Toy Story 3.
2010-es amerikai animációs film
Magyar moziplakát
Rendező	Lee Unkrich
Producer	Darla K. Anderson
Vezető producer	John Lasseter
Műfaj	fantasy, kaland, filmvígjáték
Forgatókönyvíró	Michael Arndt
Hang	Tom Hanks Tim Allen Ned Beatty Michael Keaton Blake Clark
Zene	Randy Newman
Vágó	Ken Schretzmann
Gyártásvezető	Joshua Hollander
Gyártás
Gyártó	Walt Disney Pictures Pixar Animation Studios
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Nyelv	angol spanyol
Játékidő	103 perc
Költségvetés	200 000 000 USD[1]
Képarány	1,85:1
Forgalmazás
Forgalmazó	Walt Disney Studios Motion Pictures Fórum Hungary
Bemutató	2010. június 18. 2010. június 17.
Díj(ak)	2 Oscar-díj 1 Golden Globe-díj 1 BAFTA-díj
Korhatár
Bevétel	106 300 000 USD 415 000 000 USD 230 200 000 HUF[2]
Kronológia
Előző	Toy Story – Játékháború 2.
Következő	Toy Story 4.
További információk
weboldal IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Toy Story 3. témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Toy Story 3. (eredeti cím: Toy Story 3) 2010-ben bemutatott amerikai 3D-s számítógépes animációs film, amely a Pixar Animation Studios 11. filmje a Walt Disney Studios Motion Pictures forgalmazásában, és a Toy Story-sorozat 3. része.^[3] A második részt több mint tíz évvel követő produkció 2010 júniusában került az amerikai és magyar mozikba is, 3D-ben és IMAX 3D-ben is;^[4][5] előadásait megelőzte egy animációs rövidfilm is, melynek címe Day & Night.^[6] Ez volt az első film, mely 7.1 surround hanggal került a mozikba.

A cselekmény Woody, Buzz és barátai köré épül, akik a bizonytalan jövővel kénytelenek szembenézni, mivel gazdájuk, Andy főiskolára készül.

Tom Hanks, Tim Allen, Joan Cusack, Don Rickles, Estelle Harris, John Ratzenberger, Wallace Shawn, Jeff Pidgeon, Jodi Benson, R. Lee Ermey, John Morris és Laurie Metcalf ismét hangjukat adták a második részbeli figurájuknak. Jim Varney, aki Slinkyt játszotta az első két részben, és Joe Ranft, aki Wheezynek és Lennynek kölcsönözte hangját, elhunyt a harmadik rész forgatásának kezdete előtt. Az előbbi szerepét Blake Clark, míg az utóbbit – és néhány más szereplőt is – kiírtak a történetből. Az új figurák Ned Beatty, Timothy Dalton, Kristen Schaal, Bonnie Hunt, Whoopi Goldberg, Jeff Garlin és Michael Keaton hangján szólalnak meg.

A Toy Story 3 megdöntötte a Harmadik Shrek című film rekordját, és átvette az első helyet a legjobb nyitó napi bevétel terén Észak-Amerikában (az inflációval nem számolva),^[7] első napján 110 307 189 dolláros bevételt ért el. A Pixar-filmek között is vezeti ugyanezt a ranglistát,^[8] csakúgy, mint a legsikeresebb nyitó hétvégéjű júniusi premierfilmek listáját.^[9] A produkció 2010 legsikeresebb filmje lett világszerte. Július hónapban már túlszárnyalta a Némó nyomában című filmet és a Pixar minden eddigi legnagyobb bevételt elért filmje lett. Augusztus elején lehagyta a Shrek 2.-t a világ legsikeresebb animációs filmjeinek listáján, majd a hónap végére az első olyan animációs film lett, mely túllépte az egy milliárd dolláros bevételt.

A nagysikerű mozifilmet öt kategóriában jelölték Oscar-díjra – legjobb film, legjobb animációs film, legjobb forgatókönyv adaptáció, legjobb eredeti betétdal és legjobb hangvágás.^[10] A Szépség és a Szörnyeteg (1991) és az Fel (2009) után ez volt a harmadik animációs film, melyet a legjobb filmek között jelöltek Oscarra. A díjat elnyerte a legjobb animációs film és a legjobb betétdal kategóriában.

Cselekmény

Alább a cselekmény részletei következnek!

