Figyelmeztetés: Az oldal megtekintése csak a 18 éven felüli látogatók számára szól!
Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez. Igen, Elfogadom

Electronica.hu | Az elektrotechnika alapfogalmai : Elektrotechnika | Elektronika



...


...
...


A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

Rádióamatőr
Az amatőr rádiózás nemzetközileg elfogadott szimbóluma. A rombuszban található áramköri vázlat az általános rádió alapelemeit tartalmazza: antenna, tekercs és földelés

Rádióamatőr IARU általi definíciója

"A rádióamatőr a rádióamatőr szolgálatok munkájában csak személyes érdeklődésből, anyagi érdek nélkül vesz részt, tevékenysége az önképzésre, műszaki fejlődésére és a szakmai információcserére irányul. Továbbá megfelel a rádióamatőr tevékenység folytatásához szükséges követelményeknek."

A rádióamatőr tevékenysége

A rádióamatőr tevékenység igen sokrétű. Vannak, akik a rádióforgalmazás részét szeretik, vannak akik a sport részét és vannak akik a technikai háttere iránt érdeklődnek.

Szakmai tevékenységek

Igen érdekes része a rádióamatőr tevékenységnek a kutatási, konstruktőri rész, ahol a cél minél érdekesebb rádiós megoldás kifejlesztése, megvalósítása. Jelenleg rádiós fejlesztések az alábbiak szerint kategorizálhatók:

  • Hullámterjedési megfigyelések és optimális kihasználása – megfigyelői tevékenység
  • Antenna konstrukciók – hullámtani és elektromechanikai munka
  • Rádió és kiegészítő áramkörök tervezése, építése – elektronika
  • Digitális jelfeldolgozás, moduláció fejlesztés – elektronika és szoftverfejlesztés
  • Rádió távkezelés és hangtovábbítás AX.25 illetve TCP/IP felett – informatika
  • Átviteli közegtől független információátvitel, rendszerek összekapcsolása AX.25 illetve TCP/IP felett – informatika

Sport tevékenységek

  • Rádiós tájfutás (rókavadászat)
  • Gyalográdió, az „Éteri csúcsok”
  • Gyorstávírászat (HST)

A rókavadászat lényege, hogy egy meghatározott terepen apró rádiós jeladókat helyeznek el, amelyeket a versenyzőknek egy hasonlóan kis méretű, hordozható vevőkészülékkel és egy irányított antennával adott idő alatt meg kell találniuk, a jeladónál található kódszámot le kell írniuk, vagy egyéb módon igazolni kell, hogy megtalálta a versenyző jeladót. Hazánkban két nagy jelentőségű rókavadászattal foglalkozó honlap is található (külső hivatkozások): www.ardf.hu és az ardf.puskas.hu címeken.

A gyalográdió irányzat a természetjárást és a magas hegytetőkről való jó rádiófrekvenciás terjedés örömét ötvözi. A rádióamatőr felgyalogol egy magas hegytetőre, ahova a szép kilátás miatt eleve érdemes felgyalogolni, majd előveszi URH rádió adó-vevőjét, és a hegytetőről a földfelszíninél kedvezőbb terjedési viszonyokat kihasználva nagytávolságú összeköttetéseket próbál létesíteni.

A "gyorstávírászat" tipikus szellemi sport, melynek alapja a morze tudás művészetének minél magasabb szinten történő művelése. Az 1950-es évektől kezdve rendeznek belőle versenyeket. A 70-es évektől pedig már nemzetközi versenyeket is tartanak. Az első EB 1983-ban, az első VB 1995-ben került megrendezésre. Témába vágó cikk a magyar Wikipédiában: Távíró

Rádióforgalmi tevékenységek

Otthoni QTH-ról (QTH = rádiós telephely) sok RH vagy URH összeköttetés létesítése, sok hazai és külföldi rádióamatőrrel szót váltani. Jellegzetes összeköttetés teremtési célok Magyarországról:

  • RH-n minél távolabbi, és minél különlegesebb (másik kontinensen és/vagy ritkán lakott vagy lakatlan területeken – például tengeri szigeteken, zátonyokon telepített) rádióállomással létesített összeköttetés
  • URH-n és mikrohullámon nagy (1000 km-es) távolságú összeköttetések – ehhez irányított antenna használata szükséges, és hullámterjedési okokból célszerű magas pontra kitelepülni
  • URH-n és mikrohullámon speciális hullámterjedési effektusok kihasználása (rádióhullámok visszaverődése a légkör E rétegéről, a troposzféra különböző hőmérsékletű rétegeiről, meteorok által az atmoszférában létrehozott ionizált csatornákról, az északi fényről vagy a Holdról; rádióamatőr műholdakon keresztül lebonyolított összeköttetések, stb.)

