A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Turán (perzsául: توران) a letelepedett iráni népektől északra, az Oxus (mai nevén az Amu-darja) folyón túl elterülő közép-ázsiai sztyeppék vidékének neve az iráni mitikus és epikus hagyományban. Ebben az alakban a középperzsa nyelvben fordul elő először. Területét nevük alapján iráni nyelvű, lovasnomád népek lakták. Az arab történetírók a Transzoxánia névvel azonos értelemben használták. A terület a 16. században mint Turkesztán vált ismertté Európában.[1]
A név eredete
A kifejezés a perzsa nyelvből származik. A Sáhnáme (Királyok könyve), a perzsa irodalom leghíresebb és számos ázsiai országban máig népszerű műve, amely a 10. században született, a következőképpen írja le, hogy Feridún király, a perzsák első sahja hogyan osztotta fel birodalmát három fia között:
"Elsőbben is Szelmet hívta elő s neki |
(Radó Antal fordítása)
|
Irán Iradzsnak jutott, akit ezért testvérei megöltek, Túr országa pedig a Turán nevet kapta. Irán és Turán örökös harcáról szól az elbeszélő költemény.
Turáni-alföld
A Turáni-alföld a mai Közép-Ázsia nagy részére kiterjedő, sztyeppékkel borított síkság.[megj 1]
A párthus és a számánida korban Turán az Aral-tóba ömlő Szír-Darja (Oxus) vidékét, Kangkü (Kangha) országát jelentette, melynek székhelye Kang városa volt.[2]
Turáni embertípus
Az embertan (fizikai antropológia) megkülönbözteti a turáni vagy turanid embertípust. Ez az emberi rasszok („emberfajták”) egyike, amely az europid és mongoloid nagyrasszok közötti átmeneti formának tekinthető. Tiszta formájában Belső-Ázsia egyes területeinek lakóira jellemző, de más típusokkal keveredve számos ázsiai és európai embercsoportnál kimutatható.
Turáni népek és nyelvek
A turáni népek az eurázsiai sztyeppék területén, illetve hatókörében élő egykori népek, illetve mai utódaik összefoglaló elnevezése. A fogalom főleg a 20. század első felében volt elterjedt, de néha még ma is előfordul. A csoportosítás alapja az a megfigyelés volt, hogy ezek a népek mindmáig számos közös kulturális, antropológiai és részben nyelvi vonást őriznek.
A turáni népek közé eredetileg a következőket sorolták: török- vagy helytelenül türk népek (ujgurok, kazakok, oszmán-törökök, kipcsakok stb.), szkíták (szittyák), hunok, magyarok,[3] avarok, mongolok, mandzsuk. Később a turanizmus eszméjében a japánokat is idesorolták, a japán nép eredetére vonatkozó felismerések alapján.[3][4]
A turáni nyelvek fogalmát a mai összehasonlító nyelvészet már nem használja, azonban hasonló értelmű az urál-altaji nyelvcsalád fogalma, amely a 19. században, Rasmus Christian Rask, Wilhelm Schott (1802-1889) és Matthias Alexander Castrén nyelvészeti munkája nyomán jelent meg. Ez nagyrészt ugyanazokat a nyelveket foglalja magába, azzal a különbséggel, hogy az urál-altaji nyelvcsaládba sorolt nyelvek rokonságát a rendszeres hangmegfelelések elemzésével és más tudományos nyelvészeti módszerekkel vizsgálják.
Kapcsolódó szócikkek
Megjegyzések
- ↑ A tulipán őshazája ez a vidék, amely a magyar népművészet leggyakrabban használt motívumainak egyike.
Jegyzetek
- ↑ szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest (1994). ISBN 963-05-6722-9
- ↑ Bakay Kornél: Turán 28 (1998) 3. szám 7. old.
- ↑ a b . www.hunmagyar.org. (Hozzáférés: 2021. december 29.)
- ↑ Japánok: a legkeletibb rokonaink? | Kagylókürt (magyar nyelven), 2019. december 26. (Hozzáférés: 2021. december 29.)
További információk
- Kiszely István: Embervilág. A Föld benépesülése és mai lakói, Egyetemi jegyzet az ELTE Bölcsész Karán, Bp., 1991.
- Kiszely István: A magyar ember. A Kárpát-medence embertörténete I-II., Bp., Püski Könyvkiadó, 2004.
- Schmidt József: Turánizmus, Nyugat, 1925. 20. szám
- Sáhnáme, a királyok könyve (részlet)
- Dr. Baranyi Tibor Imre: Turán Archiválva 2006. május 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Magyar-Turán Alapítvány honlapja
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.