Az immáron 17 éves Andy Davis főiskolára megy, így elköltözik otthonról. Szobája kiürítésekor kezébe akadnak a még megmaradt játékai. Úgy dönt, a legkedvesebbet, Woodyt magával viszi, de végleg a többitől sem válik meg, hanem a padlásra pakolja őket. Édesanyja azonban kidobásra szántnak hiszi a Buzzt, Jesse-t, Szemenagyot, Slinkyt, Rexet, Gubát, Krumplifejéket és a kis zöld ufókat tartalmazó szemeteszsákot, ezért kiviszi a többivel együtt. Woody mindezt látva nyomban barátai után iramodik, de azok nélküle is boldogulnak: a zsákból Mrs. Davis autójába másznak. Jesse-vel az élen úgy gondolják, gazdájuk ki akarta őket dobni, így nincs maradásuk, a legjobb, ha a közeli Napsugár Óvodába kerülnek, ahová Mrs. Davis készül néhány egyéb dologgal, köztük Andy húgának Barbie babájával, akit nagyon megvisel az eldobás. Woody hiába győzködi őket arról, hogy tévedés történt, hajthatatlanok. A vita közepette megérkezik Mrs. Davis, s a kocsi elindul – Woodyval együtt.

Az óvodában éppen udvari szünet van, mikor Andy játékai megérkeznek. Szívélyes fogadtatásban részesülnek, az ottaniak vezetője, Macó és a megnyerő Ken baba – aki első pillantásra beleszeret Barbie-ba – körbevezeti őket. Mindenkit lenyűgöz a hely, egyedül Woody látja jónak, hogy visszamenjenek Andyhez. Macó egy másik hatalmas játszószobába vezeti az újoncokat, hogy ott várják a gyerekeket, akik majd játszani fognak velük, s társaival együtt távozik. Woody elbúcsúzik barátaitól, s visszaindul Andyhez. Miután kijut az óvoda tetejére, egy ott talált apró sárkányrepülővel röppen át a magas és masszív kerítés fölött, ám végül egy fáról lógva köt ki. Itt talál rá Bonnie, az egyik óvónő jámbor kislánya, aki hazaviszi magához.

Ezalatt az óvodában véget ér a szünet, s kisgyerekek egész hada ront rá Buzzékra, esztelenül dobálva, rágcsálva, szétszedve, s egyéb nem rendeltetésszerű módon használva őket. A bölcsődések pusztításának elvonultával a játékokat kétségek gyötrik, így Buzz, aki megpillantotta a másik szobában kedvesen játszadozó gyerekeknél Macót, Kent és a többieket, biztosítja őket, hogy átkéreti magukat. Követni kezd pár játékot, köztük Kent, akik egy titkos helyre tartanak. Kihallgatja beszélgetésüket, amiből kiderül, nem túl tisztességesek vendéglátóik. Indulni készül, mikor rajtakapják; egy hátsó helyiségbe hurcolják és megkötözik. Rövidesen megérkezik Macó is, aki nyomban az eloldozását kezdeményezi, barátságos hangon üdvözli rátermettségét, s maradást ajánl fel. Buzz azonban hallani sem akar arról, hogy barátai legyenek az áldozati bárányok, akik kényszerűségből vállalják a legkisebb gyerekek durva bánásmódját, így nemet mond. Macó durvább eszközökhöz folyamodva átállíttatja Buzz funkcióját játékról demóra, s saját szolgálatába állítja. A magát ismét csillagharcosnak képzelő játék barátait a Csillagbázis ellenségének tekinti, s ketrecekbe zárja őket Macó utasítására.

