Sándor Iván
Bahget Iskander felvétele
Született	1930. március 11. (94 éves)[1] Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Sebők Eleonóra Zsuzsa (h. 1955–)
Gyermekei	Sándor Judit (1956)
Foglalkozása	író kritikus esszéíró újságíró
Kitüntetései	József Attila-díj (1985) Németh László-emlékérem (1989) Márai Sándor-díj (2000) Kossuth-díj (2005)
Írói pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Jellemző műfajok	színmű, regény, esszé
Első műve	A huszonötödik órában (színmű, 1958)
Kiadói	Szépirodalmi Kiadó (1967–1989) Magvető Kiadó (1986–1991) Jelenkor Kiadó (1993–1999) Kalligram Kiadó (2000–2017) Magvető Kiadó (2017–)
weboldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Sándor Iván témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sándor Iván (Budapest, 1930. március 11. –) József Attila-díjas (1985), Márai Sándor-díjas (2000) és Kossuth-díjas (2005) magyar író, kritikus, esszéista.

Életpályája

Stern Béla (1894–1953) és Immerglück Rózsa gyermekeként született.^[2][3] A Szálasi-korszakot bujkálva élte túl. 1948-ban érettségizett. 1948–1950 között a Magyar Diákok Nemzeti Szövetségének osztályvezetője volt. Politikai okokból 1950-ben eltávolították, 1952-ben letartóztatták. 1953-tól ír. 1954–1956 között a BME A Jövő Mérnöke című lapjának szerkesztője volt. 1957-től a Film Színház Muzsika színházi kritikusa, majd 1975–1989 között főszerkesztő-helyettese volt. 1989 óta szabadfoglalkozású író. 1990–1993 között az Írószövetség elnökségi tagja. 1992–1997 között a Németh László Társaság elnöke volt. 1997-ben kilépett az Írószövetségből, alapító tagja a Szépírók Társaságának. 1993-tól a Füst Milán prózai díj kuratóriumának, 2003-tól a Komlós Aladár-díj kuratóriumának is elnöke. 2013-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Műveiben nagy szerepet szán a tudatábrázolásnak: a cselekmény idősíkjának váltogatásával mutat rá, hogy az emberi lélekben milyen változásokat okozott a történelem.

Magánélete

1955-ben feleségül vette Sebők Eleonóra Zsuzsát. Egy lányuk született: Judit (1956).

