A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Robert Goddard | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1882. október 5. Worcester, Massachusetts |
Elhunyt | 1945. augusztus 10. (62 évesen) Baltimore, Maryland |
Sírhely | Hope Cemetery |
Ismeretes mint |
|
Nemzetiség | Amerikai |
Házastárs | Esther Christine Kisk |
Szülei | Frankie Ruiz |
Iskolái |
|
Iskolái | |
Felsőoktatási intézmény | Clark Egyetem |
Pályafutása | |
Szakterület | Fizika |
Kutatási terület | Rakétakutatás |
Tudományos fokozat | Master-fokozat (1910) PhD-fokozat (1911) |
Jelentős munkái | A többfokozatú rakéta szabadalma A folyékony hajtóanyagú rakéta szabadalma |
Szakmai kitüntetések | |
| |
Robert Goddard aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Goddard témájú médiaállományokat. |
Robert Hutchings Goddard (Worcester, Massachusetts, 1882. október 5. – Baltimore, Maryland, 1945. augusztus 10.) amerikai fizikus, feltaláló, a világűr elérésének úttörői között az a gyakorlati tudós volt, aki megépítette a világ első folyékony hajtóanyagot használó rakétáját.
Pályafutása
„Többször bebizonyosodott már, hogy a tegnap álmai a ma reményeivé válnak, hogy holnap már realitássá legyenek.” – szólt Goddard jelmondata.
Már ifjúkorától a világűr meghódításáról álmodozott. A massachusetsi Worcester város szülötte abban az időben cseperedett fel, amikor a tudomány nagy mértékben kezdte megváltoztatni az emberek életét. A gépesítés, a villamosítás a fizikai tudományok irányába terelte a gyermek Goddard érdeklődését. A tudományok iránti elkötelezettségét még növelte a tény, hogy beteges lévén inkább a városi könyvtár, mintsem a sportpályák vonzották. Érdeklődése 16 évesen fordult a repülés felé, amikor aluminiumból akart léggömböt készíteni.
Később érdeklődése az extrém magasságok elérése felé fordult. Első publikációját a Scientific American tette közzé 1907-ben, amelyben a repülőgépek stabilizálásáról ír és amelyben említést tett egy giroszkóp nevű szerkezetről.
1909-ben kezdett foglalkozni a folyékony hajtóanyagú rakétákkal, amelyek számításai szerint minden korábbi rakétánál nagyobb hatásfokkal működnek és mint ilyenek, a Ciolkovszkij-képlet szerint a leghatékonyabban juttatnak a magasba eszközöket (avagy adott tömegű eszközt magasabbra képesek emelni).
1910-ben master, 1911-ben PhD fokozatot szerzett a Clark Egyetemen, majd a Princeton Egyetemre kapott ösztöndíjat. 1913-ban gümőkórt kapott, így fel kellett hagynia a tanulmányokkal.
Goddard legtermékenyebb időszaka 1914-ben kezdődött, amikor is két szabadalmat jegyeztetett be hazája szabadalmi hivatalában. Az egyik a többfokozatú rakéta, a másik pedig a folyékony hajtóanyaggal működő rakéta szabadalma volt.
1916-ban a Smithsonian Intézet 5000 dolláros támogatásával nekikezdhetett elméletei megvalósításának.
1919-ben publikálta az Extrém magasságok elérésének módszerei c. művét, amelyben a rakétarepülés matematikai leírásait, saját rakétakutatásait és a lehetséges eredményeket taglalta, ezzel alapvetésül szolgálva a későbbi korok rakétakutatóinak.
1926-ban végezte el történelmi kísérletét az első folyékony hajtóanyagú rakétával Auburnben. A siker a közvélemény (és az újságok) szemében inkább volt kudarc, sok kritika érte. A Smithsonian Intézet is megvonta a támogatást tőle.
1929-ben összeismerkedett Charles Lindberghgel, amely barátság fordulatot hozott a kutatásba, amikor Lindbergh beajánlotta őt a dúsgazdag Guggenheim családhoz, akik mecénásként 100 000 dollárral támogatták őt négy év alatt. Az 1929–33-as nagy gazdasági válság idején a teljesen elapadó kutatási források mellett ez óriási előnyt jelentett Goddardnak. A támogatás birtokában Új-Mexikóba, Roswellbe telepítette kutatásait. Haláláig itt dolgozott a rakéták tökéletesítésén.
1945. augusztus 10-én hunyt el gégerákban.
Az első rakéta
A világ első folyékony hajtóanyagú rakétája, a Nell névre keresztelt csővázas szerkezet 1926. március 16-án startolt Auburn-ben, Goddard nagynénjének farmján. A kísérlet nem hozott látványos eredményt, a rakéta mindössze 15 métert tett meg 2,5 másodperces repülése során, aztán a káposztaföldre zuhant. De ezzel bebizonyította, hogy lehetséges a folyékony hajtóanyaggal működő szerkezet repülése.
Emlékezete
Nevét viseli a NASA Goddard Űrközpontja.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.