A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A Xerox Network Services (XNS) egy protokollkészlet (protocol suite), melyet a Xerox fejlesztett ki a Xerox Network Systems Architecture segítségével. Általános célú hálózati kommunikációt, belsőhálózati útválasztást és csomagtovábbítást biztosít, beleértve olyan magas szintű szolgáltatásokat, mint a megbízható folyamok (reliable stream) és a távoli eljáráshívások. Az XNS előkészítette és befolyásolta az Open Systems Interconnect OSI-modell fejlesztését. Az XNS-t a Xerox PARC-nál fejlesztették a ’80-as évek elején, erősen a korábbi (és rendkívül befolyásoló) PARC Universal Packet (PUP) protokollkészletre alapozva, mely ugyanott készült a ’70-es évek végén; néhány protokoll az XNS készletben a PUP készletben megtalálhatónak kis mértékben módosított változata. Az XNS-t a kutatás/fejlesztés irányultságú PUP kereskedelmi utódának szánták. A protokollkészlet specifikációját közkincccsé nyilvánították. Mivel a public domain része, az XNS általános helyi hálózati (LAN) protokollá vált a ’80-as években, majd különböző mértékben praktikus része lett az összes hálózati rendszereknek a ’90-es évekre. Mindemellett a TCP/IP-re is volt kis hatással. A ’80-as években az XNS-t a 3Com használta és, kis módosításokkal, számos más kereskedelmi rendszer, melyek ismertebbé váltak nála, köztük az Ungermann-Bass Net/One, a Novell NetWare, és a Banyan VINES.
Alap belsőhálózati protokoll
A legfőbb belsőhálózati- réteg (internetwork) protocoll az Internet Datagram Protocol (IDP) volt. Az IDP közeli leszármazottja a PUP belsőhálózati protokollnak (internetwork protocol), és nagyjából összhangban van az Internet Protocol (IP) réteggel a TCP/IP-ben. Kezdettől fogva az Ethernet helyi hálózat (local area network) kiegészítésének készült (melyet szintén a Xerox fejlesztett), a teljes XNS hálózati cím (network address) egy 32 bites hálózati számból, egy 48 bites hostcímből és egy 16 bites socketszámból áll; a hostcím gyakran a host MAC címe (MAC address). A hálózati szám azokban az esetekben, amikor a host (még) nem ismeri a saját hálózati számát, speciális értékkel bír, melynek jelentése: ’ez a hálózat’. A TCP/IP-vel ellentétben az IDP headerben a teljes hálózati cím része a socket mező, így a magasabb szintű protokolloknak nem kell megvalósítaniuk demultiplexelést; az IDP csomagtípusokat is szolgáltat (míg az IP ezt sem). Ráadásul az IDP-ben volt még egy tartalomjegyzék is, mely lefedte a teljes csomagot, de ez opcionális volt, nem kötelező. Az IDP csomagok hossza elérte az 576 byte-ot, tartalmazva a 30 byte-os IDP header-t, ám rövidebb volt, mint az IP-é, melynél minden hosztnak támogatnia kellett a legalább 576 byte-os, de az akár 65K byte-os csomagokat is. Egyes PUP hosztpárok a részhálózatokon akár ennél is nagyobb csomagokat használtak, de egyetlen PUP rauteren sem volt elvárás, hogy kezelje őket, de még mechanizmus sem volt definiálva arra, hogy felderítse, a közbeeső routerek képesek-e kezelni ezeket. És persze a csomagokat nem lehetett feldarabolni, mint az IP-nél. Az XNS is tartalmazott belsőhálózati szinten egy egyszerű echo protokollt, hasonlót, mint az IP pingje, csak ez alacsonyabb szinten működött. A Routing Information Protocol-t (RIP), ami a PUP Gateway Information Protocol leszármazottja, használták routerinformáció-cserélő rendszernek, és (kis módosításokkal, hogy passzoljon más protokollcsomagok címzéseihez) ma is használják más protokollcsomagokban.
Átviteli réteg protokollok
Két fő átviteli réteg protokoll létezett. Mindkettő nagyon eltérő a PUP elődjeiktől (predecessor):
- A Sequenced Packet Protocol (SPP) visszaigazolásos átviteli protokoll volt, a TCP hasonmása; egyetlen fő technikai különbsége, hogy a szekvencia-számok számolták a csomagokat, nem a byte-ok, mint a TCP-ben és a PUP BSP-jében; ez volt a Novell IPX/SPX közvetlen előzménye.
- A Packet Exchange Protocol (PEP) kapcsolat nélküli nem megbízható protokoll volt, hasonló viselkedéssel, mint az UDP, és elődje lett a Novell PXP-nek.
Az XNS, mint a PUP, az EP-t, vagyis az Error Protocol-t használta a hibák (mint pl. elveszett csomagok) jelentésére. Ez csomagok egy egyedi, szűrhető halmazát biztosította a hibák kezeléséhez.
Alkalmazások
Az eredeti Xerox elképzelés szerint az alkalmazás-protokollok, mint pl. a távoli nyomtatás vagy a fájlkezelés, egy távoli eljáráshívási protokoll felett futottak volna, amit Courier-nek neveztek. Viszont ezek a Xerox alkalmazás-protokollok sosem kerültek széles körű használatba, mert a legtöbb üzleti szolgáltatás, ami XNS-t használt, mint pl. a Novell Netware, megírták a saját alkalmazás-protokolljaikat.
Hatása
Az XNS-t legutoljára a Xerox és a DocuTech 135 Publishing System közötti kommunikációra használták, azóta az IP kiterjedt jenléte miatt hanyagolják. Mégis meghatározó szerepet játszott a hálózati technológia fejlődésében a ’80-as években az által, hogy felhívta a szoftver- és hardverkereskedők figyelmét a számítási platformok fontos szerepére az egyszerre több hálózati protokoll-köteg szimultán kiszolgálásához. Részben elősegítette a 4.2BSD hálózati alrendszer tervezését azzal, hogy egy második protokollkészletet is szolgáltatott: egy Internet-protokolloktól merőben eltérőt; azzal, hogy mindkét csomagot egy kernelben implementálták, a Berkeley kutatói megmutatták, hogy tervezés többre képes, mint pusztán az internet protokoll. Néhány változtatásra végül szükség volt még ahhoz, hogy az összes Open Systems Interconnection (OSI) protokollt kiadják.
Irodalom
- Xerox System Integration Standard - Internet Transport Protocols (Xerox, Stamford, 1981)
- Xerox System Integration Standard - Courier: The Remote Procedure Call Protocol (Xerox, Stamford, 1981)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Advanced Message Queuing Protocol
Alkalmazási réteg
ARP
Avalanche
BitTorrent
Bootstrap Protocol
CAN-busz
Carrier Sense Multiple Access with Collision Detection
Common Address Redundancy Protocol
Csomagszűrés
EDonkey hálózat
File Transfer Protocol
Frame Relay
Fully qualified domain name
Hálózati idő protokoll
Handshaking
Helium Network
IEEE 802.3
Iptables
Locator/Identifier Separation Protocol
MachineKey
Microcom Networking Protocol
Multiprotocol Label Switching
NetBEUI
NetBIOS
NNTP
Power over Ethernet
Protokoll (informatika)
RARP
Referer
Service Location Protocol
Session Initiation Protocol
Signalling Connection Control Part
Simple Network Management Protocol
Simple Service Discovery Protocol
Stellar (fizetési hálózat)
TCP/IP
Telnet
Universal Plug and Play
User Datagram Protocol
Viszonyréteg
Web Services for Remote Portlets
X-Forwarded-For
Xerox Hálózati Rendszerek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.