Ez a szócikk az időszakról szól. Hasonló címmel lásd még: 20. század (egyértelműsítő lap).

Évtizedek: 1900-as évek · 1910-es évek · 1920-as évek · 1930-as évek · 1940-es évek · 1950-es évek · 1960-as évek · 1970-es évek · 1980-as évek · 1990-es évek

Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969)

A 20. század az 1901. január 1-től 2000. december 31-ig terjedő időszak. A 20. századot tekinthetjük az egészségügyi, szociális, tudományos és technikai fejlődés, valamint a nemzetközi egységesülés korszakának, ugyanakkor megjelölhetjük a példátlan méretű háborúk és népirtások koraként is. A 19. században elkezdődött a termelés és a szolgáltatások gépesítése, a globális kommunikációs hálózatok kiépítése, ami egyre gyorsuló iramban folytatódott a 20. században. Ebben az évszázadban tulajdonképpen megváltozott az élet minden területe és az egész emberi társadalom alapvetően átalakult.

A történettudományban használatos a rövid 20. század kifejezés, amely az első világháborútól (1914–1918), illetve az azt lezáró békeszerződésektől (1919–1920) a Szovjetunió vezette szocialista párt felbomlásáig (1989–1991) terjedő korszakot jelöli.

Lásd még: 2. évezred, Újkor

Térképek

• 

  Az Osztrák–Magyar Monarchia domináns nemzetiségei 1910-ben

• 

  Európa 1914-ben

• 

  Európa az 1930-as években

• 

  Animációs térkép a II. világháború Európájáról

Események a II. világháború végéig

Főbb politikai, gazdasági és természeti események a II. világháború végéig:

Események a második világháború után

Európa 1946: Nürnbergi per a német háborús bűnösök felett 1948: A berlini blokád kezdete 1949: A KGST és a NATO megalakulása. Az NSZK és az NDK megszületése. A görög polgárháború vége 1953: Sztálin halála. Felkelés az NDK-ban 1954: Az első atomerőmű: Obnyinszki a SZU-ban 1955: A Varsói Szerződés - a kommunista országok védelmi katonai-politikai szervezetének alapítása 1958: Működni kezd a Közös Piac Nyugat-Európában 1961: Megkezdik a berlini fal építését az egyre nagyobb kivándorlás megakadályozására 1968: Nyugat-európai diákmozgalmak, a „prágai tavasz” 1972:Túszdráma a müncheni olimpián 1973: Olajválság (1973), majd nemsokára olajárrobannás 1979: Margaret Thatcher Európa első női miniszterelnöke 1980: A moszkvai olimpia széles körű bojkottja 1981: Görögország az Európai Közösség tagja lesz. 1986: Csernobili atomkatasztrófa. Portugália és Spanyolország az Európai Gazdasági Közösség tagja lesz. 1989: A berlini fal ledöntése és a kommunizmus összeomlása. Romániai forradalom 1990: Németország újraegyesítése 1991: A Szovjetunió felbomlása 1991–2001: Délszláv háború - Jugoszlávia felbomlása 1992: Maastrichti szerződés - létrehozza az Európai Uniót az Európai Gazdasági Közösség alapjain 1993: Létrejön az egymástól független Csehország és Szlovákia 1994: Átadják a La Manche-alagutat 1995: Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozik az Európai Unióhoz 1999: Lengyelország és Csehország Magyarországgal együtt a NATO teljes jogú tagja lesz