Művei

• A huszonötödik órában (színmű, 1958)
• Kölcsey (színmű, 1959)
• Az R 34-es repülőjárat. Tragikus játék / Kölcsey. Történeti dráma (színművek, 1962)
• Két nemzedék. Dráma; rendezői utószó Ardó Mária; Népművelési Intézet, Budapest, 1962 (Színjátszók kiskönyvtára)
• Faragd meg a fejfád! (1965)
• Hullámok (regény, 1967)
• Tiszaeszlár (dráma, 1967)
• Kvartett (színmű, 1969)
• Földközelben (regény, 1969)
• Próba (1970)
• Arcok, szerepek (színészportrék, 1971)
• M. L. esetei (regény, 1972)
• Az áldozat hegyén (dráma, 1973)
• A vizsgálat iratai. Tudósítás a tiszaeszlári perről (esszé, 1976)
• A futár (regény, 1976)
• A helyszín (regény, 1979)
• Németh László üdvtana tanulmányainak, drámáinak, önvallomásainak tükrében; Gondolat, Budapest, 1981
• Utunk szabályai éjszaka (esszék, 1981)
• Ködlovas (regény, 1983)
• A vizsgálat iratai. Tudósítás a tiszaeszlári per körülményeiről; 2. bőv. kiad.; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1983
• Az idő füstjele (esszék, 1986)
• Quo vadis Thalia? (esszék, 1986)
• A Németh László-pör (esszé, 1986)
• Századvégi történet (regény, 1987, 1994)
• Leperegnek a nyolcvanas évek / A kilencvenes évek és Bibó hagyatéka (esszék, 1988)
• A föld alá vitt tények üzenete (esszék, 1990)
• Vízkereszttől Karácsonyig. A nyolcvankilences esztendő (esszé, 1990)
• Arabeszk (regény, 1991)
• Félelem? Remény? A kilencvenes esztendő (esszé, 1991)
• A karnevál harmadik napja. A kilencvenegyes esztendő (esszé, 1992)
• Vég semmiség. A százhetven éve fel nem fedezett Bánk bán (esszé, 1993)
• Karácsonyi szövegrétegek (esszék, tanulmányok, 1993)
• Az idő oszlopai (esszék, 1995)
• Átváltozások kertje (regény, 1995)
• Tengerikavics (regény, 1996)
• A szefforiszi ösvény (regény, 1998)
• Rocinante nyomában (esszék, 1999)
• Shakespeare, Madách, Proust. A születő és veszendő személyiség nyomában (esszék, 2000)
• Menekülő évek. Búcsú a huszadik századtól; Jelenkor, Pécs, 2000
• A másik arc. A regény és a történelem (esszék, 2001)
• Drága Liv (regény, 2002)
• Drága Liv; 2. jav. kiad.; Kalligram, Pozsony, 2003
• A regény jövője (esszék, 2002)
• Séta holdfényben (esszék, 2004)
• Mikoriak a golyónyomok? (beszélgetések, 2005)
• Követés. Egy nyomozás krónikája (regény, 2006)
• Daniellával a vonaton. A Követés naplója (esszék, 2006)
• A várható ismeretlen (eszék, 2009)
• Az Argoliszi öböl (regény, 2009)
• Sándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanéz. Gábor Miklós arcai, szerepei; Tiszatáj Alapítvány (esszé, Szeged, 2010) (Tiszatáj könyvek)
• Mi a magyar most? (szerk., esszék, 2011)
• Az éjszaka mélyén, 1914 (regény, 2012)
• Hajózás a fikció tengerén. Esszék a regényről; Szépmesterségek Alapítvány (esszék, Miskolc, 2013) (Műút-könyvek)
• A történelem gépangyala. Válogatott esszék (esszék, Budapest, 2013) (L'Harmattan)
• A Vanderbilt-jacht hajóorvosa (regény, 2014) (Kalligram)
• A kő visszahull. Napló, 1989–2014; L'Harmattan–Könyvpont (esszék, Budapest, 2014) (L'Harmattan)
• A tiszaeszlári per és 2015; L'Harmattan–Könyvpont (Budapest, 2015) (L'Harmattan)
• A jövő árnyéka; (esszék, Budapest, 2016) (Kalligram)
• A forradalom visszanéz, 1956–2016; L'Harmattan (esszé, Budapest, 2016) (L'Harmattan)
• A hetedik nap; (regény, Budapest, 2018) (Magvető)
• A korszak tekintete. Válogatott és új esszék; (esszék, Budapest, 2019) (Magvető)
• Amit a szél susog; (regény, Budapest, 2020) (Magvető)
• Szakadékjátszma; (regény, Budapest, 2022) (Magvető)
• Tiltott terület; (regény, Budapest, 2023) (Magvető)

Külföldi megjelenések

• Geliebte Liv (Drága Liv) (regény, német nyelven, 2006)
• Spurensuche (Követés) (regény, német nyelven, 2009)
• Filature (Követés) (regény, francia nyelven, 2012)
• Husar in der Hölle (AZ éjszaka mélyén 1914) (regény, német nyelven, 2014)
• Legacy (Követés) (regény, angol nyelven, 2014)
• Au fond de la nuit, 1914 (Az éjszaka mélyén, 1914) (regény, francia nyelven, 2015)

Díjai, elismerései

• A Munka Érdemrend bronz fokozata (1967)
• József Attila-díj (1985)
• Év Könyve-díj (1986, 1996)
• Németh László-emlékérem (1989)
• 1956-os Emlékérem (1992)
• Getz-életműdíj (1994)
• Nagy Imre-emlékplakett (1996)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1997)
• Tiszatáj-díj (1997)
• Zuglóért érdemérem (1998)
• Köztársasági Elnöki Aranyérem (2000)
• A Jelenkor Kiadó Könyvdíja (2000)
• Márai Sándor-díj (2000)
• ProLiteratura (2002)
• Aranytoll (2003)
• Komlós Aladár-díj (2003)
• Kossuth-díj (2005)
• Üveggolyó-rend (2006)
• Demény Pál-emlékérem (2008)
• Zugló díszpolgára (2015)^[4]

Jegyzetek

Források

• Sándor Iván hivatalos oldala
• Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
• Életrajza a PIM.hu-n Archiválva 2023. június 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Századvégi történetek. Tanulmányok Sándor Iván műveiről; összeáll. Ménesi Gábor; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2005
• Olasz Sándor: Sorskert. Sándor Iván művei; Balassi, Budapest, 2006
• Egy palackposta üzenetei. Tanulmányok, esszék Sándor Iván műveiről; szerk. Ménesi Gábor, Kalligram, Pozsony, 2015

További információk

• Adatlapja a KIA honlapján
• A magyar irodalom története 1945-1975
• Kortárs magyar írók
• http://old.hdke.hu/download/Bibliografia.pdf^{[halott link]}
• HUNLIT.hu Archiválva 2015. október 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Jelenkor Kiadó