Nem tévesztendő össze a következővel: Raisz János.

Rajz János
Született	Reisz János 1907. február 13.[1] Budapest[2]
Elhunyt	1981. július 20. (74 évesen)[1] Budapest[3]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Süli Margit (h. 1943–1974)
Szülei	Rajz Ödön
Foglalkozása	színész szinkronszínész televíziós színész
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1957) Kossuth-díj (1958) Magyarország Érdemes Művésze díj (1965) Magyarország Kiváló Művésze díj (1973)
Sírhelye	Farkasréti temető (25-1-21)
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Aktív évek	1924–1979
Híres szerepei	Poldi bácsi Égigérő fű
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Rajz János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rajz János, Reisz János Arnold (Budapest, Józsefváros, 1907. február 13.^[4] – Budapest, 1981. július 20.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész.

Szállóigévé vált egyik leghíresebb mondata: „Az a szép ződ gyep. Az fog nekem nagyon hiányozni. Az. A gyep.” (Égigérő fű)

Életpályája

Rajz Ödön (Reisz Jenő) és vámosfalvi Vámossy Gizella fiaként született. Színészcsaládból származott, szülei és testvérei, Rajz Irén és Rajz Ferenc is színészek voltak. Reisz családi nevét 1918-ban hivatalosan is Rajzra változtatta.^[5] Főiskolai végzettség nélkül, 1924-ben, 17 évesen Debrecenben lépett fel először. Színházak, amelyekben játszott: 1925–27-ben Szegeden, 1927–28-ban Debrecenben, 1928–29-ben több vidéki városban, 1929–30-ban a Király Színházban, 1930–31-ben Pozsonyban, 1931–33-ban Kassán, 1933–1939 között Miskolcon, 1939–40-ben Kassán, 1940–41-ben Pécsett, 1941–43-ban Debrecenben, 1943–44-ben Szabadkán, 1944–45-ben Debrecenben, 1945–1951 között a Szegedi Nemzeti Színházban, 1951–52-ben a Magyar Néphadsereg Színházában (fővárosi Vígszínház) játszott.

1952-ben szerződött a Nemzeti Színházhoz, ahonnan 1976-ban ment nyugdíjba.

1943. június 2-án Debrecenben házasságot kötött a nála tíz évvel fiatalabb Süli Margittal (Szeged, 1917. január 20. – Bp., 1974. szeptember 1.).^[6][7]

Karakterei

Pályáját táncos-komédiásként kezdte, főleg operettekben szerepelt, de néhány évig artistaként is fellépett. A Nemzeti Színházban kiváló karakterformáló képességét értékelték legnagyobbra. Alacsony termetű, jellegzetes, rekedtes orgánumú színész volt, egyszerű megoldásai, emlékezetes jellemábrázolásai, száraz humora tette felejthetetlenné.

Sok filmben és tv-játékban szerepelt, szinkronizált és a rádió is foglalkoztatta. (Szabó Ernő 1966-ban bekövetkezett elhunyta után - a közkívánatra föltámadt - Szabó bácsi szerepét 15 évre, azaz haláláig, mintegy 750 folytatásban, ő vette át A Szabó család című rádió-sorozatban).

1976-ban saját alapítványt hozott létre, a Rajz János-alapítványt.

Főbb szerepei

• Petrovics hadnagy (Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő)
• Inas (Szigeti József: Rang és mód)
• Celestin (Hervé: Nebáncsvirág)
• Hlesztakov (Gogol: A revizor)
• George (John Steinbeck: Egerek és emberek)
• Dudás (Shakespeare: Szentivánéji álom)
• Első gyilkos (Shakespeare: Macbeth)
• Scapin (Molière: Scapin furfangjai)
• Harpagon (Molière: A fösvény)
• Balga (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)
• Corvino (Ben Jonson: Volpone)
• Írnok (Németh László: Galilei)
• Kikiáltó (Peter Weiss: Marat/Sade)
• Bíró (Peter Weiss: Vizsgálat)
• Tiszteles (Shaw: Warrenné mestersége)

Filmjei

Játékfilmek

Rövidfilmek

Tévéfilmek

Szinkronszerepei

Filmek