Figyelmeztetés: Az oldal megtekintése csak a 18 éven felüli látogatók számára szól!
Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez. Igen, Elfogadom

Electronica.hu | Az elektrotechnika alapfogalmai : Elektrotechnika | Elektronika



...


...
...


A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

Szénaszárító


A szénaszárító egy általában fából készült állvány, mely az átnedvesedett széna mesterséges szárítására szolgál. Ezen célra sok helyen, kivált kisebb gazdaságokban, külön szárítóállásokat használnak, melyekre a takarmányt, miután körülbelül 24-36 óráig kissé megfonnyadt, boglya módjára felaggatják, hogy így a levegő lehetőleg átjárhassa, száríthassa és az eső se tehessen nagyobb kárt benne. (Gibbs erre a célra külön alkalmas készüléket szerkesztett, mely kerekekre szerelve hordozható. A szárítást meleg levegő eszközli, melyet lokomobillal vagy járgánnyal hajtott ventilátor szolgálta.)

A magyar parasztság elsősorban a háromlábú, gúla alakú szénaszárító állványt használta. Ennek készítéséhez kb. 3 m hosszú, ágas vagy sima rudakat használtak, melyeket a gúla csúcsán kötöttek össze vagy fogtak össze csap segítségével. Az állvány magassága kb. 2 m, a szomszédos lábakat mintegy 40 cm-enként elhelyezett, a talajjal párhuzamosan fekvő keresztrudak kötik egymással össze. Az állványra rendszerint 100–150 kg félig megszáradt (fonnyadt) takarmányt raknak fel boglya alakban. A gúla formájú szénaszárító állvány főként a Nyugat-Dunántúlon, a magyar nyelvterület északkeleti részén, valamint Erdélyben használatos. Neve rendszerint azonos a szénaszárító ágaskaróval (ösztörü). Az Alpokban már évszázadok óra elterjedt a gúla alakú szénatartó állvány, a Kárpátok csapadékos vidékein, és Észak-Európában is használatos. A magyar parasztok körében a „kerítésforma” szénaszárító állvány nem terjedt el. Ez utóbbit a talajba egymástól 2 m távolságra, egyenes sorban leszúrt ágasfákból készítik, melyeket vízszintes rudakkal kötnek össze. A fedéllel rendelkező, magas, létraszerű állványt a szlovénoknál, osztrákoknál, a Dél-Alpokban, Fehéroroszországban és Svédországban használják. Az agronómiai irodalomban svéd állványnak (lobor) is nevezik. A szlovénoknál már a 17. század óta meghonosodott.

Galéria

Források

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szénaszárító
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o Szénaszárító

Villamosmérnöki és elektronikai alapfogalmak - elektronica.hu
čítajte viac na tomto odkaze: Tartalomszervezés





A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.