A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
TCP/IP protokollhierarchia |
---|
Alkalmazási protokollok |
DHCP · DNS · FTP · HTTP · IMAP · IRC · POP3 · SIP · SMTP · SNMP · SSH · Telnet · BitTorrent |
Szállítási protokollok |
Hálózati protokollok |
Adatkapcsolati protokollok |
Ethernet · Wi-Fi · Token-Ring · FDDI · PPP |
Fizikai protokollok |
RS-232 · 100Base-TX · 1000Base-TX · 10Base2 · 10Base-T |
A Session Initiation Protocol (SIP) egy internet-kommunikációs protokoll két vagy több résztvevő közötti kommunikációs kapcsolat felépítésére. A protokollt az RFC 3261 (korábban RFC 2543) szabvány írja le. A protokoll egyre inkább szabványossá válik az Internet-telefóniában (VoIP használatában).
Technikai részletek
SIP (Session Initiation Protocol) | ||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Protokoll: | Internetprotokoll | |||||||||||||||||||||
Felhasználási terület: |
Internet-kommunikáció és együttműködés | |||||||||||||||||||||
Port: | 5060 5061 (titkosított) | |||||||||||||||||||||
A protokoll- hierarchiában: |
| |||||||||||||||||||||
Szabványok: |
RFC 2543 (Session Initiation Protocol, 1999) |
A H.323-mal szemben, amelyet a ITU-T dolgozott ki, a SIP-et kifejezetten az internetre való tekintettel az IETF mérnökei fejlesztették ki, abból a célból, hogy alkalmas legyen gyors és hatékony internet-alkalmazások fejlesztésére. Ezért kezdettől figyelembe vették a könnyű implementálhatóságot, skálázhatóságot, a kiterjeszthetőséget és a flexibilitást.
A SIP-pel tetszés szerinti sessiont (kapcsolatot) lehet egy vagy több felhasználóhoz rendelni. Egy session itt nem csupán az interneten történő telefonálást jelenti, hanem egyúttal különböző multimédia-csomagok átvitelét, konferenciakezelést, számítógépes játékok kapcsolatát, stb.
Ehhez kialakítottak egy ún. SIP-címet, amihez mindig hozzárendelődik a felhasználó aktuális IP-címe. Ez azt a lehetőséget nyújtja, hogy az ember egy címen legyen elérhető akkor is ha telefont, levelezést vagy más kommunikációs csatornát használ.
Az interneten történő telefonálás (VoIP) megvalósításához önmagánál a SIP-nél kicsit többre van szükség, a SIP ugyanis valójában csak a kommunikációs csatornák összekapcsolásához nyújt megoldást. A kommunikációs csatornákon folyó adatok tényleges összekapcsolásához más, kifejezetten erre a célra megalkotott protokollokat kell egymáshoz illeszteni. Erre szolgál a Session Description Protocol (SDP, RFC 3407) valamint a Real-time Transport Protocol (RTP, RFC 3550). Az SDP a végpontokon használt kodekek, transzportprotokollok összeegyeztetéséért felelős, az RTP feladata a multimédia-adatfolyam átvitele, vagyis hogy a megfelelő kodekkel kódolt és tömörített adatot csomagokra bontsa, és az UDP-n keresztül elküldje.
A SIP hasonlít a HTTP-protokollhoz: hasonló fejlécstruktúrát használ, valamit ugyanúgy szöveges protokoll. A felhasználók címzési módja az e-mail-írásnál megszokott ún. URI formátum: sip:user@domain
. Egy további címzési mechanizmus az ún. Tel-URI formátum, amit az RFC 3966 ír le, pl.: tel:+36-1-1234567
. Ez utóbbi igény szerint átalakítható a SIP-URI formátumra, pl.: sip:+36-1-1234567@domain
.
A SIP különböző gyártók egyre több készülékében talál támogatásra, és úgy tűnik, lassan a Voice over IP (VoIP) standard protokolljává fejlődik. A SIP-et választotta protokollnak a 3rd Generation Partnership Project (3GPP) a harmadik generációs mobiltelefónia (UMTS) multimédia-támogatására, valamint a SIP-re épül a Next Generation Network (Újgenerációs hálózatok) specifikációja is, amit a European Telecommunications Standards Institute (ETSI) Telecommunications and Internet converged Services and Protocols for Advanced Networking (TISPAN) projektcsoportja alakított ki.
Előnyök és hátrányok
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.