A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Weser-alagút | |
A Weser-alagút nyugati bejárata | |
Elhelyezkedése | Németország, Alsó-Szászország, Bremerhaven és Nordenham között |
Funkció | közúti alagút |
Teljes hosszúság | 1646 m |
Keresztezett akadály | Weser |
Sávok száma | 2×2 |
Építés kezdete | 1998 |
Átadás ideje | 2004. január 20. |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 53° 26′ 07″, k. h. 8° 29′ 39″Koordináták: é. sz. 53° 26′ 07″, k. h. 8° 29′ 39″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Weser-alagút témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Weser-alagút (németül Wesertunnel) egy közúti alagút Németországban, amely a Weser folyam alatt köti össze Alsó-Szászország keleti és nyugati részét. A B 437-es úthoz tartozó alagút feladata, hogy a Weseren zajló hajóforgalmat nem akadályozó nagy kapacitású összeköttetést biztosítson a folyam két partja között az Északi-tenger partvidékén.
Tervezés
A Weser-alagút létesítését már az 1960-as évek óta tervezte a nyugatnémet állam. Az akkori tervek az Északi-tenger partján kelet-nyugati irányban futó autópálya részeként számoltak az alagúttal. A part menti autópálya projektjének lefújása nem jelentette az alagútépítés bukását is, ettől kezdve önálló létesítményként tervezték megvalósítását. Az 1990-es évek közepéig az alsó-szász kormányban helyet foglaló zöld párt sikeresen akadályozta a Weser-alagút kivitelezésének megkezdését. A zöldek kormányból való kikerülése után gyorsult fel. Az 1990-es évek második felében ismét a tengerpart menti autópálya részeként képzelték el az alagutat, ám ekkor a szövetségi kormány zárkózott el az építkezés finanszírozásától. Hátráltatta a munkát a helyi civilszervezetek és a környezetvédők folyamatos tiltakozása is.
Építés
Az építkezés végül többszöri helyszínváltoztatás után a Brake városkától északra fekvő Dedesdorf (keleti part) és Kleinensiel (nyugati part) között kezdődött el 1998-ban. A munkálatok 6 éven át tartottak és 215 millió eurót emésztettek fel. Az alagút 1,6 kilométer hosszú, összesen 40 méter mély. A legmélyebb a Weser fő sodorvonala alatt, itt a tengerszinthez képest 35,2 méteres mélységben autózhatnak az arra járók. A Weser-alagút két párhuzamosan vezető csőből áll. Mindkettőben 2 forgalmi sáv fut, leállósávok nincsenek. Az alagúttal egy időben megépítették a környékbeli településeket elkerülő utakat is. A Weser-alagutat 2004. január 20-án adták át a forgalomnak.
Hatása
Az alagutat ellenzők szerint a Weser-alagút súlyosan károsította a környék gazdaságát és újabb terheket rótt a környezetre. A környékbeli kompjáratokat ritkítani kellett, míg a dedesdorfi kompot teljesen be kellett zárni. 2005-ben napi 14 000 személyautó használta az alagutat, e szám az alsó-szász közlekedési minisztérium szerint 2010-re 20 000 autóra bővül majd.
Források
- Az építés honlapja
- Az ellenzők honlapja
- Jan von Bröckel honlapja Archiválva 2008. szeptember 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.