Az önkormányzat végül úgy döntött, hogy vállalja a beruházás másik felének finanszírozását, így 2007 tavaszán megkezdték az épület felújítását.^[10]

Rekonstrukció

2007. június

2007-ben a város a Magyar Építő Zrt.-vel aláírta azt a rekonstrukciós beruházást, amelyből körülbelül 3,8 milliárd Ft^[11] összköltségből teljesen megújult és ezzel új funkciót kapott a Népház. A felújítás fő eleme volt az eredeti kinézet megőrzése – így helyi védelem alatt álló, eredeti épületrészek és a Népház homlokzata is megmaradtak – és a többfunkciós kialakítás. Az új színház lett a megyei színházak közül a legfejlettebb színpadtechnikával rendelkező. A nagyszínpad alá forgószínpad került beépítésre, a kiszolgáló terek és a színházterem teljesen átalakult. A nézőtér padlószintje mozgatható lett, a termek új hang-, fény- és fűtéstechnikát kaptak. Az épület alapterülete 5000-ről 7000 m²-re bővült, és mellett parkolókat alakítottak ki. A felújítás alatt a társulat a Közművelődés Házában adta elő darabjait. Az új épület nagyközönség előtti megnyitása 2009 őszén történt meg, mely után 2011-ben Tatabánya a „Jászai Mari Színház, Népház és Városi Könyvtár” pályaműért elnyerte^[11] a Nemzetközi Ingatlanszakmai Szövetség (FIABCI) Magyar Tagozatának Magyar Ingatlanszövetség különdíját. A felújítás felelős tervezői Lakatos László és Tóth Károly építész voltak.^[12]

Az épületben először, amikor Tatabánya megyeszékhelyi rangot kapott, 1952-ben létesült megyei könyvtár, amit – a Népház első felújítása miatt – előbb két évre a Pruzsina útra, a volt bíróság, majd 1964. szeptember 5-étől az újonnan avatott újvárosi (ahol azóta is folyamatosan működik fiókkönyvtár) épületbe költöztették. A Népház harmadik felújítását követően, 2009. szeptember 4-én (az ebben az évben Tatabányán rendezett Országos Központi Bányásznap alkalmából) nyílt meg és működik újra itt a tatabányai Városi Könyvtár központi könyvtára (a minden városrészben fellelhető fiókkönyvtárak között).

2011. január 1-jétől vezeti Crespo Rodrigo a tatabányai teátrumot, aki pályázatát Balatoni Mónika dramaturggal együttműködve nyújtotta be, Vasvári Csaba, a székesfehérvári teátrum igazgatójával, és Szűcs Gábor, szintén székesfehérvári, művészeti igazgatóval közös munkára alapozva.^[13]

A 2014/2015-ös évadban a színház jubileumi, 25. évadot hirdetett. Ebből az ünnepi alkalomból szeptember 27-én az első nagyszínpadi előadásként Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter A padlás című musicalje nyitja. A fiatal közönségnek Jaskó Bálint, Kolozsi Angéla és Pálfi Kata Kutyafül, macskakő, egérút; Kormos István alapján A Pincérfrakk utcai cicák; a Győri Balettől A vaskakas; Parti Nagy Lajos: Maya hajója; Kolozsi Angéla és Pallai Mara Auguszta kisasszony különös tavasza; Fodor Zoltán Elvarázsolt kastély; a Brass Cirkusz Mese a tubatigrisről és a trombitaparipákról és Gimesi Dóra A csomótündér előadásokat tűzi műsorra, míg a felnőtteket Per Olov Enquist A tribádok éjszakája; William Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok; Georges Feydeau A hülyéje; Anton Pavlovics Csehov Sirály és Hadar Galron Mikve című műve várja.^[14][15][16]

A Jászai Mari Színház, Népház 2014/2015-ös jubileumi évadát már az első állandó társulatának tagjaival kezdi meg: Bakonyi Csilla, Danis Lídia, Dévai Balázs, Egri Márta, Honti György, Kardos Róbert, Major Melinda, Maróti Attila, Megyeri Zoltán, Schruff Milán, Szabó Emília és Végh Péter.