Woody megismerkedik Bonnie játékaival, s olyasmiben lesz része, amiben már régen nem: játszanak vele. A kellemes élmény ellenére eltökélt szándéka, hogy visszatér Andyhez, aki a magával vinné a kollégiumba. A játékok meglepve hallják, hogy Woody az óvodából jött, hiszen onnét eddig csak egyvalakinek sikerült kijutnia. Vigyorit, a bohócot egy selejtezést követően fogadta be Bonnie. A játék elmeséli Woodynak Macó történetét. Együtt érkeztek a Napsugárba, miután egykori gazdájuk, egy szerető kislány elvesztette őket. A hosszú hazautat megtéve Macót szörnyű sokk fogadta: Daisy egy hozzá hasonló, új plüssmackót ölelgetett. Vigyori szerint akkor és ott valami összetört Macó lelkében, s teljesen elveszítette régi önmagát. A Napsugárba kerülve rémuralmat alakított ki, ahol semmi sem történik az ő tudta és megfigyelése nélkül. Woody rögvest visszaindul, hogy kiszabadítsa barátait. Bejutva a Napsugárba, Woodynak sikerül felvennie a kapcsolatot társaival, s megosztja velük szökési tervét. Leszerelik az őrködő Buzzt, s megkísérlik visszaállítani tudatát, ami nem alakul a kívánt módon: noha már nem tekinti ellenségnek barátait, spanyol nyelvű üzemmódra vált, s hevesen udvarolni kezd Jesse-nek. A csapat eljut a szemétkidobóig, ami a szabadságra nyíló kaput jelenti, ám ott Macóval és alattvalóival találják szemben magukat. Az összetűzés során felszínre kerülnek a Napsugár ura által elhallgatott igazságok, aminek következtében Andy játékai és Macó is a szemeteskocsiban köt ki. Buzz egy kisebb baleset során visszanyeri régi önmagát, ám csakhamar másfelé fordul mindenki figyelme: a jármű a hulladékmegsemmisítőhöz érkezik, s egy szempillantás alatt a mechanizmusban találják magukat. Sikerül kijátszaniuk az aprítót, s Woody és Buzz Macónak is segítő kezet nyújt. Az igazi veszély azonban csak eztán fedi fel magát: a futószalag végén a hatalmas kiterjedésű hulladékégető izzik fenyegetően. Macó megpillantja a leállítót, s eléréséhez a többiek segítségét kéri. Feljutva azonban kereket old a gomb megnyomása nélkül, de nem örülhet sokáig szabadságának: egy kamion bogárvédőjén köt ki. Andy játékai előtt nem marad más lehetőség, mint együtt szembenézni végzetükkel. Az utolsó pillanatban érkezik a váratlan segítség: egy kampó felülről, amit néhány barát irányít.

Kijutva a felszínre Woody megpillant egy ismerős kukáskocsit, ami visszajuttatja a csapatot Andy házához. Ott a cowboy elbúcsúzik társaitól, akik már nem aggódnak a padlássors miatt, s Andy koleszos holmijai közé huppan. Fültanúja annak, amint Andy biztosítja elérzékenyült édesanyját, hogy mindig vele lesz gondolatban. Ekkor már tudja, mit kell tennie; üzenetet ír, s a cetlit barátai lezárt dobozára helyezi. Andy azt meglátva – azt gondolván, anyjától származik –, a padlás helyett egykori kedvencei elajándékozása mellett dönt. Bonnie-hoz hajt, s egyenként mutatja be a félénk kislánynak a játékokat. Meglepetésére, Woodyt is a doboz alján találja. Kis habozás után azonban úgy dönt, ideje búcsút venni legszeretettebb játékától is, s egy utolsó, nagy játszadozásba kezd Bonnie szórakoztatására.

Woody bemutatja barátainak Bonnie játékait, s később levelet kapnak a Napsugárból, ahol Ken és Barbie gondoskodik arról, hogy egyetlen nap se múljon el buli nélkül.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők

Háttér

A Disney és a Pixar újrakötött szerződésének értelmében minden szereplő, amit a Pixar megalkot filmjeihez, a Disney tulajdonát képezi. A Disneyt illette továbbá a jog, hogy folytatást készítsen bármely Pixar-filmhez, ugyanakkor a Pixarnak joga volt ezen esetleges folytatások munkálataiban nem részt venni. 2004-ben, mikor a folytatólagos tárgyalások a két cég között szerződésbontást helyeztek kilátásba, a Disney akkori főnöke, Michael Eisner a Toy Story 3. elkészítéséről határozott a Disney saját komputeranimációs divízióján, a Circe 7 Animationön keresztül. Tim Allen, Buzz Lightyear eredeti szinkronhangja hajlandóságot mutatott a közreműködésben, még ha nem is a Pixar készíti a filmet.^[26] Jim Herzfeld írta meg a Circle 7 verziójához a forgatókönyvet. Ebben a játékok eljuttatják a meghibásodott Buzzt Tajvanba, abban a hitben, hogy ott megjavítják. Az interneten azonban szembesülnek vele, hogy a cég teljes visszahívást rendelt el, mivel világszerte nagy számban léptek fel zavarok a játékszériában. Buzz megsemmisítésétől félve, Andy játékainak egy csoportja (Woody, Rex, Slinky, Krumplifej úr, Guba, Jesse és Szemenagy) barátjuk kiszabadítására indul. Ezalatt Buzz olyan játékokkal találkozik, akiket egykoron szerettek, de most hasonló sorsra jutottak, mint ő.^[26]

