A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
A sorompó út vagy terület - többnyire a közúti - forgalomtól történő elzárására szolgáló rúdalakú emeltyű, melyet elsősorban hídátjáróknál, vasúti átjáróknál, vámházaknál, intézmények és ipari létesítmények telephelyeinek közúti bejáratainál alkalmaznak.
Vasúti sorompó
Hogy a vasúti vágányokon átvezető utakat a vonatközlekedés idejére el lehessen zárni, rendszerint a vágány mindkét oldalán sorompókat állítanak fel, mely lehet félkarú, vagy teljes.[1]
A szintbeni közúti kereszteződések elektromosan biztosított zárását a vasúti járművek a vasúti pálya felépítményén az azon megengedett legnagyobb sebességhez viszonyított féktávolság szerint elhelyezett behatási pontot a menetirány szerinti első tengellyel történő meghaladásával hozzák működésbe. A fénysorompó tilosra váltása és az azt kiegészítő sorompórúd leengedése 30 másodpercig tart, ami a törvény szerint előírt kiürítési idő. A zárást a vasúti járművek az áthaladást követően egy újabb behatási ponton a menetirány szerinti utolsó tengellyel meghaladva oldja fel.
Kézi vezérlésű sorompó esetén, ha a kezelő magán az útátjárón vagy annak közelében várja a vonatot, a sorompó egy vízszintes irányban forgatható, keskeny átjárókon régebben pedig egy, az úton áttolható rúdból állt. Amennyiben a sorompót kezelő őr állomása az átjárótól távolra esett, húzó sorompó alkalmazása vált szükségessé, melynek húzó készüléke az őrház mellett volt és onnan drótvezeték segítségével lehetett zárni és nyitni. Az őrállástól igen távol levő és onnan nem látható húzó sorompókat csengetési készülékekkel látták el, amelyek előre jelezték a sorompó zárását az esetleg éppen áthaladó járműveknek.
A sorompókat maximum 10 percig lehet zárva tartani.
Fajtái
- Teljes sorompó (teljes csapórudas sorompó) olyan sorompóberendezés, amely a keresztező utat - osztottpályás út esetén annak egyik úttestjét - teljes szélességben sorompórúddal zárja el vasúti jármű közlekedésekor és áthaladása alatt.[2] (Ma már helyette a 120 km/h feletti sebességre kiépített vasútvonalakon a teljes útpályát két oldalról elzáró dupla félsorompót vagy a forgalom mértékével arányosan külön szintű keresztezést alkalmaznak.)
- Félsorompó: olyan sorompóberendezés, amely a vasúti jármű közlekedésekor és áthaladásakor csak az úttest menetirány szerinti jobb oldalát - legalább kétharmad szélességben - zárja le sorompórúddal. Mindig a fénysorompó kiegészítéseként működik.[3]
- Fénysorompó: olyan sorompóberendezés, amely a vasúti jármű közlekedését és áthaladását két egymás mellett levő, felváltva villogó piros fénnyel jelzi. Egyébként a készülék villogó fehér fényt ad.[4]
- Helyből kezelt teljes sorompó: olyan teljes sorompó, amelynek kezelése közben a kezelőszemélyzet az utat - a vasúti átjáró mindkét oldalán - legalább Lk távolságban át tudja tekinteni.[5]
- Távolból kezelt teljes sorompó: olyan teljes sorompó, amelynek kezelése közben a kezelőszemélyzet a vasúti átjárót, illetőleg az utat - a vasúti átjáró mindkét oldalán - legalább Lk távolságban akadálytalanul áttekinteni nem tudja.[6]
- Felhívásos sorompó: olyan távolból kezelt, alaphelyzetében lezárt teljes sorompó, amelyet a kezelő személyzet a vasúti átjárót közúton használni kívánó felhívására nyit fel, abban az esetben, ha vasúti jármű nem közlekedik.[7]
- Időszakosan üzemelő teljes sorompó: olyan teljes sorompó, amelyet csak meghatározott időszakokban kezelnek, ezen kívüli időben pedig a csapórudak zárt helyzetben vannak.[8]
- Jelzővel függésben levő sorompó: az a teljes-, fél-, fénysorompó, amelynél csak a sorompó zárt helyzetében állítható „szabad” állásba a vasúti jelző.[9]
- Vonat által vezérelt sorompó': az a fény, ill. fény- és félsorompó, amelynek zárását és nyitását minden irányból - vagy állomások területén levő, illetőleg ahhoz közeli vasúti átjáróknál legalább egyik irányból (pl. a nyíltvonal felől) - a vasúti jármű a vasúti pályába beépített vonatérzékelő elemeken áthaladva...[10][11]
A sorompók kezelése
A vasúti sorompóknak két típusát különböztetjük meg, a teljes és a félsorompókat. A teljes sorompókat a vasúti vonalak automatizálása előtt létesítették. Ahhoz, hogy ezt a típusú sorompót a közúti forgalom jelentősebb megakasztása nélkül kezelni lehessen az induló vonatok számáról és előre látható érkezési idejéről a sorompókezelőt értesíteni kellett, aki azt a vonat érkezése előtt 4 perccel korábban lezárta.
Az esetleges közbezárásokat a hajtómű működtetésének meg-meg szakításával lehetett elérni.
A fél- és fénysorompókat a kivételes esetektől (Pl. vágányzár) eltekintve a vonat működteti.
