A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
Skót irodalom | |
13. század – napjaink | |
Elterjedése | Skócia |
Világtörténelmi korszak | középkor, újkor, legújabb kor |
Eredete | középkori latin irodalom, skót népköltészet |
Jellemzői | |
Írástípus | latin írás |
Könyvtárak | https://libcat.csglasgow.org/web/arena, http://www.maryjones.us/ctexts/index_scottish.html |
Észak-Skóciában máig is kelta nyelvjárást beszélnek, az ország déli részében azonban már a XI. század óta az angolszász nyelv fészkelődött meg, amely a számos angol bevándorló révén mindinkább elterjedt. Noha Skócia nagyobb és népesebb részének nyelvét némely nyelvjárási sajátosságok jellemezték, főbb vonásaiban mégis angol volt, mint az a XIII-XIV. századból származó legrégibb emlékei is bizonyítják. Az 1300 körül élt Thomas Ercildoune (a rímelő) költeményei közül csak jóslatok és John Barbourtól maradt fel egy nagy költemény Robet Bruce-ról. Mellette még Huchown élt, aki egy költeményt írt Arthurról (megjelent Edinburgban 1872-79). Egyéb művek: Andrew of Wyntoun Orygynal Cronykil of Scotland-ja (megjelent a Historians of Scotland című vállalatban 1872-79. Edinburgh-ban), a Wallece hősről szóló (1460 körül) eposz, amely a Scottish Text Society kiadványai közt jelent meg (1884-88) és amely máig is kedves könyve a skót népnek. Chaucer költőt utánozták a XV. században: I. Jakab király (megh. 1437.), Robert Henryson (megh. 1506 körül). Felülmúlta őket a XVI. század kezdetén William Dunbar, akivel egyidejűleg Douglas Gavin (megh. 1522.) is kitűnt mint költő. Említendők még Alexander Scott, a skót Anakreón, David Lyndsay (meghalt 1555.), aki a katolikus lerust, a királyt, a nemességet szatirizálta (Poetical works, kiadta George Chalmers, 3 kötet, London, 1806; megjelent az Early Text Society kiadásában is, uo. 1865-71). A XV. és XVI. századból való még sok más, mai napig is elterjedt skót ballada. A XVI. század második felében az országban dúló belviszályok miatt az irodalom nem igen virágozhatott. Richard Maitland (megh. 1586.) és Alexander Hume (megh. 1609.) vallásos, erkölcsös költeményeket írtak, Alexander Montgomerie The cherrie and the slae (1597) című gyenge allegóriát adott ki. A legjelentékenyebb prózai munka e korból John Knox (megh. 1572.) History of the Reformation című műve. Miután VI. Jakab, aki maga is tett költői kisérleteket, I. Jakab címmel az angol trónra lépett, a művelt skótok, akik mindig előnyben részesítették a latin nyelvet, teljesen felhagytak azzal, hogy a maguk nyelvjárását használják irodalmi nyelvül. Arthur Johnstone és mások Buchanan mintájára latin verseket írtak, Robert Ayton (megh. 1638.), William Drummond (meghalt 1649.) és a többi XVII. századbeli költő az angol költői iskolához csatlakozott. A skót nyelv lingua rustica lett, amely nem szerepelt az irodalomban. Csak Allan Ramsay használta ismét a skót népnyelvet a nép életét festő jeles költeményeiben. A jeles költőnek néhány utánzója is akadt a XVIII. században, igy Crawford (megh. 1773.), Robert Fergusson (megh. 1774.), Alexander Ross (megh. 1784.). Nagy hatással voltak Percy Reliques-jei, amelyek a skót népköltészet kincsei iránti érdeklődést ismét felélesztették. David Herd már 1769-ben kiadta Scottish songs and ballads című gyűjteményét, 1771-ben jelent meg az Auld Robin Gray című fenséges ballada, amelynek szerzőjét csak félszázad múlva ismerték fel Anne Barnardban, Balcarres gróf (megh. 1825.) leányában. Egyéb dalköltők: John Love (megh. 1798.), John Skinner (megh. 1807.), Jane Elliot, Susan Blamire (megh. 1794.) és Alicia Cockburn (megh. 1794.). Végül aztán Robert Burns adta ki költeményeit, amelyeket nemcsak Skóciában, hanem Angliában is nagy lelkesedéssel fogadta. Honfitársaira nagy hatással voltak e költemények, sokan is utánozták őket. Így Alexander Wilson (megh. 1813.), John Mayne (megh. 1836.), Alexander Boswell, Robert Tannahill (megh. 1810.), Hector MacNeill (megh. 1818.). Nagyon kitűnt James Hogg, Allan Cunningham és William Motherwell (megh. 1835.). Scott mintájára a régi skót népmondákat dolgozták fel (The minstrelsy of the Scottish border, 3 kötet, 1802). James Hyslop (megh. 1827.) a Covenant vértanuit ünnepelte, Robert Nicoll (megh. 1837.) tanító költeményeket írt. A 19. század végén nagy népszerűséget szereztek költeményeikkel Robert Gilfillan, John Wilson, William Aytoun Edmonstoune, Alexander Smith.