2006 januárjában a Disney felvásárolta a Pixart, s a megállapodás értelmében a Pixar vezetői, Edwin Catmull és John Lasseter irányítása alá került az összes animációs Disney-produkció, azaz a Disney Animation. Röviddel ezután a Circle 7 Animationt megszüntették, a Toy Story 3.-verziójukat pedig jegelték.^[26] Egy hónappal később Robert Iger, a Disney CEO-ja megerősítette, hogy a Disney áthelyezi a projektet a Pixarhoz.^[27] 2007. február 8-án Catmull bejelentette, hogy a második rész társrendezője, Lee Unkrich rendezi a filmet, a forgatókönyvet pedig Michael Arndt írja.^[28] A bemutató dátuma 2010-re került.^[29] „Már évek óta volt egy ötletünk a Toy Story 3.-hoz, amiről azt gondoltuk, megfelelő lesz, ha valaha is elkészítjük” – meséli Lee Unkrich rendező. Azonban egy korai megbeszélésen végül mégis elvetették elképzelésüket: „Mindent elölről kezdtünk.”^[30] A forgatókönyvet nagyjából 25 részre bontották szét, s mindegyik 10 vagy valamivel több változaton esett át – az egyik első a 60 változtatást is elérte –, majd készült belőlük egy nyersvágás átmeneti hangokkal és zenével, hogy könnyedén látható legyen, működik-e az elképzelés.^[31]

A film tervezési és produkciós szakaszaiban a Pixar munkatársai 92 854 sztoribordot készítettek.^[32] A szereplők is elsőként rajzolt formában láttak napvilágot; az animációs eljárások között helyett kaptak az egyszerű rajzok, skiccelt vázlatok, amik később a digitális festmények részei lettek, mielőtt a számítógép-animációs renderelés és a végső igazítás véglegesítette az adott jelenetet.^[33][34] Miközben megtartották a korábbi két film színpalettáját és stílusát olyan elemekben, mint például a bútorok, az animátorok korszerű digitális megvilágítást és textúrázó eszközöket alkalmaztak.^[35] Amellett, hogy a készítők modern technikai eszközeit összhangba hozta a korábbi részeknél használtakkal, Bobby Podesta vezető animátor részletesen elbeszélgetett az eredeti filmeken dolgozókkal, hogy ezzel segítse a mostani stábot az akkori gondolkodásmód elsajátításában.^[36] Az a jelenet jelentette a legnagyobb kihívást az alkotóknak, amelyben a főszereplő játékok megérkeznek az óvodába – a szekvencia több száz játékot vonultat fel. Lee Unkrich rendező el akarta kerülni a tömegszimulációs technológia alkalmazását, hogy mindegyik szereplő külön keljen életre. „Ahelyett, hogy féltucat animátort lekötöttünk volna vele, minden egyéb jelenet készítését felfüggesztettük és mindenkit erre az egyre állítottunk rá két hétre” – meséli Podesta.^[37] A számos szereplő közül egynek, a dobozból kiugró bohócnak maga Unkrich szolgáltatja a hangját.^[37] Az új részhez a visszatérő szereplők animációs modelljét újraalkották úgy, hogy egyszerűbb legyen az irányításuk, de hasonlóak maradtak a korábbi filmek esetében használtakhoz. „Végső soron jó szolgálatot tett mindez az animátoroknak, mivel egészen leegyszerűsödött a munkájuk, s újfent tanulmányozhatták Woodyt, Buzzt és a két szereplő lényegét” – magyarázza Unkrich.^[38] Macó testét 3 473 271 különálló szőrszál alkotja, több rétegben, hosszúság és vastagság szerint rendeződve.^[39] Hogy hitelesen adják vissza a felnőttkor küszöbén álló Andyt, az alkotók a szereplőt több életkorban is megrajzolták, kezdve a Toy Story előtti 6 éves állapotától a harmadik részben látható 17 esztendős megjelenésééig.^[40]

