Szumátra -

	Szumátra (Sumatra)
	Közigazgatás
Ország	Indonézia
Legnagyobb település	Medan
	Népesség
Teljes népesség	50 365 538 fő +/-
Népsűrűség	96 fő/km²
Medan népessége	2 097 610 fő (2010) +/-
	Földrajzi adatok
Fekvése	Délkelet-Ázsia
Szigetcsoport	Nagy-Szunda-szigetek
Terület	473 481 km²
Rang	6.
Hosszúság	1700 km
Szélesség	370 km
Tengerszint feletti magasság	12 m
Legmagasabb pont	Kerinci, 3805 m
Időzóna	Indonesia Western Standard Time
	Elhelyezkedése
	Szumátra Pozíció Indonézia térképén
	é. sz. 0°, k. h. 102°Koordináták: é. sz. 0°, k. h. 102°
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szumátra témájú médiaállományokat.

Szumátra (indonézül Sumatra, vagy gyakran Sumatera) a Föld hatodik legnagyobb szigete (megközelítőleg 470 000 km²), és a legnagyobb sziget, amely teljes területével Indonéziában található (a két nagyobb területű szigetnek, Borneónak és Új-Guineának csak egy része indonéz terület).

Története

Szumátra ősi elnevezése Swarna Dwipa volt, (szanszkritül Aranysziget), valószínűleg azért, mert a szumátrai fennsíkok bányái már nagyon korán aranyat szállítottak a környező szigetekre. Mivel a sziget az India-Kína kereskedelmi főútvonalon helyezkedik el, a keleti partvidék több nagyvárosa vallási életét az indiai vallások alakították, formázták. Ezek közül Srivijaya és Samudra voltak a legkiemelkedőbb központok Srivijaya buddhista monarchia volt, a mai Palembang területén volt a központja. A 7–9. században a területet hódításaival és kereskedelmi kapcsolatain keresztül uralma alatt tartotta, így a királyság fontos szerepet játszott a maláj kultúra elterjesztésében Szumátra szigetén, a Maláj-félszigeten és Borneó nyugati részén. Valójában egy thalasszokrata birodalom volt, tengeri nagyhatalom, amely szigetről szigetre fokozatosan terjesztette ki hatalmát.

Srivijaya befolyása a 11. századra meggyengült. A szigetet akkoriban a jávai királyságok – először Singhasari, majd utána Majapahit – hódításai dúlták. Ebben az időben jelent meg Szumátrán az iszlám, amely főleg az arab és indiai kereskedőkkel való érintkezés útján terjedt.

A 13. század végére a Samudra királyság (a mai Aceh tartomány területén) uralkodója áttért az iszlám hitre. Ibn Battúta, aki vándorlásai során eljutott ide, említette elsőként Szúmatraként (سومطرة – Sūmaṭra) a szigetet. Samudra királyságát később a harcias Aceh Szultánság váltotta fel, amely egészen a 20. századig fennmaradt. A hollandok érkezése után a számos kisebb szumátrai hercegséget sorban uralmuk alá hajtották. Az északon elhelyezkedő Aceh azonban valódi akadálynak bizonyult, szívós ellenállást tanúsítottak; a hollandok hosszú és áldozatokkal terhes háborút vívtak vele (acehi háború, 1870-1905).

Az Aceh körüli kérdés a mai napig súlyos konfliktusok okozója. 1976-ban robbant ki és majdnem harminc évig tartott egy fegyveres felkelés a tartományban az indonéz kormány ellen. A lázadók Aceh függetlenségéért harcoltak. Bár a felkelés 2005-ben véget ért, de az ellentétek a mai napig nem csitultak el. 1999-ben világszinten is egyedinek mondható tömegdemonstrációt tettek az acehiek fővárosukban: 600 ezer ember tüntetett a terület függetlenségéért, ezalatt az indonéz rendfenntartó erők és a hadsereg pedig nem lépett közbe, még csak a helyszínen sem volt. A megmozdulás mérete (a teljes lakosság 15%-a!) jelzi az egyöntetű függetlenedési óhaját Aceh lakosságának.^[1]

A másik, elszakadásra törekvő régió Szumátrán Riau.

