Rozinek Artúr -

	Rozinek Artúr
Született	1884. március 20.; Ruma
Elhunyt	1965. április 6. (81 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	villamosmérnök; gépészmérnök; feltaláló;
Sírhelye	Farkasréti temető (33/3-3-16)
	Sablon • Wikidata • Segítség

Dr. Rozinek Artúr (Ruma, 1884. március 20. – Budapest, 1965. április 6.^[1]) gépész- és elektromérnök, feltaláló.

Életpályája

Tanulmányait a bécsi műegyetemen végezte el. Pályája kezdetén külföldi cégeknél gőzturbinák szerkesztésével foglalkozott. Ekkorra tehető a gőzturbinák megszaladás elleni automatikus védelmére vonatkozó találmánya, melyet Stodola Aurél (1859–1942) zürichi professzor alapvető jelentőségű könyvében ismertetett. 1923–1945 között a Magyar Általános Kőszén (MÁK) műszaki igazgatója volt. 1945-ben a prágai műegyetem műszaki doktorává avatta.

Munkássága

Műszaki igazgatóként bányászati erőművek tervezésével, létesítésével és fejlesztésével foglalkozott. Többek között megépítette, majd kétszeresére bővítette a tatabányai alumíniumkohót. Munkásságának súlypontja az energetika, közelebbről a tüzeléstechnika területére esett. A bányák addig eladhatatlan aprószénkészletének értékesítéséhez sikeres kazántípust szerkesztett központi fűtés céljára. Élete fő műve Szikla Gézával (1882–1963) együtt kidolgozott találmánya, a Szikla-Rozinek néven ismert lebegtető rendszerű tüzelőberendezés, mellyel gyenge minőségű, őrletlen porszenek is gazdaságosan elégethetők. Tanulmányai jelentek meg főként a gőzturbinák, a tüzeléstechnika és a hőgazdálkodás kérdéseiről.

Sírja a Farkasréti temetőben található (33/3-3-16). Sírfelirata:

„Mellőztetve is lankadatlanul dolgozott a műszaki kutatótudományok haladásáért.”

^[2]

Családja

Szülei: Rozinek János és Leibhard Amália voltak.^[3] Felesége, Votisky Ilona (1903-1993) zenetanár volt,^[1]^[4] akivel 1952-ben, Budapesten kötött házasságot.^[3]

Művei

Füst ellen való védekezés tüzeléstechnikai megvilágításban (1933)

Díjai

Hollán-pályadíj (1942)
Cserháti-emlékérem (1944)

Jegyzetek

↑ ^a ^b Gyászjelentése
↑ A Farkasréti Temető 3. - Budapesti Negyed 42. (2003. tél).
↑ ^a ^b Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 678/1965. folyószám alatt.
↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

Források

Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
Tudósnaptár
Nemzeti Örökség Intézete

További információk

Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (Budapest, 1958)
Dr. Rozinek Artúr (Energia és Atomtechnika, 1965)
Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. ISBN 963-9257-14-1
Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Rozinek_Artúr
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

[Gyász-1] Gyászjelentése

[2] A Farkasréti Temető 3. - Budapesti Negyed 42. (2003. tél).

[Halál-3] Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 678/1965. folyószám alatt.

[4] Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

[1]

[2]

[3]

[4]

Rozinek Artúr
Született	1884. március 20. Ruma
Elhunyt	1965. április 6. (81 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	villamosmérnök gépészmérnök feltaláló
Sírhelye	Farkasréti temető (33/3-3-16)
Sablon • Wikidata • Segítség