Nyílt pályán, illetve egyes állomások területén a vágányon közeledő vonat érzékelőelem segítségével tilos jelzésűre (villogó piros) állítja a fénysorompót 40 másodperccel áthaladása előtt, majd a pirosra állítás után 12 másodpercen belül elindul a csapórúd. A késleltetésre azért van szükség, hogy a hosszabb és lassabb járművek is elhagyják a veszélyes területet; késleltetés hiányában a járművek kárt tehetnének a hajtóműben. A vágányút feloldása teljes sorompó esetén a kijelölt dolgozó feladata, aki mindezt csak akkor hajthatja végre, ha a szerelvény utolsó tengelye is áthaladt az átjárón. Fél-és fénysorompó esetén: Ha az érzékelőelemet, vagy a váltókörzetet a vonat utolsó tengelye is meghaladja akkor az automatikusan felnyílik, kivéve ha az ellentétes irányból nem közeledik vonat, mert ekkor az ellentétes irányú érzékelőelem ismét lezárja a fél- és fénysorompót.
Források
- A Pallas nagy lexikona
- https://www.youtube.com/watch?v=Vh3kmWszWzk
- https://www.youtube.com/watch?v=P48ufsVTDgs
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Émile Faguet
Émile Louis Victor de Laveleye
Émile Ollivier
Épületszárny
Ívhíd
Újplatonizmus
Abel-François Villemain
Adományrendszer
Albert Sorel
Albert Venn Dicey
Arcueil
Areioszpagosz
Argirodit
Asztaltáncoltatás
Augusto Pierantoni
August Fournier
Azovegyület
A közgazdaságtan története
Basszus
Benjamin Disraeli
Benzol
Benzolszármazékok
Berlini szerződés
Bezerédj család
Bizalmam az ősi erényben
Bodrog vármegye
Bolondvár
Camillo Benso di Cavour
Carl August von Steinheil
Charles-Bonaventure de Longueval
Church of England
Cista
Citromsav
Clam család
Csésze (edény)
Dénár
Denudáció
Dextrin
Diorit
Dudvág
Ecloga legum
Egyetemes postatörténet
Emilio Castelar
Enrico Cialdini
Episzkopalizmus
Eposz
Erkély
Ernst Curtius
Erzsébet Filippina Mária francia királyi hercegnő
Eskü
Esperes
Exemptio
Fáy család
Fémlemez
Földárja
Fővárosi Közmunkák Tanácsa
Fűrész
Fabius Planciades Fulgentius
Fedélzet
Fejérvármegyei és Székesfejérvár városi történelmi s régészeti egylet
Felségsértés
Filantropizmus
Fokozatos felelősség
Fok (földrajz)
František Ladislav Rieger
Franz Anton von Kolowrat-Liebsteinsky
Franz Michael Felder
Georgikon
Giovanni Battista Donati
Giuseppe Garibaldi
Hámor (fémfeldolgozás)
Hajóhíd
Hajótörés
Hanglyuk
Herulok
Hjalmar Hjorth Boyesen
Holland irodalom
Hordó (tartály)
Horváth-Stansics család
Hugh Latimer
I. Abdul-Medzsid oszmán szultán
II. Mahmud oszmán szultán
II. Róbert skót király
Internátus
Iskola
Istálló
Jacopo Sansovino
Jakob Böhme
Jean-Barthélemy Hauréau
Jean de La Fontaine
Jeszenik-hegység
Johann Bernhard Basedow
Johann Julius Hecker
John Ross Browne
Károlyi István (politikus, 1797–1881)
Közhasznú Esmeretek Tára
Kübelé
Kafferek
Kalapács (szerszám)
Kalcinálás
Kankalinfélék
Karl Friedrich Lessing
Karl Friedrich von Steinmetz
Kefe
Kerékvető
Királysértés
Kitt (kötőanyag)
Kiváltság
Konjunktúra
Konkréció
Koronaőrök
Léonce Guilhaud de Lavergne
Léon Gambetta
Létra
Lajos-csatorna
Latorca
Legyező
Lengyel irodalom
Levélállás
Lex
Libráció
Likőr
Márvány
Méhrepedés
Magyar Állam (napilap)
Magyar időszaki lapok a 19. században
Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat
Manysik
MATE Georgikon Campus
Mauretania
Melegágy
Mikrolit (ásvány)
Minoriták
Muhammad Ali egyiptomi alkirály
Nádori testőrség
Népszokások
Nafta
Norvég irodalom
Numa Denis Fustel de Coulanges
Országos Nőképző Egyesület
Oszloprend
Oxálsav
Paragenezis
Pergamon
Pierre Puget
Polgári házasság a dualizmus korában
Polgári halál
Portugál irodalom
Pozsonyi gróf
Praetorianusok
Rózsa rend (Brazília)
Rózsa rend (Honduras)
Robert Southey
Rodolfo Lanciani
Rohan család
Sátor
Sürgöny (diplomácia)
Saint-simonizmus
Sedan (Franciaország)
Skót irodalom
Skandinavizmus
Sorompó
Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1
Stephan von Jovanović
Széchy család (felsőlendvai)
Szénaszárító
Szörny
Szőnyi béke
Szalol
Szarkofág
Szarv
Szerb irodalom
Takarmány
Tarack (löveg)
Telekkönyv
Temető
Tengernagy
Toldalagi család
Trágya
Trákia
Válság (gazdaság)
Váza
Vetésforgó
Viaszos vászon
Vittorio Alfieri (drámaíró)
Zárnélküli pörgekarúak
Zárosperemű pörgekarúak
Zátony
Zuávok
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.