A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Sallai Gyula | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1945. június 30. (77 éves) Budapest |
Ismeretes mint | villamosmérnök |
Állampolgárság | magyar |
Iskolái | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
Iskolái | |
Felsőoktatási intézmény | Budapesti Műszaki Egyetem (1963-1968) |
Pályafutása | |
Szakterület | Távközlő hálózatok, infokommunikáció menedzsment |
Tudományos fokozat | akadémiai doktor (1989) |
Szakmai kitüntetések | |
|
Sallai Gyula Antal (Budapest, 1945. június 30. –) villamosmérnök, az MTA doktora, egyetemi tanár.[1] Szakterülete a távközlő hálózatok digitalizálása, számítógépes tervezése, infokommunikáció menedzsment. A Posta Kísérleti Intézet igazgatója, a Magyar Távközlési Vállalat vezérigazgató-helyettese, a Hírközlési Főfelügyelet elnökhelyettese. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, stratégiai rektorhelyettese.
Életpályája
A Kandó Kálmán Technikumban 1963-ban érettségizett a híradástechnika szakon. 1968-ban villamosmérnökként diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME), ahol 1973-ban védte meg egyetemi doktori címét. A Magyar Tudományos Akadémián (MTA) 1976-ban műszaki tudomány kandidátusa, 1989-ben akadémiai doktori fokozatot szerzett.[2] A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán (VIK) 1997-ben habilitált, 1990-ben címzetes, 1997-ben rendes egyetemi tanárrá nevezték ki.
Kezdetben a BME Vezetékes Híradástechnikai Tanszékén, majd 1975-től a távközlő hálózatok tervezésének vezető kutatójaként a Posta Kísérleti Intézetben dolgozott, amelynek 1984‑től igazgatója volt.[3] 1990-től a Magyar Távközlési Rt. stratégiai ágazati igazgatója, majd szolgáltatási vezérigazgató-helyettese. 1995-ben a Hírközlési Főfelügyelet nemzetközi igazgatója, majd a szakmai területekért felelős elnökhelyettese. 2001-től a BME Távközlési és Telematikai Tanszékén teljes munkaidőben a távközlésmenedzsment professzora, 2002 és 2010 között a tanszék vezetője. A 2004 és 2008 közötti tanévekben egyidejűleg a BME stratégiai rektorhelyettese. 2015. július 1-től professor emeritus.
A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesületnek (HTE) 1991 óta vezetőségi tagja, hat évig alelnöke, 2005-től 2011-ig elnöke, jelenleg tiszteletbeli elnöke.[4] 1985 óta tagja, 2005-től 2011-ig elnöke az MTA Távközlési Rendszerek Bizottságának,[5][6] 2004 és 2010 között az MTA közgyűlési képviselője. 2006 óta tagja a Magyar Mérnökakadémiának is. 2011‑től 3 évig az OTKA informatikai és villamosmérnöki zsűrijének elnöke, majd 2017-ig az OTKA Műszaki és Természettudományi Kollégiumának tagja.