Magyarország 1946: Megszűnik a királyság, az új államforma a köztársaság. 1947-1956: Rákosi-korszak 1949: Az ország államformája népköztársaság lesz. 1953: „Az évszázad mérkőzése” – A magyar labdarúgó Aranycsapat győzelme Londonban 1956: Forradalom (1956) 1956–1989: Kádár-korszak 1954–1957: Megkezdődnek a televízió-adások 1967: Fock Jenő a minisztertanács elnöke (1975-ig) (→ Fock-kormány) 1968: Reform a gazdaságpolitikában 1975: Lázár György a minisztertanács elnöke (1987-ig) (→ Lázár-kormány) 1987: A mérsékelt reformokat meghirdető Grósz Károly lesz a kormányfő 1988: A reformpolitikát fékező Németh Miklós lesz a kormányfő (→ Németh-kormány) 1989: Rendszerváltás, a többpártrendszer bevezetése. Magyarország államformája köztársaság lesz. 1990: Az MDF nyeri meg a választásokat. A kormányfő Antall József lesz (→ Antall-kormány) 1990-1991: A szovjet csapatok kivonása az országból 1993: Meghal Antall József. A kormányfő Boross Péter lesz (→ Boross-kormány) 1994: Az MSZP nyeri meg a választásokat. A kormányfő Horn Gyula lesz (→ Horn-kormány) 1995: Megszorító gazdasági intézkedést hoz a kormány: a Bokros-csomag. 1998: A Fidesz nyeri meg a választásokat. A kormányfő Orbán Viktor lesz (→ Első Orbán-kormány) 1999: Magyarország a NATO teljes jogú tagja lesz Lásd még: 20. századi magyar történelem

Egyéb tények

A 20. század hat legpusztítóbb háborúja, tömeggyilkossága

1. II. világháború, Adolf Hitler uralma és a holokauszt (1937–1945), kb. 75 millió halott.
2. Mao Ce-tung uralma Kínában (1949–1976), több mint 48 millió halott.
3. Kínai polgárháború (1925–1948), több mint 40 millió halott.
4. Sztálin uralma (1924–1953), minimum 20 millió halott
5. Első világháború (1914–1918), több mint 15 millió halott.
6. Oroszországi polgárháború (1917–1921), több mint 8,5 millió halott.

A számadatok némelyike vitatott, a történészi vita és kutatás folyamatos e területen.

A 20. század legnagyobb tettei a béke és az élet védelmében

• Mahátma Gandhi erőszakmentesség mozgalma, India békés felszabadulása a 40-es évekre.
• 1979: Az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi védőoltás-kampányának eredménye: a himlő végleges felszámolása a Földön.
• 1994: Nelson Mandela mozgalmának békés győzelme Dél-Afrikában, több évtizedes erőszakmentes küzdelem után.
• 1978–2005: II. János Pál pápa több mint száz utazása a háborúk és a szegénység ellen, valamint a vallások közötti megbékélésért.
• Magyarországon: Raoul Wallenberg és több más diplomata embermentő küzdelme Budapesten, a második világháború poklában, kb. 200 000 ember megmentése

Tudomány és technika

• Jelentős fejlődés ment végbe a fizika alapjaiban: megszületett a relativitáselmélet és a kvantummechanika. Ezek vezettek többek között az atombomba, az atomenergia, a Félvezetők és a lézer kifejlesztéséhez.
• Jelentős továbblépés történt az anyag legkisebb alkotórészeinek kutatásában: felfedezték az atommag szerkezetét, majd a nukleonok kvarkszerkezetét.
• A levegőnél nehezebb repülő eszközök, a repülőgép és a sugárhajtás kifejlesztésével a világ „kisebb” lett. Az űrrepülés növelte a tudásunkat a Földről és a világ többi részéről, és lehetővé tette az azonnali kommunikációt a földi irányítású műholdak által.
• A csillagászat területén kidolgozták az ősrobbanás elméletét (kozmológia).
• A mikroelektronika (a tranzisztor felfedezésétől az integrált áramkörig) lehetővé tette a tömegkommunikáció, a távközlés, és mindenféle intelligens alkalmazás használatának rohamos fejlődését. Ezeket az eszközöket széles körben alkalmazni kezdték természettudományokban, például a fizikában felhasználták az állandóan növekvő számítási lehetőségeket (szuperszámítógép).
• A molekuláris biológiában felfedezték a DNS kémiai szerkezetét, a kettős hélixet. A polimeráz-láncreakció technikájának kidolgozásával rendkívül könnyű lett a DNS bázisszekvenciájának elemzése. A Humán Genom Projekt során feltárták a teljes emberi genomot egészen a bázispárok szintjéig, és azonosították az összes emberi gént.
• A mezőgazdaságban a nitrogén alapú műtrágya, illetve a gombaölő- és gyomirtó szerek kifejlesztése jelentősen magasabb terméshozamot eredményezett.
• A futószalag-szerű sorozatgyártás, a tömegtermelés segítségével mind nagyobb mennyiségű olcsó gépi eszköz és iparcikk vált előállíthatóvá. Ez tette lehetővé, hogy az automobil a legelterjedtebb közlekedési eszközzé válhasson.
• A tömegkommunikációs eszközök, mint a rádió, és a televízió a hírközlés és a szórakoztatás soha nem látott fejlődését eredményezték.
• A telefon, később a számítógép és az internet a kommunikációs lehetőségek számát megsokszorozták.

