Figyelmeztetés: Az oldal megtekintése csak a 18 éven felüli látogatók számára szól!
Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez. Igen, Elfogadom

Electronica.hu | Az elektrotechnika alapfogalmai : Elektrotechnika | Elektronika



...


...
...


A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

Szellemi kulturális örökség
 
A szellemi kulturális örökség logója

Az UNESCO az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az 1972-es világörökség egyezmény kiterjesztéseként 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséért létrejött egyezményt (eredeti címe: Convention for the Safeguarding of the Intangible Cultural Heritage). A nemzetközi jogi dokumentum a csatlakozott részes államok számára meghatározza a végrehajtással kapcsolatos lépéseket, feladatokat.

A szellemi kulturális örökség fajtái

A szellemi kulturális örökség lehet:

  • szóbeli hagyomány, és kifejezési forma, tradicionális előadó művészet;
  • társadalmi szokás és rítus, ünnepi esemény;
  • a természettel és a világegyetemmel kapcsolatos ismeretek, valamint
  • a hagyományos kézművestermékek előállításához szükséges tudás és készség.

Az UNESCO listája

A UNESCO az egyezmény alapján hivatalos listát vezet, amely 2017 elején 429 kulturális egységet tartalmazott.

Külön lista tartalmazza a sürgős védelmet igénylő szellemi kulturális örökségeket; ezek általában a végleges eltűnéssel fenyegetett népszokások és szertartások, amelyek megőrzése fokozott állami támogatást igényel.

Szellemi kulturális örökség Magyarországon

Magyarország 2006-ban ratifikálta csatlakozását az UNESCO szellemi kulturális örökség megőrzéséért létrejött Egyezményhez (XXXVIII./2006 törvény). [1]

Az egyezmény szakmai koordinálásáért Magyarországon a Szabadtéri Néprajzi Múzeum a felelős.

Magyarország a UNESCO által nyilvántartott világörökségi lista mellett a kulturális miniszter 2009. május 19-én kelt felhívásával[2] létrehozta a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékét is. A nemzeti jegyzékre került örökségek használhatják a „Szellemi Kulturális Örökség Magyarországon” logóját.

Az UNESCO jegyzékben szereplő magyarországi tételek:

  • Mohácsi busójárás (2009)
  • Táncházmozgalom (2011)
  • Matyó népművészet (2012)
  • A népzenei örökség megőrzése Kodály-módszerrel (2016)
  • Solymászat (2017; Ausztria, Belgium, Csehország, Egyesült Arab Emírségek, Franciaország, Katar, Kazahsztán, Koreai Köztársaság, Magyarország, Marokkó, Mongólia, Németország, Olaszország, Pakisztán, Portugália, Spanyolország, Szaúd-Arábia, Szíria közös öröksége)
  • Kékfestés (2018; Ausztria, Csehország, Magyarország, Németország, Szlovákia közös öröksége)

Hivatkozások

  1. Csonka-Takács Eszter: (magyar és angol nyelven) (pdf) pp. 28. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010
  2. Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter: Felhívás a magyar szellemi kulturális örökség megőrzésére (magyar nyelven) (pdf) pp. 1, 2009. 05

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szellemi_kulturális_örökség
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.






A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.