Munkássága
Meghatározó tudományos és szakmai vezető szerepet játszott a hazai távközlő hálózat strukturális és technológiai korszerűsítésében, a távközlő hálózatok számítógépes tervezésének meghonosításában, a távközlési, majd az infokommunikációs műszaki stratégiai és szabályozási kultúra hazai kibontakozásában.[7][8] A Műegyetemen a távközlő és számítógép hálózatokkal, beszéd és multimédia információs rendszerekkel foglalkozó tanszéket irányította. Kezdeményezésére a tanszék neve 2003-ban Távközlési és Médiainformatikai Tanszékre változott. Az infokommunikáció menedzsment szakterület kialakítója, a mérnöki menedzsment tárgyak előadója. A BME Informatikai Tudományok Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács tagja 2003 óta. 2005 és 2014 között az Egyetemközi Távközlési és Informatikai Központ elnöke, 2013 óta a Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ tudományos vezetője, a Magyar Jövő Internet Konferenciák szakmai szervezője. Jelenleg fő szakmai érdeklődési területe a jövő internet technológiák okos város alkalmazásai.[9] Szakirodalmi közleményeinek száma több mint 200.[10]
Aktív nemzetközi szakmai és tudományos tevékenységét jelzi, hogy éveken át a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) szemináriumainak rendszeres előadója és tanulmányi bizottságainak társraportőre volt. Tagja volt többek között a Telecommunication Systems (USA) folyóirat szerkesztő bizottságának (1992-2017), a Networks nemzetközi hálózattervezési konferenciák irányító bizottságának (1994‑2014), a Networks 2008 elnöke volt. Részese volt a kognitív infokommunikáció megszületésének.[11]
Díjai, elismerései
- Pollák - Virág díj (HTE) - 1972, 1979, 1981, 2015
- Eötvös Lóránd-díj - 1979
- Puskás Tivadar-díj (HTE) - 1994, 2012 [12]
- Kozma László Emlékérem (BME-VIK) - 2003 [13]
- Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje - 2005
- Gábor Dénes-díj - 2006 [14]
- Ipolyi Arnold-díj (OTKA) - 2013
- Kalmár László-díj (NJSZT) - 2014 [15]
- József Nádor Emlékérem (BME) - 2015 [16]
Jegyzetek
- ↑ Dr. Sallai Gyula. BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
- ↑ MTA Köztestületi tagok. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
- ↑ A PKI 100 éve (1891-1991). Távközlési Könyvkiadó, 334. o. (1991). ISBN 9637055266
- ↑ szerk.: Bartolits István: A HTE 60 éve. Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület, 300. o. . ISBN 9789638111715
- ↑ szerk.: Sallai Gy.: A távközlés tudományos helyzetképe ’88.. Magyar Posta Könyvkiadó, 94. o. . ISBN 9630194589
- ↑ Sallai Gyula (szerk.) (2007. július). „Infokommunikációs hálózatok”. Magyar Tudomány, az MTA lapja., 842-938. o.
- ↑ Sallai Gyula, Papp Z. (1980. szeptember). „A statistical method for optimizing hierarchical networks structure”. Proceedings of the First International Network Planning Symposium, (Networks'80) Paris, France, 131-137. o.
- ↑ Sallai, G. (Sept./1994). „Present state and future plans of telecommunications services in Hungary”. IEEE Journal on Selected Areas in Communications 12 (7), 1236–1242. o. DOI:10.1109/49.312955.
- ↑ szerk.: Sallai Gyula: Az okos város (Smart City). Dialóg Campus Kiadó, 248. o. . ISBN 9786155920226
- ↑ Magyar Tudományos Művek Tára. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
- ↑ Baranyi, Péter, 1970-: Cognitive infocommunications (CogInfoCom). Csapo, Adam–Sallai, Gyula. ISBN 978-3-319-19608-4 Hozzáférés: 2020. máj. 13.
- ↑ Puskás Tivadar díj. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
- ↑ . (Hozzáférés: 2020. május 13.)
- ↑ . (Hozzáférés: 2020. május 13.)