Egészségügy

Gyógyszerkísérletre használt majom

Hőerőmű a 20. század végén

Talajerózió

Bonnie Parker

• Az orvostudomány fejlődése számos betegséget jelentősen visszaszorított. Kifejlesztették a fogamzásgátlókat és a szervátültetést. A gyógyszerek óriási ütemben fejlődtek. (Például: antibiotikumok felfedezése.) A DNS-molekula szerkezetének felfedezésével és a molekuláris biológia megjelenésével lehetővé vált a klónozás és a genetikai tervezés.
• Annak ellenére, hogy a modern orvostudomány eredményesebb lett mint valaha, az influenzajárvány (spanyolnátha) 25 millió embert ölt meg 1918–1919 között, és az AIDS, amely számos ember halálát okozta különösen a fejlődő országokban, gyógyíthatatlan maradt (1981–2000 között 22 millió áldozat, amelynek 70%-a fekete-afrikai).
• 1901–1907: Richter Gedeon megalapítja a Sas Patikát, majd felépíti Magyarországon első gyógyszergyárát. A vállalat napjainkban is működik Richter Gedeon Nyrt. néven.

Kapcsolódó szócikkek

• halálozási ráta a 20. században

Ember és környezete

• A kőolaj széles körű felhasználása az iparban – például az erőművekben, kémiai alapanyagként a műanyaggyártásban, vagy az autók és a repülőgépek üzemanyagaként. Az évszázad végén a természetes nyersanyag-források kifogyása. A fúrási technológia fejlesztésével a probléma ideiglenes megoldása. (Kitermelt kőolaj nettó mennyiségének növelése.)
• A levegő, a természetes vizek és a tengerek drámai mértékű ipari szennyezése. Következményei a globális felmelegedés és az ózonlyuk tágulása. Az ENSZ által 1995-ben elkészített Kiotói jegyzőkönyv az üvegházhatást okozó ipari anyagok kibocsátásának fokozatos csökkentéséről. (Az évszázad végéig csak a tagországok egy része ratifikálta.)
• Erdőirtás a fejlődő világban, következménye a biodiverzitás további leépülése.
• A 20. század legsúlyosabb természeti katasztrófái: a kínai Sárga-folyó 1931-es, 1939-es és 1959-es pusztító árvízei összesen kb. 6 millió, az 1970-es bangladesi hurrikán kb. egymillió, a szintén 1970-es perui földrengés kb. 100 000, az 1976-os kínai Hupej-tartományi földrengés mintegy félmillió áldozatot követelt.
• A 20. században a Föld átlaghőmérséklete 13,91 fok volt.^[3]

Ember okozta ökológiai katasztrófák a 20. századbanszerkesztés

• Londoni szmog, 1952
• Aral-tó szennyezése és kiszárítása, Szovjet Közép-Ázsia, 1960-as évektől
• Bhopáli vegyi üzem katasztrófája, India, 1984
• Csernobili atomerőmű-baleset, Ukrajna, 1986
• Exxon Valdez tankhajó katasztrófája, Alaszka, 1989
• Öbölháború: Perzsa-öböl elszennyezése, 1991
• Trópusi rablóvadászat (szafari, orvvadászat)
• Savas esők miatti erdőpusztulás
• Az amazóniai és más trópusi esőerdők nagyarányú irtása

