A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A változtatható kapacitású kondenzátor olyan kondenzátor, amelynek kapacitása bizonyos határok között megváltoztatható. A (sík)kondenzátor kapacitása a fegyverzetek közti szigetelő (dielektrikum) permittivitásától (ε), a fegyverzetek egymással szemben álló felületének nagyságától (A) és a fegyverzetek távolságától (d) függ a
képlet szerint. A fenti mennyiségek valamelyikének megváltoztatásával tehát a kondenzátor kapacitása szabályozható.
A változtatható kapacitású kondenzátorok a beállítási mód alapján két típusba sorolhatók. Az egyikben a kapacitás változtatása működés közben történik, tipikusan ilyen a rádiókban használt forgókondenzátor. A másik típusnál a kapacitás beállítása az adott eszköz elkészítésekor, beállításakor, behangolásakor történik, az ilyen kondenzátorok kapacitása működés közben nem változtatható meg. A kondenzátorok ez utóbbi típusát trimmerkondenzátornak nevezzük.
Forgókondenzátor
A forgókondenzátor olyan síkkondenzátor, amelyben az egyik fegyverzet a síkjára merőleges tengely körül elforgatható. Ezáltal az egymással szemben levő felületek nagysága megváltozik. így megváltozik a kondenzátor kapacitása is.
A forgókondenzátor kidolgozója Korda Dezső magyar mérnök volt, aki 1893. december 13-án Németországban (72447 számon) kapott szabadalmat erre az elektrotechnikai alkatrészre.[1]
A gyakorlatban használt forgókondenzátorokban gyakran több lemezt egy közös tengelyre szerelnek, és az állórész is több lemezből áll. A forgókondenzátorok végkapacitása (Cmax) jellemzően néhányszor száz pikofarad.
A forgókondenzátorokban a dielektrikum többnyire levegő, de vannak olyan forgókondenzátorok is, amelyeknél valamilyen műanyag fóliát helyeznek a fegyverzetek közé. Mivel a műanyagok permittivitása nagyobb, mint a levegőé, ugyanakkora kapacitás kisebb méretű forgókondenzátorral is elérhető.
A forgókondenzátorokat jellemzően a rádió-vevőkészülékek rezgőköreinek hangolására használják. Elsősorban a szuperheterodin rendszerű rádióvevőkben használnak olyan forgókondenzátort, amely két vagy több, közös tengelyre szerelt kondenzátor-egységből áll.
Az egyszerűbb forgókondenzátorok lemezei többnyire félkör alakúak. Ezeknél a tengely elfordítási szögével egyenesen arányosan változik a kapacitás. A rádióvevőkben használt forgókondenzátorok forgó fegyverzetei ettől eltérő alakúak. Így ugyanis készíthető olyan forgókondenzátor, amelynél a tengely elfordítási szögével egyenesen arányosan változik vagy a vett rádióhullámok hullámhossza, vagy a vételi frekvencia. Ha pedig több rezgőkört kell együtt futva hangolni, a közös tengelyen együtt forgó fegyverzeteket a logaritmikus karakterisztikának megfelelően készítik, mert ez biztosítja, hogy az együtt forgó kondenzátoroknál azonos szögelforduláshoz azonos százalékos kapacitásváltozás tartozzon.[2][3]
Trimmerkondenzátor
A trimmerkondenzátor olyan változtatható kapacitású kondenzátor, amelynél a kívánt kapacitásértéket csak ritkán (a készülék elkészítésekor, beüzemelésekor, behangolásakor) kell beállítani, és a kapacitást üzem közben már nem kell (és nem lehet) módosítani. Az ilyen kondenzátorok végkapacitása jellemzően néhányszor tíz pikofarad. A trimmerkondenzátoroknak sokféle változata van.
Szorítólemezes trimmerkondenzátor
A szorítólemezes trimmerkondenzátor kapacitását úgy lehet szabályozni, hogy a rugalmas fémlemezből készült fegyverzetek távolságát egy szorítócsavarral megváltoztatjuk. A rövidzár megakadályozása érdekében a fegyverzetek között egy csillámlap található. A csillám alkalmazásának további előnye, hogy permittivitása hétszer nagyobb, mint a levegőnek, így ugyanakkora kapacitás kisebb méretű trimmerkondenzátorral is elérhető.
Lemezes trimmerkondenzátor
A lemezes trimmerkondenzátor a forgókondenzátorhoz hasonló felépítésű, de kisebb méretű és kapacitású kondenzátor. A lemezek többnyire félkör alakúak, és a forgórész tengelye csak valamilyen szerszámmal (általában csavarhúzóval) forgatható. Néha csak egyetlen lemezpárt tartalmaznak, bár vannak többlemezes változatok is. A szigetelő anyaga általában levegő, csillám, kerámia vagy valamilyen műanyag.
Henger vagy cső alakú trimmerkondenzátor
Ezekben a kondenzátorokban a fegyverzeteket fémlemezből, vagy szigetelőre (többnyire kerámiára) felvitt fémbevonatból kialakított koncentrikus hengerpalástok alkotják. Általában csak egy hengerpalást-párt tartalmaznak, de vannak olyanok, amelyeknél mindkét fegyverzet több koncentrikus hengerből áll. A szigetelőanyag jellemzően levegő, kerámia vagy műanyag. A kapacitás beállítása két módon történhet. Egyik esetben egy beállítócsavarral az egyik fegyverzet a másik belsejében tengelyirányban eltolható, így az egymással szemben levő felületek nagysága megváltozik. A másik módszernél a beállítócsavar az egymáshoz képest rögzített fegyverzetek közti szilárd szigetelőt mozdítja el tengelyirányban, így a fegyverzetek közti szigetelő (például levegő–kerámia) „átlagos permittivitása” változik meg.
