A keretantenna egy csökkentett méretű sugárzó. Csökkentett méretéből adódóan kis hatásfokú antenna, leginkább vevőantennaként használják. Régen csöves rádiók dobozának belső oldalán képeztek ki több menetes tekercset, így tették alkalmassá a készüléket, hogy az erősebben vehető közeli rádióállomások jelét külső antennna nélkül is venni lehessen.

A keretantenna napjainkban sem vesztette el jelentőségét, több területen is használják vevőantennaként:

• mivel enyhe irányhatással rendelkezik hosszabb hullámokon is, használják iránymérésre, zavarjelek felderítésére, "rókavadászatra".
• mivel hosszabb hullámokra is kis méretben elkészíthető, mozgó megfigyelőállomások is használják.
• mivel leginkább a rádióhullámok mágneses komponensére érzékeny, jelentős szerepe van hosszúhullámú rádiónavigációban.
• Induktív alkalmazásokban, RFID, áruellenőrző.

Felépítése, méretezése^[1]1">szerkesztés

A keretantenna egy A területet bekerítő, n menetszámú tekercs. Sugárzási ellenállása λ hullámhosszon a következőképp számítható:

${\displaystyle R_{s}=n^{2}320sin{{\biggl (}{\frac {\pi {\sqrt {A}}}{\lambda }}{\biggr )}}}$

A keretantenna dipólusként működik, melynek hatásos hossza:

${\displaystyle h_{eff}={\frac {2\pi nA}{\lambda }}}$

A h_eff-nek megfelelő dipólus-félhosszúság:

${\displaystyle h_{0}={\frac {2arctan{{\biggl (}{\frac {h_{eff}\beta }{2}}{\biggr )}}}{\beta }}}$

• n - a keretantenna menetszáma
• A - A keretantenna által bekerített terület (m²)
• λ - az üzemi hullámhossz (m)
• R_s - sugárzási ellenállás (Ω)
• heff - hatásos magasság (m)
• h0 - dipólus félhosszúság (m)
• β - hullámtényező

A keretantenna iránykarakterisztikájaszerkesztés

A keretantenna kvázi gömbsugárzó, de van egy nagyon keskeny szögtartomány, amelyben az antenna teljesen érzéktelen. Irányméréskor ezt a tulajdonságát használják ki, ugyanis amikor a tekercs tengelyirányban néz a jelforrás felé, akkor megszűnik a jel vétele. Mivel ez egy nagyon keskeny szögtartomány, így pontos, akár 1° körüli pontossággal van lehetőség iránymérésre.

Jegyzetekszerkesztés

1. ↑ Armando Garcia Dominguez. Antennák méretezése (1990). ISBN 963 10 8552