A szűkösre szabott produkciós határidők miatt a rendezőnek komoly fejtörést okozott, hogy milyen zenei aláfestés lenne ideális a zárójelenethez: „A zenei anyag rögzítését megelőző napokban alig bírtam uralkodni magamon. Tudtam, hogy rengeteg függ a film utolsó jelenetétől… Randy azonban szakmájának mestere, s a végeredmény kiváló lett.”^[41] Darla K. Anderson producer elmondása szerint annak ellenére, hogy a sztereoszkopikus 3D is a gyártási folyamat részét képezte, a Toy Story 3. elkészítése az egyik legsimább volt a Pixar történetében.^[42] A korábbi két Toy Story 3D-be konvertálása jobban sikerült, mint várták, s ez mindenkit meglepett. „Ebből arra következtettem, hogy nem szükséges semmit sem máshogy csinálnom a Toy Story 3. esetében sem. Egyszerűen egy jó filmet kell összehoznom a belsőmre hallgatva” – mondja Unkrich;^[43] „A Toy Story 3. minden eleme már része volt az első Toy Storynak is – csak épp minden egy kicsit erőteljesebb, remélhetőleg.”^[44]

Tom Hanks, Tim Allen és John Ratzenberger nem kapták meg a szkriptet, hogy eldönthessék, részt vesznek-e a folytatásban, ehelyett a film egy teljes sztoritekercsét vetítették le nekik egy moziban. Ezen előzetesen felvett hangokkal, hangeffektekkel és zenével ellátott mozgó sztoribordok voltak láthatók. A három színész a vetítés végén aláírt a filmhez.^[45] Hanks stúdiófelvételeinek utolsó napjára Woody utolsó jelenetei maradtak, összhangban az érzékeltetett véget éréssel, ami e jelenetekben hangsúlyos szerepet kap.^[46]

A Toy Story 3. az első film, amelyet Dolby Surround 7.1 hangformátummal játszottak a mozik.^[47]

Filmzene

A film zenéjét – az első két részééhez hasonlóan – Randy Newman szerezte. Ez a hatodik, a Pixar számára készült alkotása a Toy Story – Játékháború, az Egy bogár élete, a Toy Story – Játékháború 2., a Szörny Rt. és a Verdák után. A lemezre felkerült zeneszámok mellett a filmben felcsendül a „Dream Weaver” című dal Gary Wrighttól és a Chic „Le Freak” című száma, továbbá a „You've Got a Friend in Me” eredeti változata. A „Cowboy!” és a „Come to Papa” című trackekhez Newman felhasznált részleteket Az elnök különgépéhez írt, ám visszautasított kompozíciójából.^[48]

A Disney nem jelentette meg a film zenéjét CD-n, csak letölthető formában érhető el. A Fel után ez volt a Disney második olyan döntése, hogy egy díjnyertes filmzenét nem adott ki CD-n.

Bemutató

Marketing és merchandise

A Toy Story 3. első teaser előzetese a Pixar Fel című filmje előtt volt látható 2009. május 29-étől.^[53] 2009. október 2-án az első két Toy Story ismét a mozikba került, együttesen, 3D-s változatban, s ez előtt vetítették le a harmadik rész első hosszabb előzetesét. A második teaser 2010. február 10-én debütált, amit a második teljes trailer is követett február 11-én, illetve az Alice Csodaországban 3D-s vetítései előtt, március 5-étől. Március 23-án adták ki az első Toy Storyt Blu-rayen, s a lemezen helyet kapott egy kisfilm Toy Story 3. előzetes: A történet címmel, ami a kiadvány magyar változatán is megtalálható.^[54]

A premier havában, 2010 júniusában már 3,5 millió darab kapcsolt termék várta a vásárlókat a boltokban, amitől az elemzők 2,4 milliárd dolláros bevételt vártak a 2010-es üzleti évre.^[55] Decemberig globális szinten 9 milliárd folyt be a Toy Story 3. merchandise termékei révén.^[55] A film promóciójának keretében többek között a Mattel és a Lego gyártott játékokat a szereplőkhöz kapcsolódva.^[56][57] A Toy Story 3-on alapuló videójátékot a Disney Interactive Studios fejlesztette.^[58]

