Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Értékpapírok
Értékpapírok
Kötvény Részvény Jelzáloglevél Kárpótlási jegy Kincstárjegy Közraktári jegy Váltó Befektetési jegy Származtatott ügylet
Piacok
Tőzsde Tőzsdén kívüli (OTC) piac
Részvények
Részvény Részvénykibocsátás Forgalombahozatal Értékpapírkölcsönzés
Befektetési alapok
Befektetési alap Tőzsdén jegyzett alap (ETF)
Származtatott ügyletek
Határidős ügylet Csereügylet (swap) Opció Opciós utalvány (warrant) Hitelderivatív
Sablon:Értékpapírok m v sz

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

A részvény tulajdonjogot és egyéb jogokat megtestesítő értékpapír. Ezen értékpapírok és a részvénytársaságok a kapitalizmus jellemző és szerves elemei. A részvény birtokosa részesedése arányában résztulajdonosa az adott társaságnak, és jogosult a jövedelem és a szavazati jogok arányos részére is. Magyarországon nagykorú (pontosabban: cselekvőképes) személyek, jogi személyek, és jogi személlyel nem rendelkező szervezetek adhatják, vehetik, birtokolhatják ezen értékpapírokat.

Az érettebb kapitalista országokban a társadalom fejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkezik, ezért ott jóval megszokottabb a részvények közvetlen birtoklása. Ez főleg a közép és felső osztályokban általános, mivel jelentős, nem ritkán elsődleges és elsőrangú jövedelemforrást jelenthet. Hazánkban a lakosság csekélyebb részének van bármilyen megtakarítása, és ennek is csak töredékét teszi ki a közvetlen részvénytulajdon. Az "újracsomagolt" termékek, például befektetési életbiztosítások, befektetési alapok, nyugdíj célú megtakarítások által - közvetve bár - a magyar lakosságnak is van részvényvagyona.

Általános információk

A részvények leginkább (tőzsdei cégek esetében kizárólag) névre szóló értékpapírok. A 21. század technikai szintjén egyes értékpapírokat már nem szükséges nyomdai úton előállítani, az elektronikus kereskedési rendszerekben, elszámolásokban csak dematerializáltan, elektronikus formában jelennek meg. A fizikai értékpapírok tárolása leginkább bankokban, elszámolóházakban történik.

Egy adott társaság adott részvényei - fajtától függően - teljesen egyneműek, és ez lehetővé teszi, hogy központosított piacokon (értéktőzsdéken) kereskedhessenek velük. Ezek a piacok nem csak központosítottak, de szigorúan szabályozottak és igen jól szervezettek is. A megbízhatósághoz hozzájárul, hogy aki értékpapírt vásárol, csak megfelelő mértékű és előre biztosított fedezettel teheti. A vállalat tőzsdei bevezetéséhez és jelenlétéhez is feltételek teljesítése szükséges.

A részvényekkel tőzsdén kívüli (Over The Counter - OTC) piacokon is kereskednek, amelyekre általában lazább szabályok vonatkoznak. A nem tőzsdei társaságok papírjaival való kereskedés egyedi jogügyletek formájában történik.

A részvénytulajdonlás jövedelem megszerzése érdekében történik. A vállalat termelő vagy szolgáltató tevékenységének célja a profitszerzés, ez pedig az egy részvényre jutó könyv szerinti érték növekedésében (az ez által kényszerített árfolyamnyereségen), vagy osztalék kifizetés formájában jut el a részvényeshez.

Bizonyított tény, hogy a tetszőleges részvényekből összeállított portfólió hosszútávú hozama jelentősen meghaladja a kötvényhozamot. A kockázat is ennek megfelelően nagyobb.

Fajtái

• Törzsrészvény: a részvények alapértelmezett, és egyben legáltalánosabb típusa.
• Szavazatelsőbbségi: a társaság nagy horderejű kérdéseiben a tulajdonosok szavazással hoznak döntést. E részvényfajta birtokosa a szavazásnál bizonyos mértékű előnnyel, esetleg vétójoggal rendelkezik.
• Osztalékelsőbbségi: törzs-, valamint szavazatelsőbbségi részvény tulajdonosainál előbb kapnak osztalékot e típus tulajdonosai.
• Átváltoztatható: más értékpapír előre meghatározott időpontban konvertálható részvénnyé (pl: kötvény).
• Dolgozói részvény: kizárólag a részvénytársaság alkalmazottai tulajdonolhatják.
• Kamatozó részvény: kamatokra, valamint osztalékokra jogosít.
• Saját részvény: azon részvények, melyeket a kibocsátó vállalat maga birtokol.
• Elővásárlást biztosító értékpapír (általában kötvény): tulajdonosai először részesülnek újonnan kibocsátott részvényekből.

Adózás

A részvények birtoklásából vagy forgalmazásából a tulajdonos két formában tehet szert jövedelemre. Egyrészt osztalékokból, másrészt pedig árfolyamnyereségből. Az adózás függ az adóalanytól, a társaság anyaországától, térségétől (pl. Európai Gazdasági Közösség), és a tőzsdei jelenlététől.

Részvényvásárlás

A 2000-es évektől lehetőség nyílt online részvényeket vásárolni. Ezek az ún. dematerializált értékpapírok kategóriába esnek (nem kézzel fogható), de ugyanúgy tulajdonjogot megtestesítő értékpapírok. Erre számos lehetőség kínálkozik, a 2010-es évektől a fizikai értékpapír-vásárlás szinte teljesen eltűnt. Az online részvényvásárlást, számos brókercégnél vagy banki értékpapírszámlán lehet megtenni.

Kapcsolódó szócikkek

• Részvénytársaság
• Tőzsde

Jegyzetek