Az épület

Az óvárosi Népház Tatabánya „egyedi védett építészeti értéke” 1995 óta,^[17][18] 2011-ben pedig ingatlanfejlesztési nívódíjat kapott a Jászai Mari Színház épületéért.

Figyelemre méltó, hogy az épület 1913–1917 között, így szinte az első világháború idején épült föl és az építtető MÁK Rt-nek meg kellett küzdenie^[19] az építőanyag és munkaerő hiányával. További érdekesség, hogy az építkezés megkezdésével egy időben bontatta le Eszterházy Miklós özvegye a tatai Kastélyszínházat (Schlosstheather). Az eredeti tervező kiléte – mivel a dokumentumok a második világháború alatt megsemmisültek – bizonytalan. Valószínűleg – korabeli rajzok alapján – barokkosan eklektikus stílusban épült (mellyel szemben 1924-ben készült el a Tulipános háznak vagy Cifra Palotának nevezett^[20] bányásztiszti kaszinó). Volt benne könyvtár, zene- és táncterem, valamint mozi.

Az épület egy dombon helyezkedik el. Őspark, az úgynevezett óvárosi Népház liget övezi, mely természetvédelmi terület. Az 1980-as években bányász fafaragó táborokat tartottak itt, melyek során faragott kapu, harangtorony, kopjafa került elhelyezésre, és egy tó is található benne.^[21]

A folyamatosan bővülő tevékenységi körök, igények miatt az épületet többször újjáépítették és bővítették az idők folyamán. A legnagyobb átalakításokat 1975 és 1979 között Keserű Kálmánnak, a Magyar Szénbányászati Tröszt építészének vezetésével, majd 2007–2009 között végezték el.

A színházterem nézőterének befogadóképessége 417 (zenekari árok használata esetén 356) fő, több pozícióra állítható. Egy szintbe hozható a színpaddal, amikor is 60 méter hosszú terem alakítható ki. Külön bejáratú stúdiószínpada is van.

Az épületben különálló képzőművészeti, rendezvény, tánc- és próbaterem, az alagsorban kiállítótér, a földszinten színészbüfé, a 4. emeleten színésztársalgó, étterem, terasz található. Ruhatár az alagsorban, a földszinten, és az emeleten is van.

A Népház saját parkolója 100 személyautó befogadóképességű. Az intézményhez továbbá asztalos- és lakatosműhely, varroda, fodrászat is tartozik.

Igazgatók

Társulat (2022/2023)

A Jászai-gyűrű

Az elismerést 2010-ig „Jászai-gyűrű” néven a közönség szavazata alapján ítélték oda, a 2013/2014-es évadtól kezdve a Jászai Mari Színház, Népházban – megújult formában – a társulat szavazata alapján a legjobb női és a legjobb férfi alakítás kategóriákban adják át. A díj egy arany pecsétgyűrű Jászai Mari arcképével és egy díszoklevél.

Jászai-gyűrű díjasok

Közönségdíjasok:

• 2001/2002: Tóth Ildikó
• 2002/2003: Horváth Lajos Ottó
• 2003/2004: Margitai Ági
• 2004/2005: Moldvai Kiss Andrea
• 2005/2006: Honti György
• 2006/2007: Mucsi Zoltán
• 2009/2010: Egyed Attila

Társulati díjasok:

• 2013/2014 a legjobb női és a legjobb férfi alakításért: Kerekes Éva; Végh Péter

Közönségdíjak

A Jászai Mari Színház, Népházban a nézők szavazatai alapján odaítélt közönségdíjat az évad legjobb színésznője, az évad legjobb színésze és az évad legjobb előadása kapja meg.