Az utóbbi kommunikációs módok már inkább technikai jellegűek, mintsem a sok összeköttetéssel kecsegtető tevékenységek. Azonban éppen ez adja az igazi izgalmát.

(ld. még:

A forgalmazási tevékenység „trófeája” a QSL-lap, a rádióamatőr vételnyugtázó lap. Ez a lap tartalmazza a kapcsolat főbb adatait, időpontját, egymás hívójelét és a forgalmazás helyét. Egyes amatőrök egyéni gyártású képeslapot alkalmaznak erre a célra. Egy rádióamatőr összeköttetést csak akkor lehet lezártnak tekinteni, ha a felek kölcsönösen megküldik egymásnak vételnyugtázó (QSL) lapjaikat.

Az internet terjedésével létrejött néhány online QSL-küldő internetes portál is. Egyik ilyen például a www.eqsl.cc oldal.

Vészhelyzetek

Szerencsére Magyarországra kevésbé jellemző, azonban külföldön gyakrabban előfordul, hogy katasztrófahelyzet, például árvíz, földrengés vagy nagyobb áramszünet miatt a hagyományos kommunikációs eszközök nem használhatók, ilyenkor a térségben lakó aktív rádióamatőrök a hatóságok tájékoztatásával vesznek részt a lakosság mentésében.

Rádióamatőr kommunikációs csatornák

Az alábbiakban leírt összes üzemmódot nem kötelező ismerni és használni minden rádióamatőrnek, azonban mint lehetőséget, mindenképp érdemes megismerni.

  • Távíró: a legrégebbi kommunikációs mód. Kézzel, morze billentyű segítségével adják és fejhallgatóval veszik. Előnye, hogy a távíró üzemmódot ismerő adó-vevő készülék viszonylag egyszerűen, saját kezűleg is építhető. Továbbá a koncentrált energiakibocsátása miatt azonos rádióteljesítmény mellett a legnagyobb távolság ezzel az üzemmóddal hidalható át.
  • Fónia: hangtovábbításra SSB és keskenysávú FM modulációt használnak. Ezen általában magyarul vagy nemzetközi kapcsolatokban angolul forgalmaznak. Használható az ellenállomás nemzetiségének nyelve is, feltéve, hogy a forgalmazáshoz szükséges kulcsszavakat ismerjük az adott nyelven.
  • SSTV: klasszikus állókép átviteli megoldás.
  • Packet rádió: számítógépes információátvitel, automatikus csomaghelyesség ellenőrzéssel, szükség esetén automatikus ismétléssel.
  • APRS: automatikus pozíció információ és meteorológiai adatok továbbítására kihegyezett digitális rádiós rendszer.
  • Digitális üzemmódok: PSK31, MFSK16, MT63, FSK441 és még számtalan egyéb eljárás, amelyek főként szövegek nagy távolságú átvitelére szolgálnak. Ezek előnye, hogy gépelt szöveg továbbítódik. Hátrányként említhető, hogy mindegyik számítógépet igényel, továbbá személytelenné válik általa a kapcsolat.
  • Digitális beszéd (DV) és Digitális Adat (DD): kétezres évek második felétől már a rádióamatőr közösség számára is elérhetővé váltak a digitális beszéd- és adatátvitelre alkalmas kézi- ill. mobilrádiók. A legnépszerűbb üzemmódok közé tartozik az APCO Project 25 (P25) és a D-STAR.

Rádióamatőrré válás

A rádiófrekvencia, mint nemzeti erőforrás használatát kormányrendeletek szabályozzák, amit a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ellenőriz illetve az engedélyeket is ő bocsátja ki.

Rádióállomás üzemeltetéséhez rádióengedély, az engedélyhez sikeres vizsga kell.

Felkészülés a vizsgára

A vizsgáról a rádióamatőr szolgálatról szóló 15/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet (különösen a mellékletei) rendelkezik.

A rádióamatőr vizsgára történő felkészüléshez az alábbi segítségek ajánlottak:

Vizsga

A vizsga egy írásbeli és egy szóbeli részből áll. Az írásbeli rész:

  • műszaki alapismeretek
  • biztonságtechnikai alapismeretek
  • jogi alapismeretek
  • rádióforgalmazási ismeretek, rövidítések ismerete

A szóbeli résznél két vizsgázónak kell két külön helyiségből szabályos rádiós forgalmazást lebonyolítania. Ennek gyakorlásához ajánlatos egy már vizsgázott, rutinos rádióamatőr segítségét igénybe venni.

Kezdő- (E), alap- (A) és HAREC (B) fokozatú valamint morze ( távíró ) vizsga létezik. Sikeres vizsga után néhány héttel a hatóság megküldi a vizsgabizonyítványt.

Sikeres vizsga után

A vizsgabizonyítvány alapján lehet kérni rádióengedélyt, amely rádióamatőr kísérletek és összeköttetések létesítésére jogosít fel. Kezdő-, CEPT Novice és CEPT fokozatú, választhatóan morzéval kiegészített engedély létezik; különböző frekvenciasávok, adóteljesítmények és üzemmódok meghatározásával.