Szumátra nyugati partvidékét, különösen azonban Aceh tartományt majdnem 15 méter magas árhullámmal érte el a 2004. december 26-i cunami, amely a 9,2-es erősségű tengerrengés következményeként alakult ki. A cunami halálos áldozatainak száma csak Indonéziában meghaladta a 170 000-et.

Földrajza

M a l a j z i a

Szunda-szoros

Szingapúr

Toba-tó

Medan

Padang

Kuala Lumpur

Palembang

Pekanbaru

Banda Aceh

Jakarta

Bandar Lampung

Batam

Malaka-szoros

Dél-kínai-tenger

Indiai-óceán

Jáva

Maláj-félsziget

Jáva-tenger

Szumátra és a Maláj-félsziget

Medan

Szumátrai fiatalok

A sziget leghosszabb tengelye megközelítőleg északnyugat-délkelet irányban szeli át Szumátrát, nagyjából a sziget közepénél metszi az Egyenlítőt. A sziget belsejét alapvetően két földrajzi régió alkotja: nyugaton a Barisan-hegység, keleten pedig mocsaras síkságok.

A szigettől délkeletre található Jáva, amelytől a Szunda-szoros választja el. Tőle északra, a Malakkai-szoros túloldalán a Maláj-félsziget található, míg keletre Borneó szigete helyezkedik el, a közöttük lévő tengeri utat Karimata-szorosnak hívják. Szumátrát nyugati oldalán az Indiai-óceán határolja.

A sziget gerincét a Barisan-hegylánc képezi. A vulkáni aktivitás termékeny mezőket és gyönyörű tájakat alakított ki, kiemelkedő példája ennek a Toba-tó környezete. A szigetnek jelentős szén- és aranytartalékai vannak.

A keleti oldal hatalmas folyói (Rokan, Siak, Indragiri, Kampar, Batang Hari és Musi) hegyi hordalékkal, termékeny földdel árasztják el a síkságot, amelyeken lápok alakulnak ki. Bár mezőgazdasági művelésre alkalmatlan a talaj, mégis fontos gazdasági jelentősége van: a földfelszín fölött és alatt is olaj – pálmaolaj és kőolaj – található.

Szumátra legnagyobb részét trópusi esőerdő borította, de a gazdasági fejlődés, valamint a korrupció és az erőteljes fakitermelés súlyos hatással van az esőerdő létezésére. Még a természetvédelmi terület státusz sem képes megvédeni ezt az ökoszisztémát a brutális kizsákmányolással szemben.

A sziget a Föld szigeteit a rajtuk fekvő legmagasabb pont szerint sorbarendező listán az ötödik helyen áll, bár két, részben szintén Indonéziához tartozó sziget is megelőzi a listán.

Legnagyobb városok

Szumátra legnagyobb városai 2010-ben:

No.	Város	Tartomány	Népesség (2010)^[2]
1	Medan	Észak-Szumátra	2 109 339
2	Palembang	Dél-Szumátra	1 452 840
3	Batam	Riau-szigetek	1 153 860
4	Pekanbaru	Riau	903 902
5	Bandar Lampung	Lampung	879 851
6	Padang	Nyugat-Szumátra	833 584
7	Jambi	Jambi	529 118
8	Bengkulu	Bengkulu	300 359
9	Dumai	Riau	254 332
10	Binjai	Észak-Szumátra	246 010

Növény- és állatvilág

A sziget a következő fajták fontos lelőhelye: szumátrai fenyő, Rafflesia arnoldii (a világ legnagyobb virága), titánbuzogány (a világ legmagasabb és legnagyobb virága), szumátrai tigris, orangután, szumátrai orrszarvú, szumátrai elefánt, szumátrai üreginyúl, ázsiai tapír, valamint számos madár- és pillangófaj.

A szumátrai esőerdő létezésére jelenleg a papíripar és a pálmaolaj-ültetvények elterjedése jelentik a legnagyobb veszélyt.