• 2012/2013: Pápai Erika, Crespo Rodrigo, Robert Harling Acélmagnóliák című színműve (Bálint András rendezésében, Pápai Erika, Egri Kati, Vándor Éva, Szabó Emília, Major Melinda és Molnár Mariann)^[22]
• 2013/2014: Bakonyi Csilla, Végh Péter és Yasmina Reza Az öldöklés istene című komédiájának alkotói (Guelmino Sándor rendezésében Pálfi Kata, Honti György, Major Melinda és Crespo Rodrigo^[23])

A Jászai Mari Színház, Népház „örökös tagja”

2009-től az igazgató döntése alapján a Jászai Mari Színház, Népház „örökös tagja” lehet, aki az intézményben legalább 10 éves folyamatos munkavállalói jogviszonnyal rendelkező, és kiemelkedően teljesítő személy, aki segíti az Intézmény kultúrateremtő és közösségi tevékenységét. A díj: díszoklevél és pénzjutalom.

• 2008/2009: Geiszt Mátyásné nyugdíjba vonuló gazdasági igazgató^[24]
• Kovács Zsuzsa, közművelődési vezető^[25]
• 2012/2013: két nyugdíjazás előtt álló munkatárs: Pittner Gézáné Ilike, közönségszervező és Cseke Árpád, színpadmester^[22]

Megjegyzések

1. ↑ „Művészetek Háza” feladatkör - Népház funkció:hagyományos művészeti-színházi nevelés, továbbá amatőr és félhivatásos csoportok munkájának segítése. Különböző művészeti ágak népszerűsítése rendezvények, fesztiválok, kiállítások, filmes és zenei programok lebonyolítása helyben és országosan; helyi ünnepi hagyományok gondozása; a szabadidő kulturális célú a művelődést segítő eltöltésének biztosítása.

Jegyzetek

Források

• A Jászai Mari Színház hivatalos honlapja

Alapdokumentumok (hozzáférés: 2014. július 23.)

Színháztörténet (hozzáférés: 2014. július 23.)

Orfeusz Társulat (hozzáférés: 2014. július 23.)

Műszaki adatok (hozzáférés: 2014. július 24.)

Évadzáró és díjátadó^{[halott link]} – 2014. június 18.

• A József Attila Megyei Könyvtár honlapja: Történet (hozzáférés: 2014. július 24.)
• Tóth Ferenc: A Tatabányai Jászai Mari Színház, Népház rekonstrukciójának tervezésére kiírt tervpályázat-ötletpályázat eredménye (és dokumentumok: 1. számú; 2. számú 3. számú; 6. számú; 13. számú pályaművek), epiteszforum.hu – 2003. július 1.
• Állandó társulattal kezdi a következő évadot a tatabányai színház, MTI/hirado.hu – 2014. május 8.

További információk

• Gergely György: Komárom (Magyarországi megyéi); Kossuth Kiadó, 1985
• Tapolcainé dr. Sáray Szabó Éva: Tatabánya közigazgatási repertóriuma V. kötet – 2001 online (MEK)
• interton.hu Esettanulmányok » Jászai Mari Színház, Tatabánya (hozzáférés: 2014. július 23.)
• magyarepito.hu Referenciák: Jászai Mari Színház, Népház, Városi Könyvtár
• Hangfoglalás · Hang- és Hangszertechnikai Online Magazin A Jászai Mari Színház audiovizuális rendszerei, Interton Kft. – 2014. július 9.
• Bányász művészeti csoportok, közösségek honlapja Orfeusz Társulat, Tatabánya (OTT)
• Takács Anna: A József Attila Megyei Könyvtár ötven éve 1952-2002, József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya – 2002 ISBN 963 7631 71 2
• fotomuzeum.hu Tatabánya, Népház Juliane Knöpfmacher (Budapest 1899 – New York 1974) fényképe 1930-ból
• EXERT képek a Népházról 1917-2009; helytörténet
• Csics Gyula, Fűrészné Molnár Anikó, Szabó László: 100 kép a 100 éves tatabányai szénbányászatról, Bányák Vállalat (Tatabánya) – 1994
• József Attila Megyei és Városi Könyvtár online katalógusa, 'Népház' kulcsszóra