Kritikai fogadtatás

A Toy Story 3. bemutatóját elsöprő kritikai ováció kísérte. Az amerikai újságírók véleményét tömörítő Rotten Tomatoes-on listázott több mint 240 írás 99%-a pozitív kicsengésű, s a filmnek adott átlagos pontszám 8,8 a maximális 10-ből. A weboldal által leszűrt konszenzus szerint „A vígjátékot, kalandot és őszinte érzelmeket ügyesen vegyítő Toy Story 3. azon ritka folytatások közé tartozik, melyek tényleg működnek.”^[59] A napilapok, weboldalak, televíziós és rádióműsorok népszerű és jelentős kritikusaiból álló kiemelt kritikusok között a film 100%-os értékelést tudhat magáénak.^[60] Egy másik portál, a Metacritic, mely élvonalbeli kritikusoktól gyűjti össze véleményüket, s azokból súlyozott átlagot számít, 91 pontra értékelte a Toy Story 3.-at 100-as skáláján.^[61]

Számos kritikust nyűgözött le feltétel nélkül a film. Peter Travers a Rolling Stone magazinban így írt róla: „Mindenből kijut a nevetéstől a könnyekig, s a vizuális káprázat hullámai a fellegek fölé emelnek. És nem szükséges kisgyermeket is vinni ahhoz, hogy értékelni tudd…megilleti »az év egyik legjobbja« jelző.”^[63] A sokrétűségét dicsérte a San Francisco Chronicle is: „A történet elismerésre méltó értéssel kombinálja a vígjátékot, a drámát és az akciót, ám ez már nem is hozzáértés – ez ihletettség. (…) A Toy Story 3. jobb film, mint a WALL·E és a Fel, mivel abszolút működik a hagyományos módokon. 103 percen át, sosem veszi a közönség figyelmét garantáltnak. Megvan benne az akció, a horror, az eleven szereplők, s mindig halad előre.” – írja Mick LaSalle.^[64] Kenneth Turan a Los Angeles Times-ban lényegre törően fogalmazta meg benyomását: „A Toy Story 3. gondos figyelmet fordít mindarra, amiért újra és újra visszatérünk a moziba élményt szerezni.”^[62] Claudia Puig a USA Todaytől nem kevésbé volt elragadtatva: „Miképp képesek a Pixar animációs mágusai újból és újból előrukkolni ennyire innovatív és elbűvölő történetekkel, az a modern film egyik csodája. (…) Ez az epizód, a három közül a legjobbként, mindaz, aminek egy filmnek lennie kell: hihetetlenül vicces, megható, izgalmas és eszes.”^[65] Richard Corliss „azonnali klasszikusnak” titulálta a Toy Story 3.-at a Time magazinban.^[66] Többen is kiemelték, milyen mély érzelmeket képesek kiváltani a látottak. „Az egy csapat egyszerű műanyag kacat kalandjairól szóló filmről – a teljes, három részes, 15 éven átívelő történetről – kiderül az is, hogy egy hosszú, búskomor elmélkedés elveszítésről, múlandóságról és arról a nemes, makacs, bolond dologról, amit úgy neveznek, szeretet.” – értekezik A.O. Scott a The New York Times-ban.^[67] „Az érzelmi disszonancia terén a Pixar mindig is nagyon kényelmesen mozgott, s ezt a Toy Story 3. ismét bizonyítja, ügyes humorral, vadul fantáziadús vizuális virtuozitással és keserédes bánattal párosítva azt.” – vélekedik Ann Hornaday a The Washington Post hasábjain.^[68] „A trilógia harmadik filmje ragyogóan élvezetes és mélyen megható” – csatlakozik Joe Morgenstern is. „Nem árulom el a végét, de elállt tőle a lélegzetem, s lefogadom, hogy a tiéd is el fog. Nézd meg ezt a kedves filmet inkább most, mint később.” – folytatja a Wall Street Journalben.^[69] A befejezéssel kapcsolatban Joe Neumaierben a következő fogalmazódott meg: „Mire költői befejezése elérkezik, magába zárva a játszás az átalakulásban és folytatódásban rejlő erejét, ráébredünk, hogy egyikünk sem lép túl élete egy szakaszán vagy annál is tovább a barátok segítsége nélkül.” – jelent meg a New York Daily News-ban.^[70] A hasonlóan mély impressziók más írásokban is felbukkantak. Owen Gleiberman, az Entertainment Weekly munkatársa azt írta, „Még a magasra helyezett mércével mérve is, a Toy Story 3. elvarázsolt és oly mélyen megindított, hogy egészen megdöbbentem azon, hogy egy digitálisan animált vígjáték műanyag gyerekjátékokról képes ilyen hatást gyakorolni rám.”^[71] „A felnőtt nézők bizonyosan elmorzsolnak egy-két könnycseppet. Igen, ennyire jók ott a Pixarnál: képesek valódi érzelmeket kisajtolni belőled pár darab műanyag iránt.” – csatlakozik Christy Lemire az Associated Press-ben.^[72] Nem egy kritikus jegyezte meg, hogy a korábbiakhoz mérten a tónus is komorodott: „A Toy Story 3. minden pillanata szórakoztató és elragadó, akárcsak elődjéé, ám ezúttal sötétebb elemek is helyet kaptak.” – mutat rá Peter Howell a Toronto Starban.^[73] Ezt felfedezte Roger Moore is, az Orlando Sentinel munkatársa: „A kápráztató, ijesztő és szentimentális Toy Story 3. merészen sötét és érzelmes konklúziója a filmsorozatnak, ami a Pixart híressé tette.”^[74]