A szigeten több mint 10 Nemzeti Park található, közülük három a világörökség részét képező park, amelyek "Szumátra trópusi esőerdői" címen vannak nyilvántartva: Gunung Leuser Nemzeti Park, Kerinci Seblat Nemzeti Park és a Bukit Barisan Selatan Nemzeti Park.

Toba-tó
Rafflesia arnoldii
Titánbuzogány
Hagyományos ház Észak-Szumátrán
Batak iskolások

Demográfia

Szumátra nem túl sűrűn lakott terület, népsűrűsége körülbelül 96 fő/km²; a szigeten kb. 45 millió ember lakik összesen. Mindazonáltal a Föld negyedik legnépesebb szigete. A legnépesebb területek között első helyen áll Észak-Szumátra jelentős része, Nyugat-Szumátra fennsíkjai, valamint Medan és Palembang városok és vonzáskörzeteik.

Szumátra lakossága több etnikumból tevődik össze, amelyek 52 különböző nyelvet használnak. A legtöbb etnikai csoport azonban közös hagyományokkal rendelkezik és különböző nyelveik is nagyon közel állnak egymáshoz. A keleti parton elsősorban malájul beszélő népcsoportok laknak, míg a sziget déli és központi részén élő emberek a malájjal rokon nyelvet beszélnek, ezek a lampung és a minangkabau népek. Észak-Szumátra fennsíkjain élnek a batakok, míg a sziget legészakibb csücskét Aceh népei lakják. A kínai kisebbség a nagyobb városok központjaiban található meg.

Szumátra lakosságának túlnyomó többsége muszlim vallású (90%). A középföldek batakjainak nagy része azonban protestáns (ezt a vallást a hollandok honosították meg a szigeten). A maradék a hindu, buddhista, illetve római katolikus vallást követi, illetve a kínai hagyományalapú vallások egyikét gyakorolja.

Közigazgatás

Szumátra közigazgatási térképe

Szumátra és a környező kisebb szigetek közigazgatási egységei a következők:

Aceh – székhelye: Banda Aceh
Bangka-Belitung – székhelye: Pangkalpinang
Bengkulu – székhelye: Bengkulu
Jambi – székhelye: Jambi
Lampung – székhelye: Bandar Lampung
Riau – székhelye: Pekanbaru
Riau szigetek – székhelye: Tanjung Pinang
Nyugat-Szumátra (Sumatera Barat) – székhelye: Padang
Dél-Szumátra (Sumatera Selatan) – székhelye: Palembang
Észak-Szumátra (Sumatera Utara) – székhelye: Medan

Jegyzetek

↑ Több mint félmillióan követelték Aceh tartomány függetlenségét Indonéziában (origo.hu)
↑ Biro Pusat Statistik, Jakarta.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Szumátra témájú médiaállományokat.

Nézd meg a szumátra címszót a Wikiszótárban!

Kapcsolódó szócikkek

Medan

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szumátra
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

[1] Több mint félmillióan követelték Aceh tartomány függetlenségét Indonéziában (origo.hu)

[2] Biro Pusat Statistik, Jakarta.

[1]

[2]

Szumátra (Sumatra)

Közigazgatás
Ország	Indonézia
Legnagyobb település	Medan
Népesség
Teljes népesség	50 365 538 fő +/-
Népsűrűség	96 fő/km²
Medan népessége	2 097 610 fő (2010) +/-
Földrajzi adatok
Fekvése	Délkelet-Ázsia
Szigetcsoport	Nagy-Szunda-szigetek
Terület	473 481 km²
Rang	6.
Hosszúság	1700 km
Szélesség	370 km
Tengerszint feletti magasság	12 m
Legmagasabb pont	Kerinci, 3805 m
Időzóna	Indonesia Western Standard Time
Elhelyezkedése

Szumátra Pozíció Indonézia térképén
é. sz. 0°, k. h. 102°0, 1020.000000°N 102.000000°EKoordináták: é. sz. 0°, k. h. 102°0, 1020.000000°N 102.000000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Szumátra témájú médiaállományokat.