Társadalomszerkesztés

Fejlett világ

• A női egyenjogúság kivívása a század folyamán.
• Fogyasztói társadalom kialakulása. Az olyan találmányok, mint a mosógép vagy a villanyvilágítás, megnövelték az emberek szabadidejének minőségét és mennyiségét.
• Az autó vezető szimbóluma a modern társadalomnak, az autó stílusa a különböző életformák védjegye lett. A gépkocsi-forgalom igényeit a városok tervezésénél is figyelembe vették.
• A sport fontos részévé vált az életnek, már aktivitásnak, nem privilégiumnak számít. Sportot nézni, később televízióban is, népszerű időtöltés lett. A 20. századi olimpiai játékok közül valamennyit sikeresen megtartották, a két világháború időszaka és 1984 kivételével.

Harmadik világ

• Az európai-amerikai civilizáció a Föld minden pontjára elért. Hatása sokszor csak felszíni, csak az elit csoportoknak hozott jobb életszínvonalat. A hagyományos közösségi önellátó életforma felbomlása és a tömeges városokba özönlés (nyomornegyedek) a többség számára inkább az életszínvonal romlását eredményezte Afrika, Ázsia és Latin-Amerika jelentős részén.
• Az évszázad során folyamatos éhínségek és a járványok. A 20. század első felében ezek elsősorban az ázsiai országokat sújtották (Kína, Indokína). A 70-es évektől ezekben az országokban nagyarányú fejlődés vette kezdetét. Az életszínvonal Japánban, majd az évszázad végére más távol-keleti országokban is megközelítette az európai országokét. Fekete-Afrikában ugyanakkor a növekvő aszály és a háborúk nyomán tovább fokozódott a nyomor. A 80-as években például Etiópiában, a 90-es évek végén pedig a közép-afrikai országokban követelte milliók életét az éhínség.

Vallásszerkesztés

Lásd még: A kereszténység kronológiája#20. század

Lásd még: Új vallási mozgalmak

Lásd még: A pápaság története#Modern kor

• 1978. november 18-án a történelem talán legnagyobb tömeges öngyilkossága történt.^[4] Guyanában, a venezuelai határ közelében a Népek Temploma (People’s Temple) szekta vezetője Jim Jones több mint kilencszáz hívőjét kényszeríti kollektív öngyilkosságra.

Kultúraszerkesztés

Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban (1907)

• A modern művészet olyan irányzatokat szült, mint az expresszionizmus, a szürrealizmus, a hiperrealizmus, a képzőművészetben a kubizmus, op art, land art és pop-art, a zenében a dzsessz, a beat és a rock.
• A mozi és a média nagy befolyást gyakorolt a divatra és a szokásokra az élet minden területén. Mivel a legtöbb film és zene az Egyesült Államokból származott, az amerikai kultúra gyorsan terjedt a világban.

A 20. század legnépszerűbb zenei előadóiszerkesztés

Toplista az eladott albumok száma alapján.

1. Michael Jackson (750 millió)
2. Beatles (380 millió)
3. Elvis Presley (350 millió)
4. ABBA (260 millió)
5. Cliff Richard (260 millió)

A huszadik század legnagyobb bevételű filmjeiszerkesztés

1. Titanic (1997)
2. Csillagok háborúja (1977)
3. Csillagok háborúja I: Baljós árnyak (1999)
4. E.T., A földönkívüli (1982)
5. Jurassic Park (1993)

A Beatles együttes, 1965

A legkedvezőbb kritikákat kapott filmekszerkesztés

• Patyomkin páncélos (1925)
• Aranypolgár (1941)
• Psycho (1960)
• Óz, a csodák csodája (1939)
• 2001: Űrodüsszeia (1968)
• A keresztapa (1972)
• Az élet csodaszép (1946)
• Metropolis (1927)

Legrégebb óta futó tévésorozatok az USA-banszerkesztés

• Today Show (1952–)
• Sesame Street (1969–)
• A Simpson család (1989–)
• Coronation Street (1960–)
• Sábado Gigante (1962–)
• Gunsmoke (1955–1975)
• Saturday Night Live (1975–)
• Law & Order (1990–)

