Rába György
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele
Született	1924. június 13. Budapest
Elhunyt	2011. január 29.[1] (86 évesen) Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	költő, író, műfordító, irodalomtörténész, pedagógus, kritikus
Kitüntetései	József Attila-díj (1983) Füst Milán-díj (1988) Széchenyi-díj (1993) Pro Literatura díj (1994) Déry Tibor-díj (1996) Eötvös József-koszorú (2000) Kossuth-díj (2008)
Sírhelye	Új köztemető[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Rába György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rába György (Budapest, 1924. június 13. – Budapest, 2011. január 29.) Kossuth- és Széchenyi-díjas magyar költő, író, műfordító, irodalomtörténész, pedagógus, kritikus, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. Az irodalomtudomány kandidátusa (1970), az irodalomtudomány doktora (1983).

Életpályája

1944-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-francia szakán kezdte egyetemi tanulmányait. 1946-ban az Újhold folyóirat egyik alapító szerkesztője volt. 1945-1948 között magyar–francia szakos diplomát szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1949-1957 között középiskolai tanár volt Budapesten. 1957-1961 között a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézet világirodalmi osztályának francia előadója, 1961-1982 között ugyanitt a XX. századi magyar irodalmi osztály főmunkatársa volt. 1983-1987 között a Modern Filológiai Társaság alelnöke volt. Tagja volt a Magyar Írószövetségnek, a Magyar PEN Clubnak.

Munkássága

Első versei a Nyugatban és a Magyar Csillagban jelentek meg. Szemlélettágító műhelyként emlékszik vissza a Vigiliára, az Életre, a Franklin Könyvkiadóra, a Hungária Könyvkiadóra. Megalapozza műfordítói és tudományos, esszéista életművét. Korai verseskötetei után csak 1961-ben jelentkezik a megújult szemléletre valló Nyílttenger című kötettel; ezt újabb hosszú szünet után követi 1969-ben a Férfihangra.

Alkotókedve az 1980-as és az 1990-es években feltámadt, kétévenként, olykor évenként követték egymást verseskötetei. Irodalomtörténeti érdeklődésének középpontjában a Nyugat és az avantgárd irodalom, valamint a magyar és a világirodalom párhuzamainak kérdésköre állt. Az 1990-es évek közepétől elbeszéléseket is írt.

1982-ben Próbaidő – Új és válogatott versek című kötetében így összegezte ars poeticáját, „vallomását a költészetről”: „…a líra azzal érdemli meg nevét, hogy indulatot közvetít: ezért egyszeri és drámai megnyilatkozás is. – A költészet mindig a személyes és az egyetemes kölcsönhatásából születik meg.”

Művei

• Az Úr vadászata. Versek; Hungária, Budapest, 1943
• Búvár. Versek; Hungária, Budapest, 1947
• Nyílttenger. Versek és műfordítások; Magvető, Budapest, 1961
• Modern olasz költők (szerkesztette, 1965)
• Olasz költők antológiája (szerkesztette, 1966)
• A szép hűtlenek. Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád versfordításai; Akadémiai, Budapest, 1969 (Irodalomtörténeti könyvtár)
• Férfihangra (versek, 1969)
• Szabó Lőrinc (monográfia, 1972)
• Lobbanások (versek, 1973)
• Rovások (versek, 1980)
• Babits Mihály költészete 1903–1920 (tanulmányok, 1981)
• Próbaidő. Új és válogatott versek; Szépirodalmi, Budapest, 1982
• Babits Mihály (monográfia, 1983)
• A beszéd folytatása (versek, 1984)
• Csönd-herceg és a nikkel-szamovár (tanulmányok, 1986)
• A valóság vendége (versek, 1987)
• Kézrátétel (versek, 1992)
• Kopogtatás a szemhatáron, Prózaversek; Orpheusz Könyvek, Budapest, 1993
• Közbeszólás (versek, 1994)
• Ráismerések (versek, 1996)
• A vonakodó cethal. Új és válogatott versek, 1983–1997; Nagyvilág, Budapest, 1998 (Nagyvilág könyvek)
• Remények és csalódások (elbeszélések, 2000)
• A jelenlét furfangjai, Új versek, 1997–2000; Liget Műhely Alapítvány, Budapest, 2001 (Liget könyvek)
• Sárkányeregetés (versek, 2003)
• Földlakó. Versek, 2003–2006; Liget Műhely Alapítvány, Budapest, 2006 (Liget könyvek)
• Az ünneptől a hétköznapi ünnepek felé. Babits és a százéves Nyugat költői; Argumentum, Budapest, 2008 (Babits kiskönyvtár)
• Disputa önmagammal; Nagyvilág, Budapest, 2010

Műfordításai

• F. Jovine: Elátkozott föld (1952)
• E. Curie: Madame Curie (1955)
• Leopardi: Magános élet (1958)
• Jean Racine: Nagy Sándor (1963)^[4]
• Idegen ünnepek. Huszadik századi külföldi versek; Magvető, Bp., 1974

Részben általa fordított antológiák

• Verses világjárás (1971)
• Mallarmé és Valéry versei (1990)

Díjak, kitüntetések

• Istituto Italiano di Cultura Aranyérme (1967)
• Mikes Kelemen-díj (1982)
• József Attila-díj (1983)
• Munka Érdemrend arany fokozata (1984)
• A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1987, 1994)
• Bölöni-díj (1987)
• Füst Milán-díj (1988)
• Francia Akadémiai Pálmák lovagi fokozata (1988)
• Kosztolányi Dezső-díj (1989)
• A Soros Alapítvány Irodalmi Díja (1990)
• Széchenyi-díj (1993) – Költői és műfordítói munkásságáért, különösen Babits Mihály életművéről írott monográfiájáért.
• Illyés Gyula-díj (1994)
• Pro Literatura díj (1994)
• Déry Tibor-díj (1996)
• Eötvös József-koszorú (2000)
• XIII. kerület díszpolgára (2002)
• Kossuth-díj (2008)
• Babits Mihály Alkotói Emlékdíj^[5] (2009)

Jegyzetek

Források

• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
• Kortárs magyar írók

További információk

• Czilczer Olga versei Rába György születése 90. évfordulójának emlékére, Liget, 2014. június 13.
• Kortárs Irodalmi Adattár
• Rába György profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
• Rába György a Pimmédián
• Halmai Tamás: Korszerű mágia. Vázlat Rába György költészetéről; Pro Pannonia, Pécs, 2014 (Pannónia könyvek)