Források
- Bokor József (szerk.). Skót irodalom, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2015. október 6.
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Émile Faguet
Émile Louis Victor de Laveleye
Émile Ollivier
Épületszárny
Ívhíd
Újplatonizmus
Abel-François Villemain
Adományrendszer
Albert Sorel
Albert Venn Dicey
Arcueil
Areioszpagosz
Argirodit
Asztaltáncoltatás
Augusto Pierantoni
August Fournier
Azovegyület
A közgazdaságtan története
Basszus
Benjamin Disraeli
Benzol
Benzolszármazékok
Berlini szerződés
Bezerédj család
Bizalmam az ősi erényben
Bodrog vármegye
Bolondvár
Camillo Benso di Cavour
Carl August von Steinheil
Charles-Bonaventure de Longueval
Church of England
Cista
Citromsav
Clam család
Csésze (edény)
Dénár
Denudáció
Dextrin
Diorit
Dudvág
Ecloga legum
Egyetemes postatörténet
Emilio Castelar
Enrico Cialdini
Episzkopalizmus
Eposz
Erkély
Ernst Curtius
Erzsébet Filippina Mária francia királyi hercegnő
Eskü
Esperes
Exemptio
Fáy család
Fémlemez
Földárja
Fővárosi Közmunkák Tanácsa
Fűrész
Fabius Planciades Fulgentius
Fedélzet
Fejérvármegyei és Székesfejérvár városi történelmi s régészeti egylet
Felségsértés
Filantropizmus
Fokozatos felelősség
Fok (földrajz)
František Ladislav Rieger
Franz Anton von Kolowrat-Liebsteinsky
Franz Michael Felder
Georgikon
Giovanni Battista Donati
Giuseppe Garibaldi
Hámor (fémfeldolgozás)
Hajóhíd
Hajótörés
Hanglyuk
Herulok
Hjalmar Hjorth Boyesen
Holland irodalom
Hordó (tartály)
Horváth-Stansics család
Hugh Latimer
I. Abdul-Medzsid oszmán szultán
II. Mahmud oszmán szultán
II. Róbert skót király
Internátus
Iskola
Istálló
Jacopo Sansovino
Jakob Böhme
Jean-Barthélemy Hauréau
Jean de La Fontaine
Jeszenik-hegység
Johann Bernhard Basedow
Johann Julius Hecker
John Ross Browne
Károlyi István (politikus, 1797–1881)
Közhasznú Esmeretek Tára
Kübelé
Kafferek
Kalapács (szerszám)
Kalcinálás
Kankalinfélék
Karl Friedrich Lessing
Karl Friedrich von Steinmetz
Kefe
Kerékvető
Királysértés
Kitt (kötőanyag)
Kiváltság
Konjunktúra
Konkréció
Koronaőrök
Léonce Guilhaud de Lavergne
Léon Gambetta
Létra
Lajos-csatorna
Latorca
Legyező
Lengyel irodalom
Levélállás
Lex
Libráció
Likőr
Márvány
Méhrepedés
Magyar Állam (napilap)
Magyar időszaki lapok a 19. században
Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat
Manysik
MATE Georgikon Campus
Mauretania
Melegágy
Mikrolit (ásvány)
Minoriták
Muhammad Ali egyiptomi alkirály
Nádori testőrség
Népszokások
Nafta
Norvég irodalom
Numa Denis Fustel de Coulanges
Országos Nőképző Egyesület
Oszloprend
Oxálsav
Paragenezis
Pergamon
Pierre Puget
Polgári házasság a dualizmus korában
Polgári halál
Portugál irodalom
Pozsonyi gróf
Praetorianusok
Rózsa rend (Brazília)
Rózsa rend (Honduras)
Robert Southey
Rodolfo Lanciani
Rohan család
Sátor
Sürgöny (diplomácia)
Saint-simonizmus
Sedan (Franciaország)
Skót irodalom
Skandinavizmus
Sorompó
Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1
Stephan von Jovanović
Széchy család (felsőlendvai)
Szénaszárító
Szörny
Szőnyi béke
Szalol
Szarkofág
Szarv
Szerb irodalom
Takarmány
Tarack (löveg)
Telekkönyv
Temető
Tengernagy
Toldalagi család
Trágya
Trákia
Válság (gazdaság)
Váza
Vetésforgó
Viaszos vászon
Vittorio Alfieri (drámaíró)
Zárnélküli pörgekarúak
Zárosperemű pörgekarúak
Zátony
Zuávok
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.