Jelentős személyekszerkesztés

Politikai vezetőkszerkesztés

lásd még: az államok vezetőinek listája

Juan Perón és Evita Perón

Mahátma Gandhi az 1940-es években

• Afrika
  • Nelson Mandela, Dél-Afrika
  • Moammer Kadhafi ezredes, Líbia
  • Gamal Abden-Nasszer, Egyiptom
  • Hailé Szelasszié, Etiópia

• Amerika
  • Richard Nixon, USA
  • Ronald Reagan, USA
  • Bill Clinton, USA
  • John F. Kennedy, USA
  • Juan Perón, Argentína
  • Salvador Allende, Chile
  • Theodore Roosevelt, USA
  • Franklin D. Roosevelt, USA
  • Dwight David Eisenhower, USA
  • Ernesto 'Che' Guevara, Kuba
  • Fidel Castro, Kuba
  • Augusto Pinochet, Chile
• Ázsia
  • Jasszer Arafat, Palesztina
  • Csang Kaj-sek, Kína
  • Indira Gandhi, India
  • Mahátma Gandhi, India
  • Golda Meir, Izrael
  • Ho Si Minh, Vietnám
  • Anvar Szadat, Egyiptom
  • Szun Jat-szen, Kína
  • Teng Hsziao-ping, Kína
  • Li Kuang-jao, Szingapúr
  • Szaddám Huszein, Irak

Winston Churchill (1943)

Tudósokszerkesztés

Albert Einstein, akit a TIME magazin az évszázad emberének választott

Szent-Györgyi Albert az 1937-es Nobel-díj ünnepségen

Közgazdaság és üzletszerkesztés

Neil Armstrong

MacArthur tábornok aláírja Japán kapitulációját (1945. szeptember 5.)

• Henry Ford
• Bill Gates
• John Maynard Keynes
• Oskar Schindler
• Steve Jobs

Felfedezőkszerkesztés

• Roald Amundsen
• Jacques Cousteau
• Thor Heyerdahl
• Edmund Hillary

A repülés úttörőiszerkesztés

• Neil Armstrong
• Jurij Gagarin
• Wright fivérek
• Robert Goddard
• Valentyina Tyereskova

Katonai vezetőkszerkesztés

• Charles de Gaulle
• Dwight D. Eisenhower
• Douglas Haig
• Douglas MacArthur
• Bernard Montgomery
• Chester Nimitz
• George Patton
• Erwin Rommel

Vallási vezetőkszerkesztés

II. János Pál (1997)

Bartók Béla

Salvador Dalí

A. C. Bhaktivedánta Szvámi Prabhupáda

• XXIII. János pápa
• II. János Pál pápa
• A. C. Bhaktivedánta Szvámi Prabhupáda
• Osho
• Martin Luther King

Művészekszerkesztés

Híres előadóművészekszerkesztés

Marilyn Monroe

Chaplin

Írók és költőkszerkesztés

Virginia Woolf

Sportolókszerkesztés

Puskás Ferenc

• Muhammad Ali
• Martina Navratilova
• Pelé
• Puskás Ferenc
• Papp László
• Magic Johnson
• Michael Jordan
• Wayne Gretzky
• Mike Tyson
• Juan Manuel Fangio
• Diego Armando Maradona
• Ayrton Senna da Silva
• Alain Prost

Hírhedt emberekszerkesztés

• Adolf Hitler
• Mao Ce-tung
• Joszif Sztálin
• Oszáma bin Láden
• Joseph Goebbels
• Pol Pot
• Charles Manson
• Nicolae Ceaușescu
• Benito Mussolini
• Rákosi Mátyás
• Ted Bundy (Theodore Robert 'Ted' Bundy) sorozatgyilkos

Évek és évtizedekszerkesztés

Megjegyzés: A huszadik század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva.

Kapcsolódó szócikkekszerkesztés

• 20. századi magyar irodalom
• A huszadik század a korabeli sajtó tükrében

Jegyzetekszerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz 20. század témájú médiaállományokat.