Huzal-trimmerkondenzátor
A huzal-trimmerkondenzátor (röviden huzaltrimmer) egy házilag is elkészíthető trimmerkondenzátor, amelyet elsősorban a rádióamatőrök használtak. Egy vastagabb (~1 mm átmérőjű) szigetelt huzalra egy vékonyabb (~0,3 mm átmérőjű) szigetelt huzalt tekercselnek. A kapacitás értékét a vékonyabb huzal fel- vagy letekercselésével lehet beállítani, ezután a felesleges huzaldarabokat levágják. Gyorsabb megoldás, hogy a szükségesnél nagyobb kapacitású huzaltrimmerből csípőfogóval kisebb darabokat levágva állítják be a kívánt kapacitásértéket.[4]
Változtatható kapacitású vákuum- vagy gáztöltésű kondenzátor
A változtatható kapacitású vákuumkondenzátor belsejében nagyvákuum a szigetelő. (Az ilyen kondenzátorban a maradék gáz nyomása mindössze 10−5 Pa nagyságrendű.) A légszigetelős kondenzátorokkal ellentétben a vákuumkondenzátorban a fegyverzetek közti térrész állapota nem függ a környezet jellemzőinek (például nyomás, hőmérséklet, páratartalom stb.) megváltozásától, így az ilyen kondenzátorok kapacitása gyakorlatilag független ezektől a tényezőktől. Mivel a vákuum jobb szigetelő, mint a levegő, ezért a vákuumkondenzátor nagyobb feszültséggel használható.
A változtatható kapacitású vákuumkondenzátorban a rögzített fegyverzetet koncentrikus fémhenger-palástok alkotják, a másik fegyverzet hasonló kivitelű, és koncentrikusan az állórészbe csúsztatható. A fegyverzeteket zárt üveg- vagy kerámiabura veszi körül, amelynek belsejéből eltávolítják a levegőt. A mozgó fegyverzet egy (esetenként villanymotorral maghajtott) csavaros beállítószerkezettel tengelyirányban eltolható. A beállítószerkezetnél vagy tömítőgyűrűkkel, vagy fémlemezből készített harmonikaszerű mandzsettával biztosítják a szükséges tömítettséget.
A változtatható kapacitású gáztöltésű kondenzátor hasonló kivitelű, de belsejében megfelelő védőgáz (például kén-hexafluorid) található.
A változtatható kapacitású vákuum- vagy gáztöltésű kondenzátorokat elsősorban rádióadókban, a nagyfeszültségű és nagyfrekvenciás rezgőkörök hangoló/beállító kondenzátoraként használják. Végkapacitásuk néhányszor ezer pikofarad, az üzemi feszültség néhányszor tízezer volt lehet.[5]
Varikap dióda
A varikap dióda, más elnevezésekkel varicap dióda, kapacitásdióda vagy hangolódióda egy olyan változtatható kapacitású félvezető dióda, amelynek a kapacitása a kivezetéseire kapcsolt feszültséggel változtatható. A záróirányban rákapcsolt feszültség hatására ugyanis megnő a dióda kétféle, p és n rétege (fegyverzetek) közti kiürített záróréteg (szigetelő) vastagsága, így csökken a dióda kapacitása.
Kapacitív érzékelő
A kapacitív érzékelő olyan érzékelő, amelyben valamilyen fizikai mennyiség megváltozása az érzékelő kapacitásának megváltozását eredményezi. Működés szempontjából tehát a kapacitív érzékelő olyan változtatható kapacitású kondenzátornak tekinthető, amelyben a mérendő fizikai mennyiség megváltoztatja ennek a kondenzátornak valamelyik jellemzőjét: a fegyverzetek közti szigetelő permittivitását (ε), a fegyverzetek egymással szemben álló felületének nagyságát (A) vagy a fegyverzetek távolságát (d).
Jegyzetek
- ↑ George Washington Pierce: Principles of wireless telegraphy, McGraw-Hill book company, New York, 1910,114. oldal (Korda forgókondenzátorának fotójával).
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2014. január 16.)
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2014. január 16.)
- ↑ Fénykép Archiválva 2014. január 16-i dátummal a Wayback Machine-ben egy huzal-trimmerkondenzátorról a http://oldradio.tesla.hu/szetszedtem/028oregzsebradio/oldradio.htm Archiválva 2014. január 16-i dátummal a Wayback Machine-ben oldalon
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2018. november 21.)
Források
- Budó Ágoston: Kísérleti fizika II., Budapest, Tankönyvkiadó, 1971.
- Ifj. Zátonyi Sándor: Fizika 10., Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2010. ISBN 978-963-19-6320-5
További információk
- http://wiki.ham.hu/
- http://telefongyar.hu/gyartmanyok/radio17-33/
- https://web.archive.org/web/20140116142229/http://pappzoltan15.wordpress.com/regi-radio-alkatreszek-a-hoskorbol-melyeket-egy-fiok-rejt/
- https://web.archive.org/web/20130520052103/http://www.jogis-roehrenbude.de/Roehren-Geschichtliches/Drehko/Drehko.htm (németül)
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.