A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A tragikomédia a tragikumot és a komikumot ötvöző drámai műfaj.
A tragikomikus műfaj jellegzetessége, hogy a két ellentétes pólus erősítheti, ellensúlyozhatja, kiolthatja egymást.
Eredete
A szót Plautus vezette be Amphitruo műve kapcsán, mintegy mentegetve művét, amely felrúgta az akkori szabályokat (elvet): a ranghoz kötöttség elvét, mivel egyszerre szerepeltette a tragédia isteneit és hőseit a komédia rabszolgáival. A szó másik értelmezését Giovanni Battista Guarini adta az 1601-ben megjelent Compendio della poesia tragicomica (A tragikomikus költészet kézikönyve) című könyvében, amelyben azt írja, hogy a tragikomédia jó befejezésű komoly játék. Később a 17. században a francia drámaelmélet a magas rangú személyekről szóló, nem halállal végződő történeteket nevezte így. Lessing szerint tartalmi hangulati ötvözet. A 19. században e kettősséget már egy jellemen belülre helyezték többek közt Ibsen a Vadkacsa című művében.
Források
- Színházi kislexikon, Gondolat, Budapest 1969
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.