CEPT fokozatú rádióengedéllyel külön egyéb engedély nélkül rádióállomást lehet üzemeltetni az egyezményt aláíró országokban ( szinte egész Európában ). Ilyen engedély birtokában rádiózhatnak a külföldi amatőrök Magyarországon.

Ha megérkezik az amatőr rádióengedély, akkor már csak a berendezésről kell gondoskodni. URH-ra első közelítésben egy kézi adó-vevőt a legolcsóbb vásárolni, és alumíniumból tetőantennát készíteni.

Amennyiben rövidhullámra is megvan az engedély, arra mindenképp asztali vagy „portable” adó-vevő célszerű. A régi, használt készülékek olcsóbbak; az újak jobb minőségűek, de drágábbak.

A többi az egyén érdeklődési területe szerint szokott alakulni.

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Rádióamatőr
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o Rádióamatőr

Általános hívás
11 m-es műsorszóró sáv
13 m-es műsorszóró sáv
15 m-es műsorszóró sáv
16 m-es műsorszóró sáv
19 m-es műsorszóró sáv
22 m-es műsorszóró sáv
25 m-es műsorszóró sáv
31 m-es műsorszóró sáv
41 m-es műsorszóró sáv
49 m-es műsorszóró sáv
60 m-es műsorszóró sáv
75 m-es műsorszóró sáv
90 m-es műsorszóró sáv
Abszorpciós hullámmérő
Adásmód
Adótorony
Alaki tényező
Amatőr rádió
Amplitúdódiszkriminátor
Amplitúdómoduláció
Analógia
Antenna
Antennanyereség
Antennapolarizáció
Aránydetektor
Associated Press
Automatikus összeköttetés-felvétel és -fenntartás
Az MHSZ Rádióamatőr füzeteinek listája
A brassó–botfalui hosszúhullámú rádióadó
Balun-vonal
Berlini tévétorony
Borbányai rádiótorony
C3 Kulturális és Kommunikációs Központ
CB-rádió
Centiméteres hullám
CQ
CTCSS
DCF77
Deciméteres hullám
Deciméteres hullámú műsorszórás
Deciméteres hullámú rádióamatőrsávok
Deltahurok
Demodulátor
Detektoros rádió
Diódás demodulátor
Dielektromos rúdantenna
Direkt terjedés
Disc-cone antenna
Distance x
Egy oldalsávos moduláció
Elhangolt rezgőkörös demodulátor
Ellenütemű demodulátor
EME (Föld-Hold-Föld rádióösszeköttetés)
EPIRB
ESC Radio
Extrém alacsony frekvencia
Fázisdiszkriminátor
Félhullámú szimmetrizáló
Földelés
Felületi rádióhullámok
Ferritrudas antenna
Fojtó balun
Fresnel-zóna
FT4
FT8
Goubau-vezeték
Ground-plane antenna
Hívófrekvencia
Hívójel
Hívójelprefix
HAM-1.2mm
QFH antenna
QRM
QRN
QRP
QRS (rádió)
QSL-lap
QTH
QTH Lokátor
Quad antennák
Rádió-vevőkészülék
Rádióamatőr
Rádióamatőr összeköttetés
Rádióamatőr diploma
Rádióamatőr forgalmi napló
Rádióamatőr hívójel
Rádióamatőr szolgálatok
Rádiófrekvenciás zavar
Rádióhorizont
Rádióstúdió
Rádiós ébresztőóra
Rádiós összeköttetés
Rádiós hallgatottságmérés
Rádiózás
Rövidítési tényező
Rövidhullám
Rövidhullámú műsorszórás
Radiotelevisión Española
Radiotelevisione Italiana
Radio Antena Satelor
Radio Television Hong Kong
RC-modellezés
RC modellezés
RDS
Repülősávos rádiófrekvencia
Repeater
Ringbeam
Román rádió
Rotáció (zene)
RST értékelés
Sávterv (rádiós kommunikáció)
SDR (Software-defined radio)
SINPFEMO
SINPO
SOKOL (rádió)
Solti rádióadó
Spirális sugárzó
SWL
Szabadtéri csillapítás
Szakaszcsillapítás
Tápvonal
Térhullám
Talajreflexió
Telefongyár
Traffic Message Channel
Tranzisztoros demodulátor
Tranzisztoros rádió
Troposzférikus hullámterjedés
Ultrarövidhullám
Ultrarövidhullámú műsorszórás
Ultrarövidhullámú rádióamatőr sávok
Vételi értékelés
Vételjellemzés
Varberg Rádióállomás
Vezetékes rádió
Vivőhullám
Volksempfänger
WSPR
Yagi antenna
Zeneszekrény
Zsebrádió




A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.