- ↑ NJSzT Informatikatörténeti Fórum. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
- ↑ József Nádor Emlékérem, BME. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Arató András (villamosmérnök)
Arató Péter
Arató Péter (villamosmérnök)
Bálint Lajos (villamosmérnök)
Bársony István (villamosmérnök)
Balczó Zoltán
Bankó Miklós (villamosmérnök)
Barakonyi Károly
Barta István (villamosmérnök)
Bejczy Antal
Benedikt Ottó
Benkó Sándor
Berceli Tibor
Berceli Tibor (villamosmérnök)
Berecz Frigyes
Biró Károly Ágoston
Bognár Géza (villamosmérnök)
Bokor József (villamosmérnök)
Botond-Bolics György
Bucsánszki Csaba
Csáki Frigyes
Cséfalvay Klára
Csóti György
Csabai Dániel
Csermely István
Csikós Béla
Csurgay Árpád
Dávid László (villamosmérnök)
Erő János
Földiák Péter
Földi Tivadar
Farkas György (elektronikai mérnök)
Farkas István (villamosmérnök)
Ferencz Csaba (űrkutató)
Ferencz Orsolya
Ferencz Orsolya (űrkutató)
Fodor István (villamosmérnök, 1856–1929)
Fodor István (villamosmérnök, 1943)
Font Sándor
Forgó László (villamosmérnök)
Gábor Dénes (fizikus)
Gödölle István
Gali Ádám
Geszti Pál Ottó
Gordos Géza
Hegedüs András (tájfutó)
Heinrich Gyula
Herpy Miklós
Hidas Miklós
Hoór-Tempis Móric
Holló Imre (villamosmérnök)
Holler László
Horányi Özséb
Hutter Ottó (villamosmérnök)
Hutter Ottó (villamosmérnök, 1930)
Imecs Mária
Jakobovits Dániel
Jodál Endre
Juhász Miklós (villamosmérnök)
Julesz Béla
Kálmán Rudolf Emil
K. Szabó Zoltán
Kalinovszky Dezső
Kalmár Ferenc (politikus)
Kelemen Árpád
Kelemen András (villamosmérnök)
Keller László
Kesztner Zoltán
Keviczky László
Kishonti István
Klupathy Jenő
Kocsis Károly (villamosmérnök)
Kolos Richárd
Korda Dezső
Korondi Péter
Kovács Győző (informatikus)
Kovács István (villamosmérnök)
Kovács Károly Pál
Kovács Levente (villamosmérnök)
Kozma László (villamosmérnök)
Lévai András (energetikai mérnök)
Lajtha György
Laufer Tamás
Lelkes György
Leslie L. Vadász
Liska József
Lukács József (villamosmérnök)
Mándi Andor
Márki-Zay Péter
Máthé Balázs
Mécs Imre
Magyar Gábor (villamosmérnök)
Martos Balázs
Molnár Gábor (villamosmérnök)
Molnár Lombár László
Mondl Ferenc
Monostori László
Murányi Levente
Nádasi András
Náray Zsolt
Nagyházi Csaba
Nagy Elemér (fizikus)
Nagy István (villamosmérnök)
Nagy Péter (villamosmérnök)
Nagy Tamás (politikus, 1946)
Nemes Tihamér
Oberst László
Oláh József (mérnök)
Orosz László (fizikus)
Pál László (politikus)
Pásztorniczky Lajos
Pécsi L. Dániel
Padányi Árpád
Papp Elek
Pap László (villamosmérnök)
Patrubány Miklós
Preitl István
Pusztai Kálmán
Rapcsák András (politikus)
Ratkovszky Ferenc
Reményi Károly (mérnök)
Roska Tamás
Rozinek Artúr
Söpkéz Sándor
Sallai Gyula (villamosmérnök)
Schönherz Zoltán
Sebestyén János (villamosmérnök)
Seidner Mihály
Simonyi Károly
Sinkó Ottó
Sisak Ferenc
Stark Lipót
Sugár András (üzletember)
Székely Gyula (villamosmérnök)
Székely Vladimír
Székely Vladimír (villamosmérnök)
Széles Gábor (üzletember)
Szépfalusy Péter
Szabó Ferenc (fizikus)
Szentgyörgyi László
Szepesi Endre
Szigeti György (fizikus)
Szilvási László
Sztojánov István
Sztrókay István
Tárcza László
Tófalvi Gyula
Taky Ferenc
Tihanyi Kálmán
Tuschák Róbert
Uzsoky Miklós
Vágó István (villamosmérnök)
Vámos Tibor (villamosmérnök)
Vajda György (mérnök)
Valkó Iván Péter
Valter Ferenc (villamosmérnök)
Varga István Attila
Vecsei Géza
Verebélÿ László (villamosmérnök)
Veszelovszki Zsolt
Vigh Bertalan (mérnök)
Vukovics Gyula
Zipernowsky Károly
Zollman Péter
Zoltán István
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.