Akadtak, akiket nem győzött meg a film. Armond White, a New York Press újságírója szerint a Toy Story 3. szigorúan a konzumerizmust ünnepli, s csak az agymosottak dőlnek be neki,^[75] míg Cole Smithey a film amerikai korhatár-besorolását kérte számon kritikájában (a Toy Story 3. minden korosztály által látogatható, Smithey viszont úgy véli, a legkisebbeknek nem való), illetve azt, hogy 3D-s film ellenére „semmi sem lebeg a szemed előtt.”^[76] White véleménye megtörte a Toy Story-trilógia 100%-os Rotten Tomatoes-értékelési történetét, ami csakhamar komoly visszhangot váltott ki a különböző filmes weboldalakon és blogokban.^{[77][78][79][80]} A Cinemablend cikket közölt a két kritikusról, azzal a tétellel, hogy általában a filmek megítélése szubjektív, s a vélemények ezáltal különböznek róluk, azonban jelen esetben White és Smithey is téved. Josh Tyler, a bejegyzés írója szerint White nem véleményt fogalmaz meg, hanem vádaskodik, s állításai még csak nem is helytállók; emellett arra is rámutat, hogy az újságíró megrögzött szokása szembemenni az általános vélekedéssel. Smithey kritikáját Tyler úgy kommentálta, hogy nagyon rövid, s olyasmit ró fel a filmnek, ami csak közvetetten kapcsolódik hozzá, továbbá felteszi a kérdést, hogy nem csupán azért született-e a negatív kritika, hogy megnövelje Smithey weblapjának forgalmát. A cikk konklúziója, hogy mindkét újságíró véleménye az egyszerű gyűlöletre épül, s nem a filmmel szemben megfogalmazott kritikára.^[81]

A magyarországi visszhang idomult a tengerentúlihoz. A véleményezők a film minden aspektusát dicsérő szóval illették. Szöllőskei Gábor a VOX mozimagazinban így írt a Toy Story 3.-ról: „(...) Arndt és a rendező Lee Unkrich tehetsége nem csak abban mutatkozik meg, hogy elénk raknak egy élőszereplős filmekkel is akár egyenértékűnek mondható menekülős movie-t (A nagy szökés után szabadon), hanem abban is, hogy valódi érzelmeket csalnak ki belőlünk. Izgulunk, nevetünk, és sírunk: a Toy Story 3. akcióban, humorban és drámában is elsőrangú.”^[82] A Pesti Est osztja e véleményt: „Az izgalom adott, a sztori jó, az új karakterek kipipálva (…), a humor szokás szerint a felnőtteknek is szól, és mivel Pixar-filmről van szó, a minőség minden szinten garantált, a 3D-verzió pedig pazar.”^[83] Az Index már a bevezetőben deklarálja: „A Toy Story 3 a trilógia legjobb darabja”, majd a kritikus a lezárásban leszögezi, „A Toy Story 3 a gyermeknemesítő üzenetet ráadásul minden eddiginél tökéletesebb számítógépes animációba csomagolja (…).”^[84] Mesterházy Lili szerint „A Toy Story 3 talán erősebb, elnagyoltabb lendülettel meséli el történetét, mint a finomabb, árnyaltabb előző részek, de ez a bombasztikus, magas hőfokon pörgő stílus illik egy trilógia befejező részéhez”; az Origo munkatársa úgy vélte, a film „Méltó folytatás, méltó befejezés.”^[85]

Díjak és jelölések